Bruckenthal család. (Báró).
Bruckenthal család. (Báró).
Erdélynek legkiemelkedettebb szász családa*, és egy része a magyar családok minden kellékeit fölvevé. Megnemesittetett 1724-ki jun. 8-kán.
Kőváry Erdély Nev. Családai 55. l. honnan nagyobb részint e családróli adatok.
A család czimere négy részre oszlik. Ezenkivül a közép-paizs az ötödik osztályt képezi. A paizs felső (első) osztályában kék mezőben vasas vitéz áll, jobb kezében zöld gallyat, bal kezében földre bocsátott pallósát tartva. A baloldali felső (második) osztály vörös mezejében szintén zöld téren fehér oszlop áll koronázottan, és körülfolyva zöld repkénynyel. Az alsó jobboldali (harmadik) vörös mezőben oroszlán áll, első lábaival horgonyt tartva. A negyedik osztályban kék mezőben fehér-fekete kockás tábla (os-tábla) látható. A közép-paizs kék mezejében három ivre egy kőhid, és a fölött három csillag szemlélhető. Ezen hid – ugy látszik – a család nevére van czélzással. A paizst bárói korona födi. (Eddig mutatja a metszvény is). A paizst telamonok gyanánt két oldalról két sárkány veszi körül, fejeiket a koronán álló sisakból egymással szemközt nyujtva ki. E sisakokból a jobboldali tetején kék-fehér vörös-sárga koszorúból három zászló nyulik föl, melyek közül a középső kék-fehér, a szélsők pedig arany-kék szinüek. A baloldali sisak koronáján vörös-fekete kiterjesztett szárny van, és azzal szemközt arany csillag ragyog*.
Adami: Scuta Gentil. I.
A család ősfészke Uj-Egyház, hol a királybiróság mintegy örökös főispánsága látszik lenni e családnak. Egy ily királybirónak vala fia Bruckenthal Sámuel, erdélyi főkormányzó, ki e család szerencséjét alapitá. Ez előbb Bukov tábornok kormányzása alatt az akkor Szebenben székelt főkormányszéknél titkár; 1762-ben Bécsbe udvari kanczellárrá vitetik. Ott tekintélyt, vagyont és befolyást szerez. 1774-ben főkormányzóvá neveztetik, és az volt 1787-ig, midőn 4000 forint nyugdijjal és sz. István nagykeresztével nyugalmaztatott.
Családának jószágai mellett báróságot szerzett, ezenkivül egy könyv- és képtárt hagya, mely nemcsak Szebennek, hol az őriztetik, de Erdélynek is egyik diszeül szolgál.
Testvére Mihály 1767-ben fogarasi főkapitánynyá tétetett, és 1790-ben ő kapá a leirt bárói czimert. Sámuel kihalván, a családot Mihály folytatá a következő családfa szerint:
N. N. királybiró; Sámuel † főkormányzó. (Klochner Zsófia); I. Mihály fogarasi főkap. 1767.; II. Mihály 1790. szászok isp. † 1813. (Gr. Teleky Kriszt.); III. Mihály szül. 1804. jul. 12. † 1855. febr. 5. (B. Wesselényi Anna); Zsófia.; Gyula sz. 1833. jul. 7.; Ilona sz. 1834. máj. 14.; Arpadina sz. 1836. máj. 20.; Ákos sz. 1837. máj. 12.; Vilma sz. 1838. mart. 18.; Sámuel † (Uj-egyházi lakos); Károly † 1807. dec. 18. (Sachsenfeld N.); Márton (őrnagy † 1820.); Zsófia † (táborn. Geringerné); Károly sz. 1784. máj. 4. forgarasi főkap. (nőtlen); József sz. 1781. jun. 24. cs. k. titk. tan. tartom. biztos. (ns. Kiszling Józ.) sz. 1784. † 1848.; József Frigyes sz. 1803. nov. 24. cs. kir. udv. tan. tartom. törv.-sz. elnök (Gr. Hadik Teréz sz. 1817. † 1850.); Vilma sz. 1841.; Herman sz. 1843.; Jozefin sz. 1844.; Luiza sz. 1804.; Zsófia sz. 1813. (Barcsay Zsigmond); Antonia sz. 1816. (Barcsay László); Berta sz. 1826. (Gr. Béldi György)
II. Mihály cs. kir. titk. tanácsos, és erdélyi kormányszéki tanácsos volt. – Ez egyedüli családa Erdélynek – Kőváry szerint – melyben a majoratus tényleg fenáll. Ezt a főkormányzó végrendeletileg alapitá; főleg azáltal, hogy a szebeni képtár s alaptőkéje a nagyobb fiu kezében van. Erdélyi törvények a majoratust nem ismerék el; de elnézék.
