Okolicsányi család. (Okolicsányi.) «»
Liptó vármegye tős gyökeres ősrégi családa, ősi fészke és birtoka Liptó vármegyében Okolicsna helység, melytől nevét és előnevét vette. Első tudható törzse I. Szerefil, ki IV. Béla király korában élt, 1245. 1282. évben. Ennek fia volt Péter, kinek fiai I. János, I. Márk, Lőrincz, és II. Szerefil, ezek már ősi örökség jogán birták Akalicsna (most Okolicsna,) Poruba, Zenthstefan (Szent István), Chemerna (Csermno) és Harankfiaháza (jelenleg ismeretlen) azonban Robert-Károly király korában a birtokjog kimutatási vizsgálatakor jogaikat oklevelekkel kimutatni nem birván, már a királyra voltak szállandók e jószágok,* midőn nevezett I. János mint katona I. Lajos király alatt Nápolyban harczolván, és ott vére ontásával és egyik szemének elvesztésével* is érdemeket szerezvén, 1379-ben I. Lajos királytól a nevezett javakra testvérei részére is uj királyi adományt nyert; és a királyi könyvből a nevezett javak elleni igény kitörűltetett és megsemmisítetett. Ugyan ez okból 1391-ben a Bebek Imre országbiró alatti birtokjog vizsgálatkor noha I. Márknak fiai és II. Serefil fia János fölmutattak IV. László, III. András és I. Károlytól is a nevezett jószágokra szóló leveleket, mindezeket mint érvénytelenülteket mellőzve, birtokjoguk csupán az I. Lajos király 1379. évi adománya folytán ismertetett el.
Regestrum de Lypto. Magyar történelmi tár IV. 8.
A család egyik tagja Okolicsányi Márton a mult század végén eme szem elvesztésből (tótul oko szem, ljae arcz) igyekezett a családnevet fejtegetni, de ez fonák csavarása a szavaknak, és különben is anachronismus, mert Akalicsna helység, melyről a család nevét vette, már Okolicsányi Jánosnak 1342-ben a nápolyi hadjáratban történt szeme elvesztése előtt úgy neveztetett, sőt 1291-ben már a család némely tagja de Akalicsna iratott, tehát jóval előbb a szem (oko) kiszúrás előtt. Lásd Tört. tár IV. 23. – Némelyek – mint Bel M. és utána Budai Ferencz is e család ősei közé számítják Oklics Dienest 1274. évi nádort is; a családi genealogiák ezt nem említik. Az állitmány minden esetre még teljes bizonyitást várna.
I. Márk és II. Serefil 1355-ben beleegyeztek azon ajándok-szerződésbe, mely szerint Akalicsnai Mikének fia Pál 1291-ben Verbeche és Akalicsna között fekvő három ekényi földét nénjének Katának adá át.*
Regestrum de Liptó. Magyar történelmi tár IV. 23.
1366-ban Akalichnai Péternek fiai I. Márk, és II. Serefil között egyrészről, Mikónak fiai János és Mochk, továbbá Jánosnak fiai Miklós, Gergely, Tamás, Niklin és Mihály között más részről egyesség költ, mely szerint I. Márk és II. Serefil Cheremnai egy udvartelküket egy királyi ekényi földdel együtt Mikó és János fiainak örökösen átadják.*
Regestrum de Liptó. Magyar történelmi tár IV. 29.
I. Márk 1379-ben I. Lajos királytól érdemei jutalmaúl Basafölde, máskép Kovachfölde nevű földet vagy telket kapta.*
Regestrum de Liptó. Magyar történelmi tár IV. 9.
Péternek négy fia közűl II. Serefilnek csak János fia maradt, kinek ága elenyészett, I. Márknak azonban három fiát ismerjük: II. János deákot (litteratus), III. Serefilt, és II. Pétert, kik 1391-ben Bebek országbiró birtokjogi vizsgáló széke előtt Liptó megyei ősi javaiknak jogos birtoklását oklevelileg igazolták. Ezen három fiú közűl II. János lön a családalapító, kitől a család nemzékrende szakadatlan folyamként sarjadzott le napjainkig.
A családfa* következő:
Wagner Tabellae geneal. tab. XLII. Bel, Notit. nova tomo II. és Szontagh Dán. közlése stb.
I. tábla.
Serefil 1245. 1282.; I. Péter mest. de Akalíchna 1295.; I. János 1379.; I. Márk 1355. 1366. de Akalichna; Lőrincz 1355.; II. Serefil 1355. 1366.; II. János litteratus 1391.; III. Serefil 1391.; II. Péter 1391.; János 1391.; I. Mihály 1422. 1435. az akalicsnai zárda alapitója; Bernát 1494. (Vitalis Margit); Jakab 1494.; Lénárd 1494. Folyt. III. táblán.; III. Péter Liptó várm. alisp. 1562. 77.; II. Mihály 1562.; V. János 1605. (Pongrácz Anna); Dániel 1610-ben vizbe fúlt Trencsinben.; III. János Liptói alispán és kir. tábl. üln. (Radács Anna) Folyt. II. táblán.; Ferencz Liptó várm. jegyző † 1606.; IV. Péter 1605.; III. Mihály 1605. (Matyasovszky Anna); V. Péter 1685.; István 1660. (Beniczky Ilona); Mihály ügyvéd (Kubinyi Zsuzsa); Gáspár jegyző 1715. (Kubinyi Anna); Ezechiel 1700. (Jóob Anna); Ádám ügyvéd (Pongrácz Erzse); István ügyvéd (Poturnyay Mária);Miklós ügyvéd.; József (Szentiványi Fruzsina); Ádám.; Lőrincz.; Mátyás 1715. (Okolicsányi Mária); Márton Likavai hradeki ügyvéd 1732. (Szentiványi Éva); János 1733. (Dessewffy Zsófia); Mihály. †; István (Mocsáry Anna); Pál 1790.
II. tábla.
III. János, ki az I. táblán. Liptói alispán és kir. tábl. ülnök (Radács Anna); IV. János (Mladosevith (Horváth Anna); Zsuzsa (Kiszely Mátyás); László 1670. (Okolicsányi Ilona); István 1709. (Görgey Anna); Ferencz 1664.; VI. János 1715. Árva urod. praefect. (Turánszky Zsófia); János n.-váradi püspök septemvir 1734. † 1736.; László alispán kir. tan. (Stansith Horváth Anna); Pál Zemplin v. alisp. (Szentiványi Julia); József alispán s harminczados (Révay Franciska); János (Poturnyay N.); Antal Liptói alisp. 1733. (Dvornikovics Anna); Szerafin.; Pál (Raksányi Zsuzsi); Elek jesuita.; Kata (b. Révay Elek); Anna (Jóhny János); Franciska (Soos Imre); János.; József Árvai alispán kir. tanácsos (Szontagh Erzse); Sándor 1730. (Turánszky Anna); István (Görgey Anna); Imre (Berzeviczy N.); Dávid.; László pap.; György 1759. 64. (Szontagh Klára); Boldizsár cs. k. kapit.; Imre ansari püspök eszt. kanon. referendár † 1795.; Farkas Tiszántúli ker. t. ülnök 1787.; István; Miklós † 1833. Szepesi alispán (Mazsáry N.); Lajos (Spielenberger N.); Győző 1861. (Petók N.)
III. tábla.
Lénárd 1494., ki az I. táblán.; Sebestyén alispán 1582. (Soger Bora); Miklós 1582. Folyt. IV. táblán.; VII. János 1605. árvai alispán (Abaffy Anna); András 1605. (Kiszely Anna); Boldizsár.; Sebestyén 1653. 72. (Okolicsányi Magdolna); VIII. János 1653.; István 1686. (Plathy Mária); Pál 1715. ügyvéd (Rakovszky Zsuzsanna); Péter (Palugyay Magdolna); György 1710. (Turánszky Éva); Kristóf Túróczi alispán követ † 1707. Ónodon.; Mihály.; Zsuzsa (Joób Elek); A.-Mária (Mesko János); János (Okolicsányi Magdolna); Péter.; Zsófia.; Teréz (Joób József); Pál †; Mátyás (Vattay Bora 1772); János (Pongrácz Erzse); György.; Pál †; Mátyás (Tiszányi Ágnes); Teréz (Beniczky Tamás); Bora (Gedey Ádám); Julia.; Anna.; Pál.; Teréz.; Margit.; János.; Antal.
IV. tábla.
Miklós 1582., ki a III. táblán.; Gáspár; Kristóf; György 1605.; Miklós 1615.; Zsigmond 1678 (Klobusiczky Judit); György 1605. (Csepkovich György); IX. János.; Dániel (Fejérpataky N.); Mihály (Pongrácz N.); György árvai alisp. 1694-1716. (Okolicsányi Ilona); György (Beniczky Krisztina); János 1716.; László (Mátyás Mária); Mihály (Justh Zsuzsa); György.; Imre kamarai titk. (Miticzky N.); Dániel.; Miklós (Pongrácz Kata); Mihály pap.; Pál Erdélyben; Zsigmond (Erdélyben); Ferencz (Hanzeli vagy Hankóczy Mária); Sámuel Erdélyben.; György (Suhajda Mária); Zsigmond.
E családfai táblák, – mint láthatjuk – csak is a szétágazást mutatják, de róla a legutóbbi ivadékok többnyire hiányzanak; mit csak a családi adatok pótolhatnának.
Az I. táblán álló Mihály volt alapítója Okolicsnán a Ferencz rendiek zárdájának s egyházának, mely jelenleg is áll, s az egyházi sirbolt a család temetkező helyéül szolgál. I. Mihálynak három fia által a család három fő ágra oszlott.
Az ősi székhelyen Liptó vármegyén kívűl szétágazott a család, és elterjedt Árva, Szepes, Turócz, Bihar s Nógrád megyékbe, sőt Erdélybe is.
A Liptó vármegyei ágazat mily főbb hivatalokat viselt, nagyára a táblázat elutasít; az Árva megyei ágra nézve különösen a következőket tüntethetjük föl:
Ferencz 1632–1647-ben Árva vármegye jegyzője.
János 1655-ben Árva vármegye alispánja volt.
Id. György 1694–1716-ban ugyanott alispán.
János 1702–1703. Árva uradalmi praefectus.
Mihály 1706-ban ugyan ott, Ádám 1706. Ugyanott uradalmi jogigazgató.
József 1727–1750. Árva várm. alispán, neje Erzsébet a gazdag Szontagh Gáspár leánya, kinek kegyes és tapintatteljes működésének köszönhetik az Árva s Liptó vármegyei evangelicusok, hogy 1686-ban Caraffa kegyetlenségét, az eperjesi mészárlást kikerülhették; minthogy azon, evangelica vallásához hőn ragaszkodó hősies nő, akkor még első házasságában élvén Kubínyi Gáspár Liptó vármegyei alispánnal, Caraffához hozzá férvén, annak kezébe tizezer forint lefizetése mellett az Árva és Liptó megyei protestánsokat üldözése alúl fölmentette.
László 1754-ben hadi-, Mihály pedig házi pénztárnoka Árva vármegyének.
Ifj. György 1754-ben sz.-biró, József 1786. tiszti főügyész.
Jónás 1790–1812-ben Árva vármegye alispánja.
Mihály 1806. Ugyan ott fő szolgabiró.
Talán a most említett Jónásnak fia Imre, ki Tornyos Juliávali házassága folytán Nógrád vármegyébe szakadt. Meghalt Horpácson 1859-ben nejével együtt. Gyermekei: 1. Luiza Szigyártó Mihály özvegye, 2. Erzse meghalt mint hajadon, és 3. József szintén meghalt 1859-ben. Ennek nejétől Vladár Szidoniától gyermekei: József, Gyula, Lajos.
A II. táblán László ágából Mihály és Pál jeles ügyvédek és jogtudósok a mult században.*
Lehoczky Stemmat. II. 259.
Árva vármegyében fő székhelyeik voltak a családnak Mokragy, Zaszkál, Zabrezs, és Lestine.
Zemplin vármegyében Pál 1723-ban első alispán, 1729-ben követ; lakott Homonnán és Körtvélyesen.
János 1730-ban Zemplin várm. másod alispán.* 1741-ben követ. Másik János 1792-ben a Tiszán innen kerületi tábla ülnöke.
Szirmay C. Zemplin not. hist. p. 311. 312.
1797-ben János kir. tanácsos és kamarás, szintén Zemplin vármegye alispánja.* Tán ez azon János, kinek neje Van Dernáth Anna volt, s ki 1750-ben Rakóczy András magvaszakadtán Rakócz helységet impetrálta, melyhez utóbb a nagy-ujlaki és őrmezei jószág is járult. Az evang vallás ellensége lévén, a garanyi egyházat ezektől elvéve, kath. hitsorsosainak adá át.
Szirmay C. Zemplin not. hist. p. 328.
Zemplin vármegyében birtokolt e század elején a család Szeghi, Kolcs-hosszúmező, Krivicsány, és Leszna helységekben.*
Szirmay C. Zemplin not. top. 178. 334. 364. 390.
A szepesi ágazatnak nagyobb része szintén főbb hivatalt viselt. Igy György 1764-ben a Szepes megyei törvényszék birája volt, és Hozeleczen székelt. Neje Szontagh Klára volt. Fia Miklós szintén Szepes vármegyében alispán, neje Mazsáry leány, lakhelye Hunfalva. Meghalt 1833. Jun. 18-án.
Győző (Victor) 1832-ben a m. k. udv. kanczellariánál tiszt, 1848-ban a Szepes megyei ellenzéki tag, és másod alispán. Lakhelye Hunfalva, részint Pozsony. Neje Petók leány. Testvére
Lajos, kinek neje hanusfalvi Spielenberger családbeli. Ezen ág evang. vallású, és a késmárki lyceum buzgó pártolója.
A nógrádi ág szintén megyei hivatalokat viselt, közűlök Péter 1808-ban Nógrád megyei szolgabiró volt. Tán ennek fia Miksa (lakik Kisfaludon) 1836-ba esküdt szbirói czimmel, 1842-ben alszolgabiró, utóbb főszolgabiró, valamint 1861-ben ismét. Testvére Péter.
József 1836-ban szintén Nógrád megyénél katonai biztos, 1842-ben alszolgabiró volt. Ez az árvai ágból származott Imrének fia volt, mint följebb említetett.
Pálfalván laknak Pál, János, kiknek nővérük Balás Márk neje.
Megemlítendők még a III. táblán Kristóf, ki Turócz vármegye alispánja és követe volt, midőn 1707-ben az ónodi gyülésen Rakovszky Menyhért követ társával, mint a forradalom folytatásának ellenzője, a Rákóczy hívek által szétkonczoltatott, és atyja is Pál lánczra veretett; a forradalom megszüntével az 1715-ki országgyülés végezése szerint czímere a Rakovszkyéval együtt Turócz vármegye czímerébe emlékül betétetett.
A papi pályán is többen szerepeltek; igy János (a II. táblán) előbb pozsonyi olv. kanonok, utóbb sz. István m. prépostja, 1734-től haláláig, 1736-ig nváradi püspök. A nagyszombati sz. háromság egyháza neki köszönheti létét, valamint a pozsonyi papnövelde egy részben alapitványa bővitését.*
Memoria Basilicae Strigon. 164.
Mihály szepesi kanonokból 1757-ben esztergami kanonok, gömöri főesperes, és nagyszombati plebános; meghalt 1771-ben.*
Memoria Basilicae Strigon. 170.
Imre (a II. táblán) szepesi kanonokból 1773-ban esztergami kanonok, majd sz. István prépostja, kapornaki apátur, és ansari czímzetes püspök, 1779-ben helytartósági, 1782–1786-ig és ismét 1790–1795-ig kanczellariai tanácsos és referendarius, meghalt Bécsben 1795-ben.*
Memoria Basilicae Strigon. 173.
Továbbá megemlítendők még, – ámbár helyöket a táblázaton kimutatni nem tudjuk, – mint e családbeliek Imre, Bihar vármegye táblabirája, 1805-ben debreczeni lakos.
János, kinek Szentiványi Judittól leánya Judit Prusinszky László neje volt.
Ismét másik János, ki 1854. aug. 7-én kora 76. évében halt meg Okolicsnán, és ott a szent Ferencziek temploma keritése közé temettetett. Nejétől Okolicsányi Annától fiai Károly, Luczián, és Antal.
Jelenleg az Okolicsnai és jószágon élők közűl Albert, és ennek atyja Márk 1848. előtt Liptó vármegyei alispán, Antaltól az eperjesi kerületi tábla ülnökétől származnak.
A II. táblán VI. Jánosnak leányai voltak: Anna Matyasovszky Györgyné, és Klára Abaffy Györgyné. VI. János fiának Lászlónak gyermekei: Klára Szent-Iványi Mihályné, Mária Rakovszky Jánosné, Rozália Sz.-Iványi Ferenczné, és Antal alispán, ennek gyermekei: Teréz Sz.-Iványi Farkasné, Zsuzsa Palugyai Mihályné, Judit ifj. Sz.-Iványi Pálné; Róza Rakovszky Istvánné, ős Antal liptói volt aljegyző, kinek neje Sz.-Iványi Judit.
Nem tudjuk: kinek leánya Anna-Mária, ki 1796-ban Szontagh Mihály Esterházy herczeg jószág igazgatójának neje volt. Valamint azon Okolicsányi sem áll a családfán, kinek jelenleg neje ráhói Szontagh Anna. Nincs a családfán azon Okolicsányi János cs. k. udvarnok sem, ki 1859. dec. 29-én Heves megyében Bátorban megöletett. Ennek veje Lajos. Végre hiányzik a családfáról Gáspár és László, kinek anyjuk Szontagh Julia.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld halmon nyugvó királyi korona, azon pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva, melynek hegyén levágott törökfej vérzik, fölötte jobbról arany csillag, balról ezüst félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján a leirthoz egészen hasonló kar látható. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös, mint az egészet a mellékelt ábra is mutatja. E czímert a család állitólag 1364-ben I. Lajos királytól kapta volna.
