Ördög család. (Esküllői.)
Ördög család. (Esküllői.)
Erdély régi kihalt családa. Előbbi nevök Esküllői (Eöskeölei) volt, a Kolosvár környékén fekvő Esküllő helységtől, mely mellett még több birtokuk is volt. Eredetük a történelmi homályban vész el, valamint birtokjoguk gyökere is odáig nyúlik föl, hogy méltán az első foglalású családok közé számithatni a családot. Legelső tudható törzse a családnak Esküllői Lőrincz, a XIV. század elején élhetett, miután unokája I. Endre azon század végén még életben volt. Nevezett Lőrincztől következőleg származtatják a családot.*
Hodor Doboka várm. 189–205. Ugyan ezen tudós szerzőtől egy ujabb kidolgozás szerint közlöm itt a családfát, a mint azt további nyomozások, főleg törvény előtt bemutatott családfákról is összeszerkeszté.
I. tábla.
Esküllői Lőrincz a XIV. sz. elején; Esk. Mihály.;Eördeög I. Endre; N. leány (mint fiusított Botos Miklósné); Botos János †; Erzse (Sarkadi László); Esk. Endre; Esk. Dávid.; Esk. László.; Teke János kitől a Teke cs.; I. Miklós élt 1395. (néhol Endre); I. Benedek Nagy-Esküllői előnévvel.; I. János Esküllői előnév.; I. Simon 1461–1481. de N.-Esküllő (Sombori Ilona) végrend. 1487. febr. 6. Folyt. II. táblán.; I. Mihály néhol Menyhért Solymosi előnévvel; I. Antal. Folyt. köv. lapon.; II. János 1575. nótát kap.; Jakab.; Kelemen.; II. Benedek.
I. Antal, ki az előbbi lapon.; II. Simon de Sólyomkő 1482. bir. Kémeren (N. Margit); I. István.; III. János.; Máté; Menyhárt innen Menyhart Gáspár 1590. (Liptai Margit); innen a Menyhárt csal. (1. Porkoláb Dora 2. Jusztina); III. Ferencz.† 1545.; Anna 1548. (Ebeni Gábor); Ágnes 1565. (Károly Lancz Dénes 1545-ben még ara.); Kata (1. Ősi Ferencz 2. Gergely János).
II. tábla.
I. Simon, ki az I. táblán. de N.-Esküllő 1461. 1481. (Sombory Ilona végrend. 1487. febr. 6.; I. Ferencz.†; II. Endre; III. Benedek N. Anna özv. 1552.; Márta (Valkai Tamásné); IV. János † 1554. Esküllőn kelt végrend.; Ilona (Kémeri Kristóf); Kata (Szalai Gergely); Kata (Lengyelné); Péter de Keresztúr v. de Esköllő 1508. 1569. Folyt. köv. lapon.; III. Endre unitár vallású 1574. 1633. (Fruzsina); II. Ferencz 1579–1585. 1602. dec. 20.; II. Mihály 1618.; II. György 1592.; Anna (Török György); Kata.†; Zsuzsa.†; IV. Ferencz.; Kata (1. Ebeni Gábor. 2. Szodorai István); Ilona (Nagy Mihály).
Péter,ki az előbbi lapon. de Keresztúr v. de Esküllő 1508. 1569.; I. György 1574.; V. János 1579. retract. † 1588 dobokai főisp. (Tegzes Anna); IV. Benedek 1560.; Boldizsár 1601. ország követ.; Zsuzsa (1. Szemere János 2. Zámbó Mihály 3. Sárközi János); VI. János.†; II. István de Mihályfalva (Aranyos székb. (Gálfi Zsuzsi); Bálint.; Kata (1. Teke Tamás 2. kémeri Szalai Fer.); VI. István 1691. (Macskási Bora); VII. István † 1761–1770. közt.; VII. János.; III. István de N.-Esküllő (kecseti Szilvási Judit v. Erzse); Gábor 1761. katona.; Dániel.†; Ilona † 1780. (Margai Péter); Katalin (Kistentősi Kis József); Erzse (Ajtay Dániel); Anna 1726. (1. Jenei Samu 2. Szekeres György); IV. István de Kis-Jenő 1714.1726. (Lészai Sára); Judit (Valkai Miklós); V. Ferencz (Daczó Sára); III. György † 1738.; Anna † 1777. (Mágner András); V. István † 1762. (Ozdi Klára).
A családfa élén álló Eöskeölei (Esküllői) Lőrincznek a XIV. század elején kellett élnie azon egybevetésnél fogva, mivel a kolosmonostori conventnek 1770. évben kivett és átirt „sommás kivonata“ nemzékrendje szerint unokája I. Endre még szintén a XIV. század végén élt. Négy század folyt tehát le, mig az első foglalás után szerzett Esküllő birtokosairól vagy egyet megnevezhetünk. 1566-ban az erdélyi fejedelmi táblának Kolosvárott kelt itélete szerint Ördög III. Benedeknek leánya Kata és unokája I. György közötti osztályban az Ördög nemzetségi jószágok leány-ágat is illetőknek kimondattak. A múlt század második felében 1762-ben az Ördög fi-ág s illetőleg az Ördög család kihaltával a kir. fiskus az Ördög leány-utódok ellen pert indított, de mint „eredeti foglalásjogú“ örökség felett a nagy számú alperesek a kir. fiskus keresete alól a kir. tábla által 1775. febr. 13-án kelt itéletben* feloldoztattak.
Szombatfalvi László itélőmester aláirása alatt kiadott ezen itéletlevélben következő ide vonatkozó szavak olvashatók: „possessiones easdem retinuisse naturam juris haereditarii primitivi;“ és továbbá „foeminae ejusdem familiae.…eadem bona Ördögiana optimo jure successorio tenere, publicationique Fisci Regii recte contradixisse et consequenter ab actione Fisci Regii simpliciter absolutae judicantur.“ – A kir. Fiskus által beperlettek névsora következő: 1. ördögkeresztúri Mágner Antal. 2. m.-madarasi Szekeres Sándor. 3. m.-gy.-monostori ifj. Kabos László, Kabos Pál, Anna, Judit Salánki Gáborné, Harsányi Krisztina kis-görgényi Hegyessy Jánosné, Gyárfás Zsófia, csekelaki Varsányi Györgyné. 4. Sombory Gábor, Almádi Krisztina, Sombori Péter özvegye, mint szávai Almádi Péter utódai. 5. Felsőtööki Viski József. 6. magyar-palatkai Jánosi Mózses. 7. dellő-apatii Somay László, és fia Sándor. 8. Lészai Sára széplaki Gruzda József özvegye. 9. Veszprémi Zsuzsánna özvegy Ladányi Jánosné. 10. Simon János. A per „ratione portionum in possessionibus Ördög-Keresztur, Nagy-Esküllő, Magyar-Ujfalu, Fodorháza, Babucz, Sólyomkeő, Kovácsi, Szőtelke, praedio Sz.-Katolna, et Ugrucz.…habitarum“ indíttatott a kir. fiskus által.
Hodor szerint hihetővé teszi ezen foglalást a birtok (utóbb falvak) természeti fekvése is, ugyan is, mint nevökön nevezve Szent-Márton Macskás (1369. nov. 8. Botos-Macskás néven birta Bothos János) Kovácsi, Sólyomkő, M.-Ujfalu, M.-Fodorháza, N.-Esküllő, Ördög-Keresztúr, Saraskut (ma rengeteg erdőség), Szent-Katolna (ma praedium), Szótelke, és M.-Köblös szakadatlan vonalban fekszenek, mindezeknek közepette esik pedig és azért birtokfőül szolgált törzsfészek, a történelmi nevezetességü N.-Esküllő. A fennebbi per védelmére az alperesek által felhozott káptalani és conventi 397 darab átirt okmány legrégiebbike egy 1395. évi aug. 25-én kelt iktató parancs „Dicitur nobis“ záradékkal, mely Ördög Miklós és Benedek testvéreket Ö. Endrének fiait, Iskelő Dávid és László Iskelő Endre fiait, és Teke Gáspár, István, és Menyhértet, köblesi Teke Mihály fiait az Iskellő, Keresztur, Köbles, Szőtelke, Sz.,-Katolna, Paraputh, Fodorháza, Ujfalu, Kovácstelke, Macskás és Solymos (1800. sept. 15-én már magyar Sólyomkő) öszvesen e 11 falu birtokába beiktattatni rendeli; a mint is 1396. aug. 1-én kelt kiváltságos levél szerint minden ellentmondás nélkül beiktattattak.
A fennebbi 397 okmány 44-ike mutatja az Ördög család nemzékrendét, 1767-ben átiratva a károly-fejérvári káptalanból, melyből kivonhatni, hogy az Ördög családdal összeköttettek az Ösküllő, Teke, Bothos (sőt e három épen csak maga, az Ördög család más nevet váltva) Válkai, Komjáthy, Károlyi, Erdélyi, Veres, Pósa, Tötöry, Rácz, Horváth kihalt, és Sombory élő családok. A fölebb elészámlált 14 helységnek 1814-ben öszvesen 147 földesura volt.
Az öt század alatt élt, számos fiában virágzott, s mint állítható – Töhötömmel bejött e magyar ős család aránylag igen kevés tagot mutatott fel, akár a polgári, akár egyházi, vagy hadi pályán kitüntethetőt. A történelem lapjaira jutottak: II. János 1575-ben mint Báthori István ellen Békes Gáspár híve, és harczosa, nótán veszté javait. Élete meghagyatott-e? csak a k.-monostori konvent levéltárában található itélet töredéke deríthetné fel.
V. János 1578–1588. Doboka vármegye főispánja és országtanácsos. Boldizsár 1601-ben Toldi István, Szentpáli János, Petki János, és Cseffei István társával a bujdosni ment Báthori Zsigmondot Moldvából a Batosan curiából az ablakon éjszaka kiszöktette és Beszterczére kisértette.*
Wolph. Bethlen Hist.
III. Endre 1633-ban mint „unitarius nemes ifju“ Huszár Péter társával három lengyel főrendű ifjut, kik Frank Ádámot a kolosvári szász unitár eklézsia ujdon papját Krakóból Kolosvárra kisérték, innen Bártfára vissza kisérte.
III. István 1675–1677-ig Doboka várm. alispán, lakott Kis-Jenőben. Innen előneve.
V. Ferencz és III. György testvérek laktak Dobokán és birtak nagyanyjok Szilvásy Judit jogán. 1702-ben Martiusban innen u. m. a Szamostól Zilahig albiztosokúl a katonaságot (talán mint fedezők) kisérni rendeltettek. Ugyan ezen V. Ferencz 1760-ban már nem élt, de mig élt, Magyar-Egregyen volt (első) póstamester. 1767-ben april 27-én zilahi póstamester pápai Palkovich József Ördög Ferencznek mostoha fia.
A mihályfalvi Ördög nemzékrendhez, mely VI. Istvánnál válik ki, megjegyezhetjük, hogy nevezett István 1691. jul. 18-án Kolos várm. (nem Dobokában) Sz-Márton-Macskásán lakott; neje Macskási Borbála volt, kivel együtt a nevezett napon „hatházi Balkó Pál nemes Kolosvár városának és abban lévő nemes ország praesidiumának vice kapitánja, Vajda János nemes Kolos vármegyének egyik főbirája és Szentsimoni Miklós ugyan azon vármegyének egyik hites szolgabirája regiusságuk alatt kelt kötlevélnél fogva Doboka vármegyei Fodorházán birt 4 jobbágytelket külső s belső állományaival együtt ötven évre zálogba adta borosjenői Székely Lászlónak és nejének Bucsesdi Sárának. Úgy látszik ezen csak 160. m. forintnyi szerzeményt ma gr. Esterházy birja, anyja gr. Bánffy Ágnes jogán.
1736. april 14-én Eördög István Oláh-Szilváson (Alsó-Fejér várm.) lakott és birtokolt; 1753. jun. 14. oláhszilvási Ördög Istvánt mint oláhszilvási lakost és birtokost olvassuk; mig 1757, mart 18-án kelt oklevél felső szentmártoni macskási Macskási István iratik ugyan ott lakos- és birtokosnak. (Ugyan ez 1745. april 8-án a kolosvári jesuitáktól 400 mfrtot kölcsönzött.) 1759. april. 19-én hasonlóan ó-szilvási lakos és birtokosként fordúl elő. 1761. nov. 16-án legidősb Ö. István o.-szilvási birtokos.
1780. jun. 3-án Ördög Ilona már nem élt, de mint Márgai Ferencznek, Máriának és Borisnak néhai édes anyjok említetik; ezeknek ekkor székely-földvári (Aranyos széki) ősi birtokuk már zálogban állott, de O.-Szilváson volt még kevés birtokrészük. És innen a „Mihályfalvi“ előnév. A szilvási „kevés portiocskájokat“ eladták 20 esztendőre.
1790. dec. 13-án Ördög Kata, Kiss Józsefné utoljára eladja az „Ördög részt“ Ó Szilváson gr. Teleki Katának borbereki báró Alvinczy Gábor özvegyének; maga pedig Ádámoson (Küküllő várm.) ősi (?) jószágot vált ki. Ezen Ördög Kata volt utolsó az Ördög család mihályfalvi előnevű ágazatában.
Belső Szolnok vármegyének 1770. évi nemesi összeirásban olvasható a 13. lapon mit F.-Szöcs helységbeli lakos: „Ördög Georgius de Oláh-Szilvás donatarius“ kinek azonban a Declaratio conditionis" czimű rovatban nemessége kétesnek (dubius) iratik. E György az utolsó nemzedéken álló Gábor és Dániel fivére, vagy ezek egyikének fia lehetett.
Ámbár ezen Ördög család kihalt, van még Erdélyben jelenleg is Ördög család, melyből István, János és Károly jelenleg A.-Fejér vármegyében Mindszenten és Vajasdon birtokosok.
