Rédl család. (Rottenhauseni és rasztinai báró)
Rédl család. (Rottenhauseni és rasztinai báró)
Alapítója Redl Ferencz-József, ki a magyar kir. udvari kamaránál tanácsos és a bácsi és tiszai koronai jószágok igazgatója volt, és 1759. maj. 17-én Bécsben kelt czímeres nemes levélben „Rottenhauseni” előnévvel ausztriai örökös tartományokbeli nemességet nyert,* 1765. évi april. 15-én pedig M. Terézia királyasszony által magyar nemességre emeltetett fiaival együtt.* Fia Ferencz udvari tanácsos és az erdélyi udv. kanczellária előadója volt és 1780. dec. 9-én Bécsben kelt adománynál fogva kapta a Bács vármegyében fekvő „Rasztina” helységet, arról viselendő előnévvel együtt. Meghalt 1801. sept. 7-én. Neje báró Geramb Julia volt, ki 1812-ben a Ludoviczára 1200 ftot ajánlott föl.* Ettől két fia maradt: Imre és Gyula, kik 1808. mart 11-én magyar báróságra emeltettek.
Geneal. Taschenbuch der freyherl. Hauser. Gotha 1848. 297.
Geneal. Taschenbuch der freyherl. Hauser. Collect. herald. nro. 156.
1812. évi 2. törv. cz.
Imre az idősb, született 1793. mart. 21-én a m. kir. helytartó tanács tanácsosa volt. Birta Stanits, Klebia, és Sári helységeket az úgynevezett bánságban. Meghalt 1851. januar 5-én. Neje temerini gróf Szécsen Melania (szül. 1811.) kitől születtek gyermekei: a) Malvina (szül. 1833. nov. 2. mhalt 1857. dec. 15-én) férjhez ment 1853-ban báró Hammerstein-Gesmold Fridrik cs. k. kapitányhoz. b) Claudia szül. febr. 3-án, és 3. Béla (jobban Adalbert) szül. 1837. jun. 3-án.
Gyula szül. 1796. aug. 21-én. Birtokos Rasztinán, és Nagy-Dócsán, és Alsó-Ausztriában Karnabrunn és Streitdorfon. 1824. oct. 15-től neje báró Bartenstein Jozéfa-M.-Anna, kitől gyermekei: a) Imre szül. 1825. sept. 9-én meghalt 1856. aug. 1-én, nejétől gróf Bussy-Mignot Anna-Gabriellától maradt leánya M.-Kata, ki 1855. sept. 21-én született. b) Lajos szül. 1830. sept. 8-án, cs. kir. kapitány 1857-ben.
A családfa ez:
Ferencz-József kamarai tanácsos 1765. m. nemes; Ferencz erdélyi udv. kancz. tan. † 1801. (báró Geramb Julia); Imre sz. 1793. † 1851. báró 1808. m. kir. helyt. tan. (gr. Szácsen Melánia); Gyula szül. 1796. báró 1808. (b. Bartenstein Jozéfa); Malvina sz. 1833. † 1857. (b. Hammerstein Fridrik); Klaudia sz. 1835.; Adalbert sz. 1837.; Imre sz. 1825. † 1856. (gr. Bussy Mignot A.-Gabriella); Lajos sz. 1830. kapitány; M.-Kata sz. 1855.
A család magyarországi nemesi czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. kék udvarban a belső oldalból egy kétfejű aranysasnak fele része látható ki, a 2. és 3-ik ezüst udvar közepén szélent egy vörös pólya vonúl át. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobboldaliból egyfejű arany sas áll kiterjesztett szárnyakkal, fejével balra fordúlva, a baloldaliból ezüst oroszlán nől ki, arany markolatú pallóst villogtatva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.*
Adami Scuta gentil. tomo X.
Az 1808. évi bárói diplomában igy bővítetett a czímer; a közép paizsban (vagy szív vértben) az ősi czímer látható és pedig úgy hogy a paizs hosszában kétfelé osztva, a jobb oldali kék udvarban a paizs oldalból félig kinyúló arany koronás fekete sasnak felét láthatni, a másik ezüst udvarban a szélent fekvő vörös pólyát; a nagyobb czímerpaizs négy részre oszlik, az 1. osztály szélent kék és ezüst udvarra oszlik, a felsőben kettősfarkú oroszlán ágaskodik, az alsóban vörös rózsafej látszik; a 2. és 3-ik kék osztályban a külső oldalból felleg terjed szét és abból egy férfi kar nyúlik be, bőség szarut tartva, melyből arany, ezüst pénz ömlik ki, a 4-ik vörös osztályban arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábával pallóst tartva. A paizson bárói korona nyugszik, és azon koronás három sisak áll; melyek közűl a jobb oldaliból arany oroszlán nől ki, kardot tartva, a középsőn arany koronás fekete sas áll, a baloldalin két elefánt ormány között, melyek közűl a jobb oldali szélent osztva vörös ezüst, a másik aranykék, a paizsbelihez hasonló rózsa áll. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. A paizst tartó telamonok két oldalról egy egy fehér ló.
