Nagy-Mártonyi család.
Nagy-Mártonyi család.
Sopron megyei ősrégi kihalt család, melynek törzse I. Simon testvérével Bertrammal Aragoniából Imre király nejével Konstancziával szakadt hazánkba, miután Spanyolországban e nemzetség folytonos viszályban állott bizonyos Magno gróffal, a kit meg is öltek. Magyarországba jövén, itt a Dunántúl Nizsider táján telepedtek meg, mivel pedig spanyolországi nemzetségi főváruk Bojot nevet viselt, itt is első megszállásukat Bojotnak nevezték;* czímerül is a még Spanyolországban a tunisi szultánon vett győzelem miatt nyert egyfejű sast viselték, és megtartották paizsukon, mely az előtt üres vörös tért mutatott.* Utóbb Nagy-Mártonyi-aknak vagy Martinsdorfiaknak is neveztettek.
Kézai Simon Chronic, edit. Horányi p. 138. 139.
Kézai Simon Chronic. edit. Horányi p. 138. 139.; Turóczi Chron. II. cap. 21. lásd Batthyán Leges eccl. kiadva Pál országbiró pecsétén is hasonlóan.
A bejött I. Simon 1223-ban II. András király által az ország egyéb nemeseivel hasonló rangot nyerve, a Sárviz mellett Ruhtukeur földet nyeré maradékról maradékra királyi adományban,* és abban 1228-ban is megerősítetett.*
Fejér Cod. dipl. tomo III. vol. I. p. 393.
Fejér Cod. dipl. tomo III. vol. II. p. 140.
1284-ben IV. László király a följebbi kir. adományt Ruhtukeur földről megerősíti I. Simon fiainak II. Simonnak és Mihálynak részükre.*
Fejér Cod. dipl. tomo V. vol. III. p. 238.
II. Simonnak fiai voltak I. Pál mester és I. Lőrincz, kik a németek és András gróf elleni hadjáratban szerzett érdemeikért 1319-ben Károly királytól Kabold várát nyerték.*
Fejér Cod. dipl. tom. VIII. vol. III. p. 199.
I. Mihálynak fiai voltak Endurl kir. udvari apród és Miklós (vagy Niklinus) kik unoka-testvéreikkel nevezett I. Pállal és Lőrinczczel együtt 1320-ban a kövesdi vámot, melyet addig Soprony megye szedett, nyerték Károly királytól;* és ugyan abban 1323-ban megerősítettek.*
Fejér. Cod. dipl. tom. VIII. vol. II. 241.
Fejér Cod. dipl. tom. VIII. vol. II. 428.
1332-ben nevezett I. Pál már országbiró, testvérével Lőrincz mester zarándi főispánnal egyességre lép, és e levélben már Nagy-Mártonyiaknak neveztetnek.* Ugyancsak ők a Bazarád elleni hadjáratban is megkülönböztették magokat.*
Fejér Cod. dipl. tom. VIII. 3. p. 601. és 623.
Fejér Cod. dipl. tom. VIII. 3. p. 623.
1335-ben Pál és Lőrincz a zakali nemesektől szereztek birtokokat és erre királyi beleegyezést.*
Fejér Cod. dipl. tom. VIII. 4. p. 89.
1338-ban ugyanazok némely jószágot elzálogítottak Bideskuthi Miklósnak;* ellenben guthkeledi Ivánkának fiától Jánostól Kőhid-Pordánt vették zálogba.*
Fejér Cod. dipl. tom. VIII. 4. p. 306.
Fejér Cod. dipl. tom. VIII. 4. p. 314. 316.
1343-ban Pál országbiró I. Lajos királytól engedélyt kap, hogy Puchmayr Erzsébettel menyekzőt ülhessen.* Utóbb Pálnak nyoma sincs, valószinűleg röviddel utóbb elhalt.
Fejér Cod. dipl. tom. IX: 1. p. 92.
1359-ben említetnek Nagy-Martonyi Lőrincznek és Miklósnak gyermekeik.*
Fejér Cod. dipl. tom. IX: 2. p. 138.
1353-ban Nagy-Mártoni Miklós (Niklinus) és Lőrincz már Chornai névvel.*
Fejér Cod. dipl. tom. IX: 2. p. 216.
Fejér Cod. dipl. tom. IX: 2. p. 311.
Fejér Cod. dipl. tom. IX: 3. p. 315.
Lőrincznek fia volt tán János, ki 1365-ben élt.*
Fejér Cod. dipl. tom. IX: volt. 3. p. 504.
A családfa igy alakult:
I. Simon 1223. 1228. kapja Ruhtukeurt; II. Simon 1284. de Nagy-Márton; I. Pál országbiró 1319. 1343.; I. Lőrincz de Chorna 1319. 1353. zarándi főisp.; János? 1365.; I. Mihály 1284.; Endurl mest. 1320.; Miklós (Niklin) 1320. 1362.
A család ezekben valószinűleg kihalt, legalább udódaikat nem ismerjük. A Kanisay-aknak a Nagy-Mártonyiakkal véleményem szerint legföljebb leányági összeköttetésük lehetett.
I. Pál országbiró is pecsétczímerén a Kézai által említett egyfejű sast viselé, mint azt egy 1341-ki oklevélről Batthyány Ignácz Leges Eccl. munkájában kiadá.
