Frideczky család.
Frideczky család.
Nógrád s Nyitra stb. vármegyében birtokos nemes család. A czimeres nemes levelet I. Leopold királytól 1694-ki aug. 21-én nyerte Frideczky János és ennek testvérei és rokonai Frideczky György, András, másik János és Miklós, és Miklósnak fia István.
A család czimere itt láthatólag a paizs kék mezejében zöld téren álló galamb, kiterjesztett szárnyakkal, csőrében egy piros rózsát tartva; fölötte három ezüst csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sas-szárny között férfi-kar könyököl, szintén rózsát tartva. Foszladék innen arany-kék, onnan ezüst-vörös.
A család egyik ágának a nemesség egyik köz-szerzőjétől Miklóstól napjainkig következőleg sarjadzott le:
Frideczky Miklós 1694.; I. István (Borsiczky Mária); Bora (Bory Mih.); Anna (Tassy Becz N.); Tadé Nógrád v. t.-biró 1755. (Tarnóczy Bora); Teréz (Jeszenszky Mihály); Rozália (1. Hügyei Farkas. 2. Szily József septemvir); Károly (Sembery); Anna (Diószeghy József); Bora (Pogány Ján.); II. István (Tiszi Magdolna); Francziska (Lendvay János); Mária (Paczolay); József szül. 1780. dec. 10. † 1851. jul. 21. (Géczy Teréz szül. 1794. dec. 10. † 1856. dec. 10.; Jozefa † (Kasza Antal); Antal †; Lajos szül. 1817. april 23. Nógrád v. főjegyző. Lak Tereskén
Miklósnak fia I. István neje Borsiczky Mária után sárfenéki Kamper jogon örökli Nógrád megyei egész Tereske helységet, és igy terjedt be Nógrád megyébe a család. Unokája Tadé (1755-ben) megyéje kitünőbb táblabiráinak egyike volt.
A végső izen álló Lajos kora ifjuságában a megyei hivatalos pályára lépett; Nógrád megyének 1838-ban másod al-, 1841-ben első al-, 1845-ben pedig fő-jegyzője lőn egész 1848-ig; ekkor azon megye egyik nemzet-gyülési képviselője; 1849-ben pedig a forradalmi feldunai hadseregnél kormány-biztos. Jelenleg tereskei birtokán nőtlenül él, s igy ágazata benne kihalásnak néz elé.
A család másik ága Nyitra megyében él, hol annak egyik tagja Timót azon megyének 1844–1847-ben alszolgabirája volt.
A család az egyházi pályán is több egyént mutatá fel. A nemesség-szerzők közül egyik János 1688-ban nyitrai káptalani kanonok, és trencséni főesperes.
Ferencz 1810–1820-ban székesfejérvári őrkanonok, és mogyoródi apát volt.
József 1810–1820-ban a pozsonyi kerületben al-tartományi biztos volt.
