Ghillány család. (Lázi és berniczei báró és nemes).
Eredeti helye Liptó vármegye; e megyében fekszik – a most is a család által birt – Lázi és Bernicze helység, melyről előnevét irja.
Törzse Sibran és Mravik 1230-ban éltek. A XV. században (jelesül 1460-ban) élt lázi Ghillány Simon *.
Lehoczky Stemmatogr. II. 155.
Idővel a család több megyébe elszármazott. Trencsén megyében Ghillány Miklós 1618-ban alispán volt, és kir. udvarnok, kapta Liptó megyében Teplát *.
Lehoczky: Stemmat. II. 155. az évet 1521-re teszi, ellenben I. p. 213. 1618-ik évet ir; mi valószinübb.
1667-ben Ghillány György volt Trencsén megye alispánja *. Ugy látszik ezen György lőn később a pozsonyi kamaránál tanácsos *, és 1688-ki mart. 4-én * báróságra emeltetett. Neje báró Nadányi Erzse (Zsófia) volt.
1681-ben a határvizsgáló választmány tagjául választatott a 23. törv. czikk szerint. – 1693-ban is a pozsonyi kamaránál volt tanácsos.
1681-ban a határvizsgáló választmány tagjául választatott a 23. törv. czikk szerint. – 1693-ban is a pozsonyi kamaránál volt tanácsos.
Collect. Herald. pag. 105.
Czimere a paizs kék mezejében zöld téren hátulsó lábain álló oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a balban királyi koronát tartva. A paizs fölött bárói korona van, és azon koronás sisak nyugszik, melyből a paizsbeli leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *.
Adami Scuta gentil. tom. III.
Báró Ghillány Györgynek egyik fia János 1741-ben tábornok. – Ugy látszik másik fia azon György, ki 1699-ben Nagyszombatban tanult, és utóbb Zemplén vármegyébe telepedett, hol 1751-ben birtokán Véken az evang. egyházat a katholikusoknak adá át *. És tán leánya báró Ghillány Francziska Szirmay Antalné, ki Véken 1791-ben egy kápolnát épitteté ujra fel *.
Szirmay C. Zemplin not. top. 289.
Szirmay C. Zemplin not. top. 288.
Zemplén megyében e század elején birtokos a család Gesztely, Csáklyó, Vehécz és Bánócz helységben *. Ugyan e megyében Ghillány János 1793-ban aljegyző volt *.
Szirmay C. Zemplin not. top. 227. 335. 343. 370. stb.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 331.
1812-ben b. Ghillány János a Ludoviceára 100 frtot adott *.
1812-ki törv. cz.
Lazi és berniczei báró Ghillány Sándor 42 éves korában 1842. január 11-én halt meg Ungvárott, és eltemettetett Szerednye mezővárosában, melynek vásárjogot szerze, és melyet kézmű-készitvényekkel és gőzgépes szeszgyárral élénkitett *.
„Világ“ polit. hirlap 1842. jan. 17-ki szám.
Trencsén megyében élt a XVII. század vége felé lázi Ghillány Illés (Elias), ki Gyurczinán is birtokosnak irá magát, és gróf Illyésházy György uradalmainak igazgatója volt. Meghalt 1681-ki sept. 30-án, kora 61. évében, eltemettetett a trencséni paroch. egyházban *. Ennek családja néhány izen igy alakult *:
Kaprinay Mss. A. tom. VI. pag. 50. hol sír-irata olvasható.
Perbeli iratok szerint.
Illés Ghillány de Lázi et in Gyurczina. † 1681.; Ádám 1709.; István; Illés 1728.; Gáspár 1727. Trencsén vm. pénztárnoka.; Ádám 1728.; Tamás; Éva (Szkalka József); Kata-Szidonia (Sirmiensis Mátyás); Anna-Mária (Szent-Iványi György)
Pozsony megyében éltek Ghillány Péter, ki azon megyében 1730-ki mart. 2-án választatott szolgabiróvá.
1732-ben Ghillány Kristóf, és Borbála Farkas Sámuel Csonkaberg magyar lovas ezredbeli kapitány neje.
1741-ben Ghillány Károly arany-sarkantyús vitéz (Eques auratus).
1797-ben Ghillány József Nyitra megye alispánja.
1760-ban élt Ghillány László, ki ily családot alkotott:
László 1760. (Vachott Zsuzsa); György 1769.; Zsuzsa (Básthy Sámuel özvegye 1781.); Mária (Tornyosné)
A család jelenleg is Magyarország több megyéjében bárói és nemesi ágon él.
Erdélyben is voltak Ghillányiak, kik berinczházi előnévvel éltek. Berinczházi Ghillány Gergely * Apaffy I. Mihály erdélyi fejedelem nővérét Annát birta nőül, és 1660-ban ő vivé meg az adót Ali basának Nagyváradra annak bevétele után. Birt Doboka megyében Cserneken is *. Jelenleg Erdélyben nincsenek.
Bethlen Miklós Önéletirása. Kiadta Szalay László. 391. 392. 547.
Hodor: Doboka várm. 89. l.
