Nozdroviczky család. (Nozdroviczki.)
Nozdroviczky család. (Nozdroviczki.)
Trencsin vármegyei Nozdrovicz helységtől veszi nevét és előnevét, és azon vármegyének egyik legrégibb törzsökös családa, elterjedve Nyitra, Mosony, Szatmár, Szabolcs és egyéb vármegyékbe is. A regényes Vágvölgyben fekvő és egyedül fiágra adományozott nozdroviczi ősi birtok fészeknek jelenleg is kizárólagos birtokosa és abban hatszáz év folytán hatalmas szomszédai főleg egykor Petróczynak háborgatásai daczára máig fentartá magát.
Nozdrovcz első szerzőjét hitelesen megnevezni nem tudjuk; hagyományos eléadás szerint első alapítója a XII. században Buda városából jött és oda telepedett és Óbuday-nak neveztetett.
A XIII. században már, nevezetesen 1250-ben a Nozdroviczky család birta Nozdroviczot; és a XIV. század második felében Nozdroviczky Péter már uj adományt vitt ősi birtokára.
1411-ben Nozdroviczky Péternek fia Sebestyén egy részről kis-szlavniczai Jakabnak fia Péter más részről a budai káptalan előtt ősi apai kis-slavniczai és szkalkai jószágaikra nézve egymás között birói egyességre léptek, mely szerint nevezett Slavniczai Péter fiának Sándornak (Sandrinus) és testvéreinek Fülöp és Jakabnak terheiket is magára vállalván, a közös nemzetségi birtokból és pedig a kis-slavniczaiból egy harmadrészt, a szkalkaiból pedig egy negyedrészt Nozdroviczky Sebestyénnek mint fia Benedek jogai fentartójának is átengedett. Ezen egyezkedmény tartalmából kitűnik, hogy az egyezkedők közös törzsből származva, vér- és jog-közösségben éltek, és ezt a nevezett helységekre emlékezeten túli idő óta gyakorolták, és eképen az ősi mozdroviczi, kis szlavniczai és szkalkai jószágokban az örökösök felosztozván, azokban örökségi jogaik megerősitésére többször királyi adományokat szereztek; idővel pedig, midőn a nemzetségi ágak külön családokra oszlottak, neveiket is részben az osztályban jutott birtoktól vették, igy Nozdrovicztól a Nozdroviczky, Szkalka utóbb Zamard helységtől a Zamaróczy család kölcsönzé nevét, míg a harmadik nemzetségi ág az említett Sándortól (Sandrinus) Sándor nevezetet vett fel. Megjegyzendő azonban az is, hogy idővel Szkala és Szkalka helység a Zamaróczy családtól elesvén, a szkalkai apátsághoz jutott.*
A Nozdroviczky, Sándor és Zamaróczy családok közti vérség- és jogközösséget mutatja egy 1338-ki oklevél is a gróf Sándor-ok levéltárában; úgymond a családi közlés.
Már 1463-ban Nozdroviczky Zsigmond, Péternek Ferencz fiátóli unokája uj királyi adomány-levelet vitt Nozdrovicz helységre.
Zsigmond fiának Pálnak özvegyét, Sztankóczy András feleségül vévén, 1507-ben mostoha fia Nozdroviczky László részére (miután neki örökösei nem voltak, Nozdrovicz helységre és Kis-Stankócz fele részére II. Ulászló királytól uj királyi adományt vitt.
Nozdroviczky György I. Ferdinand király alatt nagybátyjával Miklóssal, ki máskép nagyszombathi Horváth sőt Pribégh névvel is élt, a család ősi birtokára ismét uj kir. adományt vitt.
Végre miután a nevezett Pribégh Miklósnak fia Gábor mag nélkül elhalt vala, Györgynek (a László fiának) fiai László, János és György 1599-ben Rudolf királytól már az ötödik rendbeli királyi adománylevelét vitték Nozdroviczi birtokaikra.
Györgynek Zalusky Borbálától említett három fiai által három fővonalra szakadt a család, és e három vonal három külön nevezet alatt lett a családnál ismeretes, László vonala felső- (hornyovszka); János vonala alsó (dolnovszka), Györgynek vonala annak Gáspár fia után gáspári ágazatnak (Gasparovszka) neveztetett.
Mint sarjadzott szét a család a XV. század elejétől a mai napig, a következő családfa mutatja.
I. tábla.
Péter 1250.; hézag; Péter 1370. de Nozdrovicz; Jakab de Kis-Slavnicza; Ferencz 1411.; Sebestyén 1411.; Péter 1411. de K.-Slavnicza; Fülöp.; Jakab.; Benedek; Sandrin a Sándor cs. törzse.; Benedek 1520. †; Zsigmond 1463. (Horváth Magdolna); I. Miklós alias Horvath de Tyrnavia, Pribegh dictus; Pál özvegyét Stankóczy veszi nőül); II. Miklós 1561. Trencsin v. szbiró (Prencsinszky Margit); I. László 1550. (Prencsinszky Margit); I. György (Zalusky Bora); II. László 1599. (Marsóvszky Bora); Folyt. II. táblán. I. János 1599. (Horváth Bora); Folyt. V. táblán. II. György 1599.; Gáspár (Klobucsay N.); György (Dávid Ilona); Gáspár; István; Imre.†; Zsigmond.†; Mihály.†; József; Gábor; András; Imre.†; Gáspár.†; József; Pál †; Károly †; József †; János †; Ferencz; József (Nagy Anna); József.; Gáspár (Ujfalussy N.); János.; Károly.
II. tábla.
László, ki az I. táblán. 1599. (Marsovszky Bora); III. Miklós (Székely Bora); Pál (Rudnyánszky Bora); Folyt. III. táblán. László (Matyasovszky N.); Folyt. IV. táblán. Zsigmond. †; István (Csernánszky Anna); Mihály.†; László. †; Sándor.†; I. Jónás (Lasukár Bora); Ferencz Pozsony város birája; IV. Miklós cs. k. tan. Holics és Sásvár urad. ügyésze; Antal (Győry Mária); Kristóf. †; II. Jónás 1787. Zala v. alisp.; János †; Antal Tiszán túli ker. táb. üln. 1787. †; V. Miklós Mosony várm. fő szbiró.; Kristóf.† Antal.; János kapitány (Simonyi Anna); József.; Imre.; Alajos.; Antal; Mihály; Vendel.†; Ferencz Mosony várm. szbiró 1861.; Antal.; István.; Miklós.; Károly.; János.
III. tábla.
Pál, ki a II. táblán. (Rudnyánszky Bora); László 1680. (Géczy Zsuzsi); Gáspár (Marsóvszky Mária); András nyitrai kan. 1695.; Ádám. †; Ambrús (Hodossy Judit); Péter (Plathy N.); Ferencz táblabiró; László kapitány.†; Mátyás.†; Ambrus kapitány; János.†; Leo †; Elek Trencsin várm. számvevő; Ferencz Trencsini fő szbiró †; Bálint kapitány (Divéky Anna); Miksa; Alajos (Ghilányi Mária); István.; Ferencz.
IV. tábla.
László, ki a II. táblán. (Matyasovszky N.); Gábor.†; Menyhért (Belleváry Erzse); Imre (Marsovszky Erzse); László (Borcsiczky N.); Antal Trencsin v. perceptor (Majthényi Mária); András 1758. szerzetes †; István cathari püspök septemvir 1719–1748.; Ferencz (Bornemisza Anna); Zsigmond (Petrikovich N.) Trencsin v. szbiró; Miklós. †; Imre.†; Pál ezredes (Szabó Anna); János Trencsini szbiró; Ferencz.†; János; Ádám (Plathy N.); Károly.†; József őrnagy †; János kapit.†; György 16 szepesi vár. grófja †; Antal; Péter.†; Pál; György (Abranszky) Szabolcsban.; István ker. táblán ülnök 1787. alapító.; János.; János.†; József; Ferencz.; Sándor; József.†; István.; Mihály.; József.
V. tábla.
János 1599., ki az I. táblán. (Horváth Bora); Pál (Sándor Judit); György (Korossy Ilona); Miklós (Rudnyánszky Ilona); Albert.†; Mátyás.†; János.†; Ferencz.†; Miklós (Rovnyay Klára); István (Bányi Zsófia); György; András (Madocsányi Mária); Pál (Pongrácz Mária); Folyt. köv. lapon. György; Sándor kapit.†; László.†; Miklós; Farkas (Prileszky Kata); György nógrádi tbiró †; Pál †; András †; István (Nemák Mária); László.†; Sándor.†; Miklós; Elek (Nozdroviczky Róza); István Nyitra v. fő szbiró; Simon.; János.; Bálint (Morvay N.); Miklós főhadn.; Ferencz.†; László Trencsini szbiró.; Mátyás ügyvéd; Lőrincz †.; Lajos †.; Miklós.; János esküdt 1861.
Pál, ki az előbbi lapon. (Pongrácz Mária); Pál; Márton (Beniczky Eszter); János; János; István (Machula N.); József.†; István alap. gondn.; Miklós.; Lajos főhadn. † 1842. (Kubinyi Teréz); István.; Mihály (Jeszenik N.); Gyula (Demián Zsófia); Lajos; Mihály.; Sándor; Lajos.; István.
Az I. táblázaton látjuk a családnak I. Györgynek fiai II. László, I. János és II. György által három fő ágazatra oszlását. Ugyan e táblán szemlélhető II. Györgynek fiától Gáspártól származott ivadéka, mely Gáspár ágazatának neveztetik.
A II., III. és IV. táblázat az úgy nevezett felső ágazat származási rendjét tartalmazza.
A II. táblán látjuk Ferenczet, ki Pozsony sz. kir. város birája volt.
I. Jónásnak fia II. Jónás 1787-ben a Józsefi rendszer alatt Zala vármegye alispánságát viselte.
IV. Miklós szintén a mult században a holicsi és sasvári cs. k. uradalomnak főügyésze. Egyik fia Antal Szatmár vármegyének 1778. 1784-ben al- és főjegyzője;* 1787-ben a Tiszán túli ker. tábla titkára, utóbb ülnöke volt. Testvére
Szirmay, Szatmár várm. I. 136.
V. Miklós Mosony vármegyénél mint fő szolgabiró hívataloskodott, hol unokája Ferencz 1861-ben lön alkotmányos szolgabiró.
A III. táblán állók közűl András 1695-ben nyitrai kanonok. Ferencz e században Trencsin vármegye szolgabirája, és a családi alapitvány megalapítója. Testvére Elek ugyan azon megye számvevője volt.
A IV. táblán állók közűl András szerzetes, testvére Antal Trencsin vármegye fő adószedője volt.
Imrének fia István nyitrai kanonok 1719–1748-ig, egyszersmind cathari czimzetes püspök és a hétszemélyes tábla birája, ki családja részére hat fiu tanitására tett alapítványt.
János Trencsin vármegyei szolgabiró, ennek fia István 1770-ben a Dunán innen kerületi tábla jegyzője, utóbb ülnöke.
Az V. táblán Miklós magyar nemzetőrségi hadnagy; ennek bátyja László 1815–1848-ig Trencsin vármegyei tisztviselő, utóbb cs. kir. járási biró, és Ferencz-József arany érdemkereszt tulajdonosa 1853-ban.
Andrásnak utóda István Nyitra vármegyei szolgabiró és alapitványi gondnok.
Pál utódai közűl István Nyitra megyében neves ügyvéd, fia Lajos a legutóbbi török és franczia háborúkban vitézül viselte magát, 1842-ben mint cs. k. főhadnagy halt meg. Ennek egyetlen fia Gyula Trencsin vármegyei főügyész, szép tehetségei által a megyei élet terén jó nevet vívott ki magának, 1848-ban országgyülési képviselő volt. 1856-ban Árva-Túrócz megyei cs. kir. törvényszéki elnök volt, egyszersmind több hazai egylet tagja.
A családfát teljesnek nem mondhatni, róla a leányok egészen lehagyvák; azonkivül a férfi tagok közűl is többen hiányzanak; igy nem látjuk rajta azon Bálintot sem, kinek most is élő özvegyétől Misicz Franciskától leánya Klementina Pauliny Gusztávné Selmeczen. Istvánnak testvére Teréz Czigler Károlyné 1803-ban.
A család czímere – mint följebb a metszvény mutatja – a paizs vörös udvarában könyöklő pánczélos kar, kivont kardot villogtatva, a kard hajlása alatt félhold fénylik; a kar alatt kék udvarban három arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sasszárny között pánczélos kar könyököl, a kard fölött egy arany csillag, alatta pedig két csillag és félhold ragyog. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.* A család némely tagjai ezen czímert azon különbséggel viselik, hogy a paizs udvarában könyöklő kar alatt is arany korona van.
Burgstaller Collectio Insignium nob. H.
