I. Gábor ága.
I. Gábor ága.
I. Gábor (I. Kristófnak fia) az 1647-ki országgyülésen az Ausztriától visszaváltandó városok ügyében küldöttségi tag. Kincstári elnök és fő-ajtónálló-mester volt *. Első neje Pálffy Mária, a második Amade Judit volt. Az első leánya Mária Lippay Jánosné. A másodiktól Borbála gr. Czobor Ádámné 1669-ben *, Sándor, II. Kristóf és György. Ezek közül
Lehoczky Stemmat. II. p. 120.
Ennek van ajánlva „Két égő lámpás“ czimü Nagy-Szombatban 1669-ben nyomt. magyar könyv, melyben az Erdődy czimer is látható.
Most emlitett György született 1645-ben. Rákóczy pártjától Leopold hűségére tért 1684-ben Pozsonyban Lothringi Károly és Abele Kristóf királyi biztosok előtt. Árva, Bars, Sáros és Varasd főispánja, főtárnokmester, majd országbiró volt *. Ő szerzé Galgóczot. Meghalt 1714-ben. Első neje Rákóczy Erzsébet előbb Erdődy Ádám özvegye, második neje orbovai Jakusich Terézia, utóbb Zichy Ádámhoz ment nőül. Gyermeke egytől sem maradt.
Lehoczky Stemmat. II. p. 121. Ambrosovszky szerint p. 25. született 1646-ban; meghalt 1712-ben.
II. Kristóf 1681-ben korona-őr, kincstári elnök, majd tárnokmester lőn. Meghalt 1704-ben. Nejétől Pálffy Zsuzsannától gyermekei következők:
1) László-Ádám nyitrai püspök és kanczellár volt 1707–1720-ban.
2) Gábor-Antal szül. 1684-ki sept. 27-én. Egri püspök lőn 1715-ben. Meghalt 1744-ki sept. 26-án *.
Ambrosovszky M. Compendiosa Chronologia Hung. in Appendice pag. 76–82.
3) József fiatal korában halt meg 1722-ben. Gróf Berényi Teréztől két leánya maradt. Egyik Jozefa gróf Erdődy Antalné.
4) Imre a szávai vidék parancsnoka volt.
5) Katalin először Draskovich Péterné, másodszor Marsininé.
6) Terézia gróf Zichy Imrené.
7) György Leopold 1732-ben már Bars vármegyei főispán, cs. kir. val. belső titkos tanácsos, cs. kir. kamarás, ezredes, m. kir. udv. helytartósági tanácsos, kincstári elnök, korona-őr, a Thurzó család Árva és Lietavai uradalmak kormányzója *. 1748-ban országbiró, s egyszersmind az arany gyapjas-rend vitéze. Harczolt a francziák ellen, és sebeket kapott. Meghalt 1758-ban. Neje herczeg Esterházy Pál nádornak leánya Terézia, kitől gyermekei következők:
L. Ladányi Mikl. Obsequium Clientelare pro munere onomastico. 1732.
a) József 1779-ben iktattatott be Hont megye főispáni helyettességi hivatalába *. 1810-ben már Nyitra vármegye főispánja, sz. István-rend nagykeresztese, és fő-asztalnok-mester.
Jos. Filó Salutatio etc. 1779.
b) Antal 1760-ban Árva vármegye főispánja, cs. kir. kamarás és tábornok.
c) Kristóf. d) Dániel. e) Mária-Jozefa.
f) Nep. János 1760-ban már cs. kir. kamarás, val. belső titk. és m. kir. udv. helytartósági és kamarai tanácsos, Zólyom vármegye főispánja. 1770-ben sz. István-rend középkeresztese. 1789-ben pedig főkomornok-mester.
Igy jött le a család a mult század végeig.
Azokon kivül, kik a családfán állanak, emlitenünk kell Lászlót, kit 1770-ben a báni helytartóság tanácsosául, cs. kir. kamarásul, és 1789-ben kőrösi főispánul olvasunk.
Sándor 1789-ben (tán I. Lászlónak fia) cs. kir. kamarás, Varasd val. főispánja, és tábornok; és másik
Sándor 1810-ben Varasd megye administratora.
A mai nemzedék két fővonalon áll. Az idősb vonal ismét idősb és ifjabb ágazatra oszlik, mint a táblázatokon látni fogjuk.
I. fővonal.
a) idősb ágazat.
Ered Miklóstól, kinek testvérétől Jánostól a bántól az ifjabb ágazat származik:
Miklós cs. kir. kam. † 1833.; Borbála szül. 1793. csillagker. és palota-hölgy. (gr. Wrbna Jenő özvegye); Kajetán szül. 1795. † 1856. cs. kir. kam. (b. Lerchenfeld Ernesztina); Mária sz. 1819; Francziska sz. 1821. csillagker. és p.-h. (b. Leuprechting Károly kir. bajor kamarás); Karolina sz. 1823. (Pallavicini Ipoly Marquis); Eugenia sz. 1826. csill.-ker. és p.-h. (gr. Festetich György); Ferencz Xav. szül. 1830. jan. 9. cs. kir. kam. (gr. Oberndorff Ilona 1853-tól); Zsófia sz. 1835; Ernesztine sz. 1837; Imre szül. 1854. , Tamás szül. 1855.
Ez ág birja a galgóczi és pöstyéni majoratusi uradalmat, továbbá a monyorókeréki, jánosházi, nagy-somlyói és vépi uradalmat Magyarországban, és Lyublaniczát, Obereszt és Galdoppot Horvátországban.
b) ifjabb ágazat.
Ered Jánostól, a horvátországi bántól.
N. N.; Péter szül. 1771. (gr. Niczky Anna) † 1837.; N. N.; Zsigmond sz. 1775. † 1815. (gr. Festetich Mária † 1837.); Zsuzsa sz. 1782.; Károly sz. 1793. † 1841. varasdi főispán. (gróf Harbuval Chamare Henriette); Nep. János szül. 1794. varasdi főisp. és horvátorsz. törv.-széki ülnök. (gróf Raczinszka Teréz); Antal sz. 1797. cs. k. kam. (báró Lo Presti Luiza); Amália sz. 1800. csill-k. és p.-h. (gróf Pálffy János táborn.); Mária szül. 1804. (b. Badenfeld Károly); Laura sz. 1840.; Inka sz. 1845.; Nep. János sz. 1847.; Szidonia szül. 1819. (Rubido Antal ügyvéd); György sz. 1823.; Alexandrina szül. 1829. (b. Kulmer Fridrik); Gizella szül. 1835.; Sándor-Lajos szül. 1804. cs. kir. kam. (gr. Batthyány Strattman Leopoldina); Kamilla szül. 1811. (gr. Hoyos Antal); Emma-Malvina szül. 1813.
Ez ágazat bir a Vépi és Császárvári uradalomban, ugy Ebergény és Drecsiczloveczben.
Az e táblázaton láthatók közül Nep. János (szül. 1794-ben) a m. miniszterium alatt fiumei kormányzó volt. A magyar ügynek Horvátországban elhatározott védője, s latin nyelven kitünő szónok. – Elmozdittatván a varasdi főispáni hivataltól, mely családjánál örökös volt – visszahelyezését az országgyülés sürgeté. – Unoka-testvére
Sándor (szül. 1804.) az 1840. és 1844-ki országgyülésen ellenzéki szónok. Utóbb visszavonult. A forradalmi második miniszteriumban külügyi miniszterül volt kijelölve.
II. fővonal.
Gróf Erdődy Lajostól származik le; táblázata következő:
György szül. 1785. jun. 17. cs. kir. val. b. titk. tan. és kamarás. (gr. Aspremont Mária Gobertina); Agatha szül. 1808. csill.-k és p.-h. (gr. Széchenyi János); Francziska szül. 1812. csill.-k és p.-h. (b. Skrebensky Fülöp); István szül. 1813. cs. k. kam. (b Müller-Hoernstein Jusztina) † 1845.; Mária sz. 1817. (gr. Wolkenstein Trostburg); Lajos sz. 1814. (Reimann Janka); Károly szül. 1816. (gr. Kolowrat Julianna); Francziska szül. 1842.; György sz. 1843.; Janka sz. 1846.; Rudolf sz. 1846.; Julia 1847.; István 1848.; Valeria sz. 1850.; Ferencz sz. 1853.; Janka szül. 1835. (gr. Batthyány Zsigmond); László szül. 1837. huszárhadnagy.; Henriette szül. 1838. (gr. Batthyány Károlyné); Agatha sz. 1839.; Fánni sz. 1841.; Ferencz sz. 1842.; Gyula sz. 1845.
Ez ágazaton, – mely Györgynek neje gr. Aspremont Mária Gobertina után a Ledniczi, Onodi, Szerencsi, Borsi és Makoviczai uradalmakban örökösödött, – ezen nevezett anyjok, s illetőleg nagyanyjokról majd minden család-tag a Gobert és Gobertina keresztnevet melléknevül viseli.
A családfa élén álló György neje birtokán kivül felét birja a monyorókeréki uradalomnak. Ő volt 1848-ig Varasd megye örökös és valóságos főispánja, cs. kir. kamarás, és val. b. titk. tanácsos, a máltai rend és a bajor polgári érdem-rend lovagja. Fiai:
István a vörösvári uradalmat birja.
Károly Monoszlót, Szellint és Kuttinát Horvátországban birja.
A család – mint már emlittetett – I. Ferdinand által a „nagyságos“ zászlósok sorába emeltetett. 1580-ban a „monyorókeréki“ előnév mellett nyerte ujabb megbővitett czimerét *. 1607-ben I. Tamás nyeré a család részére a Varasd megyei örökös főispánságot, és azon idő óta a család minden tagja „Monoszló örökös urául, és Varasd vármegye örökös főispánjául, Varasd vára és városa örökös kapitányaul“ iratott *.
Pray Mss. tom. LIV. és LV. ez utóbbiban az 1580-ki okmány is feltalálható.
N. N. Comes Erdődy de Monyorókerék, Montis Claudii, et J. Comitatus Varasdinen. Perpetuus Comes, Arcis Varasdinensis, Civitatisque hujus nominis Haereditarius Capitaneus.
A család megbővitett grófi czimere – mint fölebb a metszvény mutatja, – négyfelé osztott paizs. Az első vörös (néhol arany) mezőben egy koronás fekete egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal látható. A második és harmadik kék mezőben viz-szintesen két ezüst csikolat hullámzik át; közte két arany csillag ragyog. A negyedik vörös (néhol arany) mezőben négyszögletü kövekből épült várfal, és azon rovátkos torony látható. A paizs közepét egy kisebb paizs foglalja el, mely kék mezőben az ősi czimert: a félkerékből kiemelkedő szarvast mutatja. Az egész paizst grófi korona födi, és azon ismét három koronás sisak áll; ezek közül jobbról az elsőnek tetején pánczélos kar pallóst villogtat; a másodikon az egyfejü koronás fekete sas látható; a harmadik tetején pánczélos kar egy fehér-vörös zászlót lobogtat. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék *. – Ugyanez czimere Varasd vármegyének is.
Adami Scuta gentil. tom. II. Lásd Walvasor III. 103. lapján is, stb.
