Kolosy család. (Cseleji.)
Kolosy család. (Cseleji.)
A VI. köt. 312–313. lapján volt róla említés téve, azonban csak töredékesen és családi értesités szerint neve is hibásan irva két s s-sel. Nem terjeszkedhetve ki a családnak ősei kutatására forditott adatai birálásába és igy régiebb eredetére, csak az ujabban 1719-ben megerősített nemesség óta adhatjuk hiteles családfáját. A múlt század elején 1714-ben Zemplén megyei Azar helységben élt Kolosy János, ki azon évi april. 21-én és jun. 7-én említett megyei szbiró és esküdt által tétetvén vallatást, eszerint nevezett Jánosnak atyja Gergely volt és pedig azon megye lovas zászlótartója, kínek leánya Erzse előbb Nagy Györgyné, utóbb Papp Mártonné a tanúvallatás szerint 1685-ben S. Patak ostromakor kiskorú öcscse János részére a II. Ferdinand által Kolosy Bálint részére adott úgy Bethlen Gábortól erdélyi nemességről szóló levelet egyebekkel elrejtvén, azok elrohadtak. Ezek folytán nevezett K. János új czímeres levélért folyamodott, és azt III. Károly királytól Bécsben 1719. sept. 23-án keltezve maga, neje Káposztás Éva és fiai Dávid és Imre részére megkapta azon czímerrel, mely idézett helyen leírva található. E nemes levél 1720. máj. 11-én Zemplén megye előtt ki is hirdettetett.
A család igy terjeszti elő nemzékrendét:
Gergely 1685.; I. János 1719. nm. ujjitó. (Káposztás Éva.) Dávid (Pajzos Mária.) †; Imre 1719. (Pajzos Julia.); Folyt. a köv. lap.; Erzse (1. Nagy György. 2. Pap Márton.);
Imre 1719. ki az előbbi lapon.(Pajzos Julia.); László.; I. József (Kiszely Kata.) Ignácz Borsodi fő adószedő.; II. József fő szbiró (Boronkay Julia.); Antal Cselejen (Kossuth N.); Imre Csécsen borsodi főpénzt. 1861.; János Zemp. alisp. 1849. Cselej. (Frich Irma.); Gusztáv Cselejen Zempl. főszbir. 1848–61.; Kata (Bernáth Istv.); Hrmin (Hammersberg.); Nina (Csuka); Zsuzsi (Cserépi Lajos.); Mária (Tussay Márt.); Bora (Bónis Fer.); Pál sz. 1756 † 1840. (1. Szilassy Mária. 2. Fáy Zsuzsa.); Janka sz. 1787. (Berzeviczy József.); Teréz sz. 1789. †; Károly sz. 1790. Zemp. főj. Dargón. (Boronkay Bora.); János sz. 1791. † 1794.; István sz. 1794. † 1840. ker. táb. ülnök (Kálnássy Petronella.); Ferencz. sz. 1796. †; Mária sz. 1799. (Dessewffy János.); Sándor Miskolczon (Kis Nina. †); Mária.; Lotti (Nemthy Ödön.); Mária (Paleta Lajos.); Teréz † 1864. (Kos Sándor.); Mathild sz. 1832. oct. 22. (Puky Márton Káván.); Kálmán. †; Ödön †; Miklós sz. 1838. nov. 27. (Puky Ilona.) lak. Kálnás.; Rozália sz. 1862 † 1863.; István sz. 1864. jun. 15.;
A nemesség-újjitó I. Jánosnak Imre fia terjeszté a mai Kolosy családot. Ezen Imrének gyermekei 1799. 1805-ben Zemplén megyei cseleji és izépi birtokaikra kir. adományt vittek, egyszersmind a „cseleji“ előnév használatát is megnyerték. Imre fiai közül II. József és testvére Ignácz Borsod megyénél hivataloskodtak, II. Józsefnek fiai Borsod és Zemplén megyében, és ez utóbbiban tényleg Cselejen is laknak és birnak.
Imrének fia Pál (szül. 1756. sept. 5.) első neje Szilassy Mária után Zemplén megyében Gálszécsen kapott részbirtokot. Ezen házasságból származott gyermekei közül Károly (szül. 1790. márt. 15-én) lakik Dargón. 1832-ben Zemplén megye főjegyzője volt. Gyermekei a táblán láthatók.
Pálnak másik fia István (sz. 1794. oct. 26.) előbb a m. kir. udv. kanczellárián fogalmazó, utóbb a tiszáninneni kerül. tábla birája volt. Meghalt épen midőn azon tábla elnökévé lett volna kinevezve, 1840. febr. 6-án. Nőül vévén az ős régi kálnási Kálnássy családból Petronellát † 1849. april. 6.) ez által örökölték gyermekei a kálnási birtokrészt. Ezen István családja származását buzgón kutatván, minden arra legtávolabbról is tartozni látszó adatot összegyűjtött, hasonlóan neje családjának a Kalnássyaknak is egy részben okleveleit örökölvén, ezek alapján fia Miklós szíves közlése mellett adtam itt fölebb a Kálnássy-ak kiigazitott családfáját. Nevezett Kálnássy Petronellának édes anyja Kükemezey Teréz volt, kinek testvér bátyja 1854-ben meghalálozván, hanusfalvi és szomszédos részbirtokait Kolosy István gyermekeinek Miklósnak és Matildnak hagyományozta.
A család ref. vallású.
