Ocskay család. (Ocskai.)
Nyitra vármegye egyik legrégiebb adományos birtokos nemes családa; nevét a most is birtokában levő Ocsko helységtől vette.
A család czímere – a följebbi ábra szerint – a paizs kék udvarában zöld téren menő medve, fölötte csillag és félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén medve emelkedik ki, első jobb lábával egy hármas rózsa-ágat tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Az előttem fekvő táblázaton, mely a XV. század első feléig 1437. évig terjed föl, a család törzse Ocskay Laczk Mihály volt; tőle a családfa a múlt század végéig a következőleg terjedt szét:
I. tábla.
Mihály Laczk de Ocskó 1437;András de Ocsko; Ferencz 1485. (1. Kis-Surányi Agatha 2. Belvathay Agatha) 1502.; György 1502.; István 1546. (Onory Dora); Krisztina (Szeptenczky Benedek); I. Zsigmond 1525.; Miklós. †; György. 1562. †; Anna (1. Szeptenszky György 2. Illeva Márton 3. Vizkeleti Tamás); II. Zsigmond; István; Imre; Farkas; György.; János.; Miklós.; Farkas.; Fáni.; István 1532.; Miklós 1593. †; I. János 1588. nyitrai alispán (1. Lipcsey Anna 2. Pölöskei Ördög Orsolya) Folyt. II. táblán.; Anna (Vizkelety Tamás).); III. Zsigmond (N.-Szelecsényi Zsuzsa); Anna (Berényi András); István (Bornemisza Kata); Gábor.; István.; Miklós 1649. (Ormándy Erzse); Zsuzsi.; Mária.; András.; István.; György (Nagy Mária); Erzse. (Bősze Mihály); György Antal; Tamás.; István; Miklós.; Sándor.; József.; József.; László.; Gábor.
II. tábla.
I. János, ki a I. táblán. 1588. nyitrai alispán (1. Lipcsey Anna 2. pölöskei Ördög Orsolya); Gáspár 1593. (Aranyady Zsuzsa); András 1609.; Zsuzsa (1. Sembery Pál 2. Balogh Ferencz); Imre (Miszarik mk. Bornemisza Kata); Anna 1652. (Benyovszky György); Zsuzsa Kozár Jánosné); II. János 1626. (nebojszai Balogh Kata); II. Gáspár (neb. Balogh Erzse); Zsigmond (Elefánty Mária); Fruzsina.; Kristóf; Mária (Sámbokréty Ferencz); Imre.; Ferencz; László (Tiszay Ilona); Krisztina (Rajcsány György); Éva (Podhragyay István); Gáspár.; III. János; Erzse (Podhorszky György); Imre.; V. János (Névedy Julianna); IV. János (petrőczi Szent-Mihályi Éva); Mária (Esterházy János); Ignácz. 1763.; Károly. 1763.; Sándor 1722. (Tiszay Ilona); László kurucz ezredes † 1710.; Mihály 1764.; Julianna 1756. (Balogh Pál)
A családfán álló Ocskói Andrásnak fiai Frank vagy Ferencz és István (ki a családfán nincs) ellen Ocskói Mihálynak özvegye Margit 1465-ben Simon antibári érsek és esztergomi helytartó előtt a jegy- és nász-ajándok iránt perelvén, az alperesek kérelmére az ügy békés elintézése végett egy utóbbi határnapra halasztást enged.* Ezen emlitett Mihály is külömböző személy lehetett a családfán álló Mihálytól.
Kaprinai Mss. B. tom. L. p. 76.
Nevezett Ferencznek első neje Kis-Surányi Agatha, leánya volt Kis-Surányi Lászlónak feleségétől Nagy-Récsényi Anasztaziától, kinek atyja Miklós, nagyatyja Nagy-Récsényi Péter volt. Második felesége 1502-ben Belvatai Agatha, előbb 1491-ben Csepéni László hitves társa. Ezek egyikétől maradt fia Zsigmond.
Ferencznek testvére György két gyermeket nemzett, Istvánt és Krisztinát, Szeptenczky Benedek nejét. Istvánnak gyermekei magnélkül multak ki, egy leánya Anna előbb Szeptenczky Györgynek, utóbb (1583) Illeva Mártonnak, végre Vizkelety Tamásnak lön nejévé. Benne ez ág kihalt.
Ferencznek fia I. Zsigmond élt 1525-ben, s négy gyermeket nemzett, ezek: Zsigmond, István, Imre, és Farkas. Az elsőnek semmi gyermeke nem maradt; Istvánnak fiai utódok nélkül haltak meg, Farkas unokájában Miklósban zárta be ágazatát, és ennek magva szakadtán a családi javakat a mindjárt emlitendő Gáspár örökölte 1593. táján. Ekép csak a negyedik fiú Imre lett az Ocskay ház fentartója.
Imrének két fia I. János és III. Zsigmond, és egy leánya Anna Vizkelety Tamásné maradt. A két fiú két ágat alapított; ezekből III. Zsigmondnak ágát ízről ízre még az I. táblán látjuk folytatva.
I. János a családnak egyik nevezetesebb tagja, és 1588-ban Nyitra vármegyének alispánja volt.* Első neje a Dóczíakkal törzsrokon nagy-lucsei Lipcsey családból származott Anna volt, ki által a család Bars megyében is birtokossá lön; második feleségül Kozár Mihály özvegyét pölöskei Ördög Orsolyát vette el. Ezektől három fia, egy leánya ért emberi kort. Zsuzsánna előbb semberi Sembery Pálné, utóbb (1609.) nebojszai Balogh Ferenczné lett. Imrének Miszarik máskép Bornemisza Katalintól (ki utóbb Kozár Mihályhoz férjezett) csak két leánya maradt: Anna, és Zsuzsánna Kozár János hitvese. Amaz Benyovszky Györgynek nyujtá kezét, azonban halála után férje Benyovszky György másodszor is nősült, elvévén Miszarik Zsófiát; és 1652-1654. években a Vásárdy család javaiban Felső-Vásárdon, Mártonfalván és Dékiben iktattatá be magát a nyitrai káptalan által.
Lehoczky Stemmat. I. p. 201.
I. Jánosnak másik fia idősb Gáspár 1593-ban élt. Felesége Aranyady Péter itélőmesternek leánya Zsuzsánna volt. Ettől hat gyermeke maradt; köztök Fruzsina és Mária Sámbokréthy Ferenczné, leányok. A fiúk II. János, II. Gáspár, Zsigmond, és Kristóf szintén mind család-apákká lőnek.
II. János, mint leányágon nagyanyja Lipcsey Anna után Dóczy örökös, 1626-ban a Dóczyak ellen tiltakozik,* ngyanakkor nénje Zsuzsanna, nebojszai Balogh Ferenczné több társával együtt tiltakozik a Dóczyaknak Saskeő várára vonatkozó egyesség kötése ellen.* János élt még 1665-ben is.* Egyetlen fia maradt: Imre.
Sz.-benedeki Convent, fasc. 16. nro 14.
Sz.-benedeki Convent, fasc. 9. nro 74. és 1627. évről fasc. 134. nro 20.
Pray Mss. tomo IV. p. 308. 311.
Zsigmondnak elefánti Elefánty Máriától gyermekei: Mária gróf Esterházy Jánosné, és IV. János, ki petrőczi Szent-Mihályi Évától nemzé Lászlót a Rákóczy részén lévő ezredest, ki utóbb a császáriak részére ment át, de a kuruczoktól elfogatván, 1710-ben Érsekujvár alatt kivégeztetett, és Sándort, ki Tiszay Ilonával nemzé Mihályt és Juliannát Balogh Pálnét, ki 1756-ban Komárom megyei kamocsai részjószágát elcseréli Mihály testvérével Gátha, Tétény és Gálos, Mosony megyében birt részjószágokért;* előbb pedig 1754-ben a Kava pusztai, vizvári, csúzi birtok iránt Hunyady János gondnoka s többek ellen zálogpert indított, mely utóbb peralkuval végződött.*
Fényes E Komárom várm. 103.
Fényes E Komárom várm. 113. 117. 121.
Az Ocskay család Nyitra vármegyén kívűl Abauj, Heves, Szabolcs és Zemplin vármegyékben is birtokosúl iratik, és ez utóbbi megyében e század elején Pelejtén, Nagy- és Kis-Azaron.*
Szirmay C. Zemplin. not. top. 78. 271.
E században a család nevezetesebb tagjai Ferencz báró 1832-ben.
Antal előbb báczi czímeres püspök, nagyváradi kanonok, m. kir. helytartósági tanácsos, bölcsészeti tudor, 1838. óta kassai megyés püspök, a tudományok pártfogója; meghalt Budán 1848. sept. 13-án.
Ignácz előbb (1833) Nyitra vármegye alispánja, 1836-ban követ, utóbb (1841-47) kir. táblai ülnök.
Rudolf előbb Nyitra vármegyei főszolgabiró, 1844-ben másod alispán.
Antal 1839-ben házi főpénztárnok, kinek neje baráthi Huszár Klára.
Edvárd 1839-ben alszolgabiró.
Elek ugyan akkor főszolgabiró. Vendel rendszerinti esküdt.
Mihály 1844-ben úti főigazgató. Vilmos rendszerinti esküdt.
