Naláczy család. (Naláczi, nemes, báró.)
Naláczy család. (Naláczi, nemes, báró.)
Erdélyi család, úgy látszik, – Hunyad megyei származás, legalább ott Hunyad megyében van Naláczvad helysége.*
Kővári szerint Magyarországból szakadtak Erdélybe, Kővári erre nézve Mikolára utal, de Mikola e beszármazásról mélyen hallgat.
Emelkedését a család I. Apaffy Mihály korában kezdé, midőn István mint tanácsos és udvarmester szerepelt, és Teleki híve lévén, jószágokat kap, mint Bábolnát, Zámot stb., melyek később más kézre kerültek.
Czímerük a paizs kék udvarában zöld téren, koronán könyöklő kar, kivont kardot tartva, a paizs fölötti sisak koronáján szintén olyan kar, meztelen karddal látható.
Leszármazási tábláját a XVI. század elején élt Miklóstól kezdve ismerjük, és következő:
I. tábla.
Miklós; János; Péter 1630. (Palatics Erzse); I. István sz. 1632. † 1688. Hunyadi főisp. tanács úr. (Tornya Bora); I. András 1679. (Lukács Éva) Folyt. II. táblán.; II. András 1720. Hunyadi főisp. (vizaknai Nagy Bora); János (Bethlen Mária); György báró lett. † 1739. (b. Jósika Zsuzsi); Lajos 1711. Hunyadi főisp. (Toldalaghy Mária); Ferencz.; István; Sára (Barcsay Gerg.); I. József † 1752. báró lett fő korm. tanács. (1. Makrai Kl. 2. Toroczkai Bora); Benjamin.; II. István százados (Toldalaghy Zsuzsi) Folyt. köv. lapon.; László oszt. 1732. (Olasz Klára); Károly (Teleki Kata); László † (Barcsay Éva); Lajos (Bánffy Klára); Bora † 1792. (1. Bethlen Mihály 2. Bethlen Gerg.); Mihály †; III. István † 1844. (b. Bálinthith Ilona) †; Kata (b. Bánffy György).
II. István † 1760, ki az előbbi lapon. százados (Toldalaghy Zsuzsi); II. József † 1818. zarándi főisp. (Toroczkay Teréz † 1816).; Kata (Mikó Fer.); Ágnes (Fekete Lőrincz); Elek tábl. üln. (Cserey Anna); Anna (Sándor János); Zsuzsa (Keresztes Samu ezredes † 1816.); József kancz. ref. udv. tan. † 1836. febr. 22. (Bethlen Kata); Eszter.; Zsigmond †; Sára.; Bora.; Jozefa (1. gr. Csáky Gy. 2. gr. Bethlen Olivér).
II. tábla.
András 1679., ki az I. táblán. (Lukács Éva); Farkas (1. Csáky Jul. 2. Barcsay Kl.); Gábor; Lajos.; István (Kopasz Judit); László.; András.; Zsigmond.; Gábor (Szilvási Bora); Dániel † 1770. (Szilvási Zsuzsa); János (Zeyk Bora); Judit (Kendeffy Miklós); László.; Lajos 1794.; László 1800.; Sámuel.; Bora (Zeyk János); András; István (Kendeffy Zsuzsa); Dániel.; Mihály.; András.; János (Bot Julia); Ráki (Lukács Fer.); József (Sombory Ágnes); Boldizsár (Csongrádi Anna); János (Hortobágyi Kl.); Gábor †; Borbála (Noptsa Elek); Lajos (Kenderesy Krisztina); Dániel (Mósa Krisztina); Bora (Pálfy Domokos); József.; Farkas (Szőcs Mathild); Károly.; Julia (Dessewffy Ferdinand); Borbála.; Karolina.; Kázmér.
A család Péternek Palatics Erzsébettől származott két fia I. István és András által két fővonalra oszlott; amannak ágát az I. táblázat, András ágát a II. tábla mutatja.
I. Istvánról, ki családját legelső emelé föl, már szólottam, neki egy fia és egy unokája báróságot nyert, és igy az egész ág báróvá lőn; András ága megmaradt a nemesi renden.
I. Istvánnak Tornya Borbálától fiai János és Lajos hamar kihaltak. Ez utóbbi Rákóczy ellen van, és 1711-ben lőn Hunyad vármegye főispánja.*
Cserei Mih. Hist. 465.
I. Istvánnak harmadik fia II. András 1720-ban Hunyad vármegyei főispán, 1723-ben Zsibót és Felkenyér tizedét száz évre nyerte. Ennek fia József főkorm. tanácsos, báró lett, meghalt 1752-ben, második neje Toroczkai Bora majd 60 éven át élt öregségben. Józsefnek Károly fiától unokája III. István szül. 1777-ben † 1844-ben. Kővári következőleg adja jellemzését: „egy nagy ész, végletekig űzött cynismussal, és kéjvágygyal. Rendesen ágyában élt, hol olvasott. Ha útról jött s olvasmánya végzetlen, szekerével együtt magát is kocsiszinbe taszíttatá stb. Többnyire epigrammokat és gúnyverseket irt: alig volt valaki az országban, kit ki ne gúnyolt volna. Versei kéziratban most is szerte láthatók. Meghalt 1844-ben. Utolsó volt a bárói ágban“ stb.
I. Istvánnak negyedik fia György 1733-ban báró lesz,* meghalt 1739-ben. Nejétől b. Jósika Zsuzsannától egyik fia László gyermekeiben kihal, másik fia
Lehoczky Stemmat. I. 169.
II. István tiz évig katona, mint százados nyugalomra megy, és elveszi gyönyörü szép nejét Toldalaghy Zsuzsannát. Meghalt vizkórságban 1760. febr. 24-én. Egyik fia II. József saját emlékirata szerint szül. 1748-ban. 1755-ben Enyeden tanúl, innen kir. tábl. jegyző, 1766-ban gr. Hadik meghivására m. kir. testőr. Katonasága után hosszú ideig Zaránd vármegye főispánja; végre nyugalomba lép; meghalt 1818.* aprilban kora 73. évében. Végnapjaiban egy emlékiratot kezdett meg, melynek töredéke az 1853. évi Hetilap folyamában jelent meg. Lefordítá Young éjszakáit is francziából. Fia József cs. k. kam. 1827-ben Torda megye főispáni helyettes, utóbb az erdélyi kanczellariánál referendarius udv. tanácsos; meghalt Bécsben 1836. febr. 12-én kora 47. évében, és egy leánya Jozéfa maradván, ekép fiágon benne a Nalácziak másik bárói ága is elenyészett.
Másutt halála éveűl 1822-dikét olvasom.
A nemesi ág – mely a II. táblán látható – máig több tagokban él; közűlök Farkas,* 1847-ben Hunyad megyei alszolgabiró.
Tán az, kit Kővári „kereskedőnek“ ir.
