Réchey család. (Gálosházi.)
Réchey család. (Gálosházi.)
Soprony megyei nemes család, mely azon megyei Gálosháza pusztáról irta előnevét, s azt valószinűleg birta is. E családból
1634-ben gálosházi Récsey Bálint Soprony megye alispánja volt,* 1635-ben egyszersmind követe, a midőn a határvizsgálói bizottmánynak, a győri árkolást megtekintő, úgy a száraz vámok eltörlésére kiküldött választmány tagja volt.*
Azon évi jul. 25-én kelt eredeti oklevél.
1635. évi 57. 60. 63. 72. törv. czikkek.
1649-ben élt Récsey György, a ki azért panaszoltatott be az országgyülésnek, mivel Rátky Kata végrendeletét megsérté, mely ügy elintézésével a nádor bizatott meg.*
1649 : évi 60. törv. cz.
Jelenleg Soprony vármegye nemessége sorában e családot nem találjuk, és így valószinűleg kihalt.
Ezek szerint egészen más Récsey családot illethet azon czímeres nemes levél, melyet Récsey István kapott 1670. évi mart. 29-én.*
Győr vármegye levéltárában van az eredeti.
Récsey nevű család Szabolcs és Szatmár vármegye nemessége sorában is említetik Fényes Geographiájában. Szatmár megyében e század elején Szamos-Kórogyon birtokos Récsey Sándor és József.*
Szirmay Szatmár várm. II. 190.
Tán e két utóbbi megye egyikéből való volt Récsey János esperes és Bihar megyei bogyoszlói predikátor is, ki mint ritka hazafi, szűk fizetéséből meggazdálkodott egész vagyonát a haza oltárára letette, és Debreczenben a magyar literatura tanszékét megalapította.* Meghalt 1836. april. 25-én, kora 82. évében.
Fényes, Geogr. szótár I. 148.
