Oroszlánkeői család. (Máskép Szlopnai.)
Oroszlánkeői család. (Máskép Szlopnai.)
Trencsin vármegyei eredetű régi kihalt család. Törzse Zebehard Tamás, ki 1277-ben László királytól nyerte Trencsin vármegyében Zlopna nevű erdős, puszta földet; és őse lön a Szlopnai, utóbb Oroszlánkeői családnak. A családfát több előttem fekvő genealogiákon egymástól különbözőknek találván, és össze nem egyeztethetvén, legjobbnak hittem egy táblai perben* fölmutatott családfa szerint közleni; mely szerint az igy áll:
Bossányi Istvánnak gróf Königsegg Erneszt elleni tablai peréből.
Szlopnai Menyhért (másutt Gáspár); Gáspár Szlopnai mkép Oroszlánkői; Jeromos †; Menyhért de Szlopna 1470-5.; Mihály; Gáspár Oroszlánkeői; János. †; Kata (Apponyi Miklós), Miklós 1508. Budai várnagy 1511.; Lénárd; Kata (Baábi László); Bora (Bossány Márton); János 1545.; Miklós † 1549.; Kata (Sárkány Ambrús); Brigitta? (1. Doctor Szilágyi Péter 2. Kostka Miklós)
Menyhért 1570–75-ben kapja Mátyás királytól Jeromossal Trencsin megyei Oroszlánkeő várát* kapta adományba, melynek folytán a Szlopnai nevezettel élő család előbb Oroszlánkeői előnevet használt, utóbb pedig vezetéknevét használva praedikatumúl, a szebb hangzású Oroszlánkeői nevet vevé föl. Menyhértnek fia Miklós 1511-ben Buda várnagya volt. Ennek unokájában hasonlóan Miklósban halt ki a család 1549-ben fi-ágon; és a gazdag birtok-örökség számos leány-utódokra szállt; névszerint Bossányi, Simonyi, Hunyadi s más családokra.
Lehoczky Stemmat. II. 263. lapján állítja, hogy Oroszlánkő vára nevét Piero Leone sz. István korában beköltözött olasztól vette volna. A „Geneal. Authent. I.” kézirat szerint Jeromos Trencsinben Urstatecz várát is kapta.
Azon regényes történet, mely szerint egy Oroszlánkeőit a török fogságból Budjács lába levágásával szabadíta meg, az utolsó Miklósra vonatkozhatik. L. Budjács család.
