Gúthy család. (Kis és Nagy-Gúthi).
Gúthy család. (Kis és Nagy-Gúthi).
A IV. köt. 458. és 459. lapján két külön családdá választva hiányosan említetett, most a család levéltárából Décsey Miklós úr buvárlata folytán bővebb s kimerítőbb nemzékrendét közölhetem.
A család törzse László 1217-ben II. András király sz. földi kisérőihez számítatik. Illés (Elias) 1296-ban nyerte kis és nagy Gúth földét Szabolcs megyében, honnan a család-név származott.
1323-ban osztozott László, Boldizsár s János de Nagy-Gúth; Középszolnokban Od (jelenleg Diosad) helységnek felét kapja László, ki birtokában volt K. és N. Gúth, Nyír-Adony és Aba szabolcsi helységeknek, tőle származnak a családfa a Gúthyak és a hatalmas kihalt Országh család. Hasonfelét kapta Boldizsár, kinek maradéki Ody, később Ady nevet vettek föl. János kapja Haraklán helységel a Szilágyban és alapítja a Haraklányi kihalt családot.
A családnak ősei közűl többen időnként tetemes birtok adományokat nyertek, melynél fogva birtokai kiterjedtek Szabolcs, Heves, Borsod, Abauj, Zemplén, Ung, Bereg, Kraszna, Ugocsa, Szatmár, Közép-Szolnok, Bihar, Kolos, Doboka stb. megyékbe, idővel nagyobbára a leányág kezére jutottak.
A XV. század elején Gúthy Jakab, kitől a családfa ízenként élt lehozható, ennek kisunokája László két fia János és Benedek által két ágra oszlatá a Gúthy családot, amannak ága a tiszavidéki vonalat mutatja, Benedek ivadéka a szilágysági ágat képezi. E családfa következő:
I. tábla.
Jakab.; Mátyás. †; János 1466–70.; Barnabás. †; Miklós.; Péter.; András. †; Miklós. 1491.; Péter.; Tamás.; Farkas.; Karaszon 1548.; László. (1. Ágnes. 2. Balásházy Erzse.); Péter.; Boldizsár.; György.; Miklós.; Boldizsár. Ung 2. alisp. 1613.†; 1-től János. (Pazonyi Cheres Anna.); tiszavidéki ág.; György.; Péter.; 2-tól Benedek. (Filpessy Orsolya.) szilágyi ág.; Folyt. II. táblán.; László. †; Mihály. †; Zsigmond. (Rady Zsófia.); János. (Szénássy Anna.); Miklós. †; Mihály.; Erzse. (Lónyay Gábor.); György. †; Zsigmond. 1642. (1. Jármy Anna. 2. Cheley Zsuzsa.); János. †; László. †; Bora. (Máriássy Sándor.); 1-től János.; Sándor.; Anna (Nagyiday Fer.); Miklós.; Péter. †; Sándor. 1793.; János. 1793.; 2-től György. (1. Fráter Kata. 2. Nagy Zsuzsa.); Folyt. köv. lapon.;
2-tól. György. ki az előbbi lapon. (1. Fráter Kata. 2. Nagy Zsuzsa.); 1-től László.; János. (Gencsy Krisztina.); György 1768. (Bónis Kata.); 2-tól Imre.; Sándor.; Gábor. (Kölcsey Julia.); Zsigmond.; Lajos.; Mária.; Menyhért.; József.; Ferencz.; Gáspár. (Pély Nagy Erzse.); Ignácz 1793.; Móricz †; Tamás. †; György.; András.; Péter.; Mária (Szodoray László.); Erzse. (Plathyné.); Krisztina. (Hubayné.); Eszter. (1. Szodoray zsigm. 2. Nagy István.);
E vonalon a Péter ágán álló utolsó Boldizsár Ungh vármegye másod alispánja volt 1613-ban, ága kihalt.
Lászlónak első házasságbeli fiától Jánostól, ki nejével Pazonyi Cheres Annával a szabolcsi és bereghi birtokokat kapta, jő le ezen tiszavidéki ág, mely a táblán látható vég-ivadékokban maig is fen áll. A másik (szilágyi) ág, Benedektől eredt következőleg:
II. tábla.
Benedek, ki az I. táblán. (Filpessy Orsolya.); Ferencz. 1519. (Chapy Bora.); Zsófia 1554. (Lasztóczy György.); Imre 1517–1569. †; Kata.; János. 1526–54. (Borzássy Margit.); Anna.; Miklós.; Borbála. k. szolnoki alisp. 1593. (hadadi Móré Anna.); István. k. szoln. krasznai alispán. (Bagossy Zsuzsi).; Balás.; Erzse (Ráthonyi Péter.); Farkas. 1690–1707. alisp. 1703. Rákóczy hive. (Sarmasághy Mária.); István.; Farkas.; István.; István.; Ilona (Botos Péter.); János.; Ádám.; Julianna. (Telegdy István.); Rebeka. (Bydeskúthy Zsigmond.); Éva. (Kún János.); Benjamín. (Horváth. Julianna.); Mária. (Matolcsi István.); Miklós. (Zámbó Jusztina.); Folyt. köv. lapon.; István. †; Ferencz. (Lövey Erzse.); Krisztina †; Dénes. †; János. †;
Miklós, ki az előbbi lapon. (Zámbó Jusztina.); Elek. † fő pénztárnok. (Décsey Ágnes.); Farkas. †; Ferencz. (Décsey Rákhel.); Antal. fő sz. biró. 1848.; Miklós (Zámbó Klára.); Ignácz. (Zoltán Julia.);
Ez ágon Miklósnak fia István Közép-Szolnok, Kraszna és Kövár egyesített megyék alispánja volt, és Rákóczy alatt Erdélyben mint egy osztálysereg vezére működött. A szatmári béke után főispánjával Wesselényi Pállal bujdokol, és notáztatik, és javai elkoboztatván szoboszlai Vas Istvánnak adományoztatnak, míg fia Farkas Bécsbe menve, atyja részére kegyelmet nyert. Nevezett Farkas szintén ott alispán, 1697-ben megyéje által Solári császári generálishoz küldetett követségbe, a katonaságnak a megyéből kihuzatása iránt. 1699-ben szintén a hármas megye részéről hzg. Eszterházy Pál nádorhoz járt küldetésben. 1703-ban a vetési mezőn kelt protectionalis szerint Rákoczy hive lett ő is a szatmári békeig.
A család czímere kígyó által keritett paizsban vizirányos sorban három fog. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar kivont kardot markol, és annak hegyén vadkan látszik. E czímer és a családnév a Gudkelet nembőli származásra látszik mutatni, azonban erről a család mitsem tud. Az egész család helv. ref. vallású.
