Izdenczy család. (Monostori, báró és nemes.)
Izdenczy család. (Monostori, báró és nemes.)
Régi család, melynek törzseül Márk iratik, ki Aba Sámuel korában élt és melyről egy vonalon a családfát is leszármaztatják. Ezt mellőzve; * miután teljes és hiteles családfát nem közölhetünk, töredék-adatainkat állitjuk elő:
Geneal authent. tom. I. van ily családfa, egyenlő a Tropheum Estorasianumbelivel.
Izdenczy Miklós Eger vára oltalmazásában szerze érdemeket, és ezért 1527-ben I. Ferdinand királytól több birtokot nyert. *
Budai Fer. Lexik. III. 284.
Izdenczy István százados és öreg ember volt, mikor őt 1566-ban gr. Eck győri kapitány a törökök ellen Palotára küldötte.
Izdenczy András követségben is járt Konstantinápolyban; 1638-ban Lubló vára és a 13 szepesi város visszaváltása iránt követ a lengyel királyhoz, 1635-ben e hivataltól, minthogy Komárom vára alkapitánya volt fölmentetett, és helyébe Barna György neveztetett. * Ennek atyja Péter, anyja Palásty Anna volt. Nővére volt Zsuzsanna Elefanty Lászlóné. András 1659-ben már nem élt, midőn az ő magvaszakadtán Komárom megyei Őrs pusztabeli részét Sigray János nyerte adományban. Családfai kimutatása ez:
1630-ki 16. 32. és 1635-ki 67. – 1638-ki 37. törv. cz. – Arczképét lásd Ortelius Redivivus II. 6. táblán.
Izdenczy Péter (Palásthy Anna); Zsuzsanna (Elefanthy László); András 1630. török követ.
Izdenczy Márton 1685-ben mint Tököly Imre hive, Tokaj vár kapitánya lett *. 1709-ben II. Rákóczy Ferencz pártján az Oeconomicum Consilium ülnöke volt *.
Szirmay C. Zemplin not. top. 140. 150. not. hist. 257.
Kézirat.
Ugyan ez idő tájban élt Izdenczy György, kinek családja *igy áll:
Perbeli genealogia.
György (Eödönffy Zsuzsa); Károly.; Judit.; Bora.; Zsuzsanna 1672. (Dienes Györgyné)
A mult század végén Izdenczy József a m. kir. udv. kanczellárián referendarius, és állam-minister, ki Temes vármegyében Monostorra adományt nyert; * majd (1805. táján) sz. István rend közép-keresztese, és báró lett.
Lehoczky Stemmat. II. 204.
A bárók közül 1825-ben élők János és József testvérek, kik Monostort birják. Báró Izdenczy József jelen volt az 1843-ki országgyülésen.
A család nemesi ága Trencsin vármegyében székel.
A család czimere – mint följebb a metszvény mutatja – négyfelé osztott paizs, melynek baloldali szögletéből jobbra rézsutosan egy arany csikolat (fascia) vonul, és azon két kinyilt (zöld leveles) piros rózsa látszik. A paizs közepét ötödik osztály gyanánt egy kisebb koronás paizs foglalja el, és annak kék udvarában aranyrózsa diszlik. A paizs 1- és 4-dik osztályának ezüst udvarában zöld téren vörös grif áll, első lábait ragadozásra nyujtva ki. A 2- és 3-ik osztály, melyen az emlitett aranycsikolat rézsútosan átnyúlik, vörös udvart mutat. A paizsfölötti sisak koronájából két elefánt-ormány között, melyek jobboldalija vizirányosan arany-kék, a baloldali vörös-ezüst, – a paizsbeli vörös grif nyúlik ki, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-zöld, balról ezüst-vörös. *
Adami Scuta gentil. tom. IV.
