Ormós család. (Csicseri.)
Ung vármegye egyik legrégiebb nemes családa; mely a Csicseri és Orosz családokkal egy törzsből ered. Közös törzsük Zubuzlov, más versio szerint a család törzse magiszter Fridrik János, ki 1107-ben Kálmán királytól nyerte Csicser helységet; ettől mint származtatik izről izre a család, az alább következő Orosz családnál láthatjuk; valamint azt is, hogy az 1216. táján élt Joob de Csicsér fiának Miklósnak fiaitól Páltól és Istvántól vált külön a közös törzsből az Ormós család, melynek azonban szakadatlan nemzékrendét ama közös törzsből lehozni az okmányok s adatok hiánya miatt jelenleg nem tudjuk.
Az Ormós családnak az Ung megyei ősi Csicser helységen kívűl régiebb lakhelye Zemplin, Ugocsa, Szabolcs vármegye, az ujabb korban azonban egyik ága Zemplin vármegyétől Arad és Temes vármegyébe is leszármazott, mint erről alább lesz emlités.
Egyik ágából, mely jó korán Szabolcs vármegyébe származott, a XV. század közepén élt Ormós Farkas, ki Nagy-Tárkányi Zsófiát vévén nőül, evvel következő nemzékrendet alkotott:
Farkas (Nagytárkányi Zsófia); Ferencz; Pál; Ferencz; Borbála (Szúnyogh Istvánné)
Ugocsa vármegyében Halmiban már 1510-ben birtokoltak a csicseri Ormósok.* Valamint e század elején Zemplin vármegyében Magyar-Isép, Kolbása, Lasztócz, Kelecsény, Szólnocska, Nagy- és Kis-Czigánd helységben birtokosúl iratnak.
Szirmay C. Ugocsa p. 159.
Az Arad és Temes vármegyébe ágazott vonalnak ősatyja csicseri Ormós István Zemplin vármegyei esküdtnek fia Antal ugyan ott táblabiró és főpénztárnok volt. Ez agárdi birtokából lakását az alföldre tévén át, 1774. august. 8-án Zemplin vármegyétől nemesi bizonyitványt vett ki; és mielőtt buzgóan vallásos nejével Almásy Krisztinával házasságra lépett, a reform. vallásról a kathol. vallásra tért át. Az ország alsó vidékére költözvén, Arad vármegyében 1796. évről szóló okirat szerint a magvaszakadt galanthai gróf Fekete család birtokait, Edelspacher Zsigmond kir. tanácsossal közös haszonbérben tartotta. Tőle a csicseri Ormósok kath. ágazata következő nemzékrend szerint veszi származását:
István Zemplinben; Antal 1744. Zemplin v. főpénztárnok Aradba költöz. (Almásy Krisztina); József † 1848. Arad v. szbiró (váradi Török Anna); Antal. †; András Temes v. szbiró 1798. 1816 †; Dániel. †; Teréz (Kállay Emánuel); Klára (Orosz József); Zsigmond szül. 1813. Temes v. volt főszbiró.; Péter sz. 1814.; Sándor sz. 1815.; János sz. 1820.
Antalnak fiai közűl András egykor Temes vármegye szolgabirája, 1816. martius 16-án Zemplin vármegyétől vett ki nemességéről bizonyitványt, és ennek szövegében köztudomású régi nemessége a következő szavakkal is elismertetik: „Caeteroquin publica constaret notorietate, et acta Comitatus huius nobilitaria manifeste perhiberent, a compluribus hinc saeculis in gremio residentem et donatario complurium bonorum possessorio provisam familiam nobilium Ormós de Csicser, vetustam esse et donatariam,” valamint egyébiránt ez régiebb levelekből is világosan kitűnik. Ezen nemesi bizonyságlevelet Ormós András Arad vármegyében 1820. mart. 16-án, ugyan azon évi julius 11-én pedig Krassó vármegyében is kihirdetteté. András magnélkül halt meg, valamint Antal és Dániel testvérei is, azonban negyedik testvére
József, ki nemességét Arad megyében még 1798-ban publicáltatta,* és ki 1829-ben Arad vármegye szolgabirája volt, nejétől váradi Török annától négy fiút nemzett. Meghalt 1848. elején. Fiai a táblázaton láthatók, ezek közűl a legifjabb 1860-ban a Békes-Csanád megyei törvényszék tanácsosa volt. A legidősb Zsigmond (szül. 1813. Pécskán.) Temes vármegyének 1838-ban aljegyzője, 1845-ben al-, utóbb főszolgabirája, és 1848-ban országgyülési egyik képviselője. 1861-től m. akademiai l. tag, jelenleg az irodalommal, és a képző müvészet elméleti tanulmányozásával foglalkodik, ez utóbbi végett utazásokat is téve. Önálló munkái közűl említhetők 1. A banya sziklája, korrajz. 2. Adatok a müvészet történetéhez, és 3. Utazási emlékek, több kötetben.
Arad várm. jegyzőkönyv 580. sz. a.
A család másik ágából Ormós József, ki e század elején (1813. előtt) Szabolcs vármegyének alispánja volt, és kinek nejétől sóvári Soós Annától gyermekei József, Mária, Anna, Teréz, és Ludovika 1813-ban már éltek.
A család czímere – mint a rajz is ábrázolja – a paizs kék udvarában zöld téren álló magyar vitéz, jobb kezében kivont kardot, bal kezével üstökénél fogva egy levágott emberfőt tart.
