Olasz család.
Olasz család.
Ily nevű család Abauj, Bihar, Gömör, Szabolcs és Zemplin megyékben székel; sőt a Dunán túl Veszprém vármegyében is lakik, vagy legalább lakozott.
Egyik Olasz nevű család 1643. jun. 7-én Bécsben III. Ferdinand királytól kapta czímeres levelét. Ebből Olasz Péternek fia Imre 1753. april 9-én Veszprém vármegyétől kapott nemesi bizonyitványt.
Másik Olasz család az, melyből Olasz Miklós és érdektársai 1663. jan. 13-án Laxenburgban kelt czímeres nemes levélben nemesítettek meg.*
Győr vármegye levéltárában van az eredeti armalis.
Harmadik Olasz nevű család az, melyből Olasz István és Ferencz 1721-ben nyerte czímeres levelét. Czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó, kettős farkú, koronás oroszlán; első lábait kinyujtva, és a ballal három nyilat tartva. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl, meztelen kardot villogtatva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.*
Collect. herald. nro 415.
Úgy látszik, – az 1663-ban megnemesített Olasz családból volt Pál, győri születésü, 1710-től esztergami kanonok, sz.-györgyi prépost, és almisi püspök. Meghalt 1739-ben.*
Memoria Basilicae Strigoniensis. 164.
Ismeretesebb még ezen a néven Olasz László 1730-ban a Tiszán inneni ker. tábla ülnöke.
Olasz Gábor, kinek nejétől Megyeri Dorottyától leánya Mária Répássy Józsefnő.
Olasz János 1838-ban Abauj vármegye főügyésze.
Erdélyben a Bialis család máskép Olasz-nak is neveztetett, ehez pótlólag megjegyezhetjük, hogy közűlök Ferencz 1693-ban halt meg.* L. Bialis cs.
Baranyi halotti beszédei.
Végre Oláh Máténak leánya Ilona (lásd Oláh cs.) Olasz Miklósnak neje volt 1550. táján, de másutt e Miklós Oloz-nak iratik.
Zemplin vármegyében 1680-ban Tarczal községe az egri török alá jutván, Kara Hassan Aly-Bégnek 200 tallér sarczot fizetett, azt Olasz Jakab kassai polgártól vévén föl, s kinek egy tarczali szőlőt adtak zálogba.*
Babocsay Fata Tarczaliensia Rumy-nál.
