Rattkay család. (Nagy-thábori gróf †)
Rattkay család. (Nagy-thábori gróf †)
Horvátországi régi nemes család, melyről azonban adataink csak a XV. század végeig terjednek föl: daczára annak, hogy a családnak több jeles férfia közt egyik tagja történetiró is volt, és hogy Horvátország bánjairól irt munkájában nem mulasztá el elődei jeles tetteit felemlíteni, sőt buzgalmában még a Raskay család egyik tagját Gáspárt* is családjabeliének követelni, mind a mellett a hánytorgatott családi levéltár mellett is biztos adatokat s teljes családfai leszármazást nem közlött.
Memoria Regum et Banorum Regn. Dalm. Croatiae et Slavoniae. Viennae 1652. pag. 122. A mohácsi csatában részt vett Ráskay Gáspárt családjából valónak követeli, kit noha – úgy mond – Istvánffy „Raicai”-nak, Brodarith „Rascai”-nak írja, de nemzetsége leveleiből és conjectura után Rattkainak kell tartani, és pedig Rattkay László testvérének. Én e puszta állitásra nem hiszem el, és Gáspárt – mig világos adatokkal ellenkező nem tanusittatik, mindig „Ráskay”-nak fogom tartani.
Rattkay György szerint Rattkay Benedek fegyveres csapat vezérlő kapitánya Corvin jános szolgálatában, ettől kapta volna röviddel halála előtt Vrbocz, máskép N. Tábor várat a gyürketinczi várkastélylyal együtt.* Ellenben én okmányos adatok után* úgy tudom, hogy Thábor várát Ráttkay Pál kapta 1502-ben Corvin Jánostól, és ugyan akkor Gyürketinczet is ugyan attól, és ugyan ezen évben Corvin János Kotvicz Miklós thábori várkapitányt, miután ez Thábor várát Rátkay Pálnak kezébe adta, minden felelősség és számadás alól fölmentett. Rattkay Pál 1503-ban Corvin János adományára II. Ulászlótól királyi beleegyezést nyert, melynek következtében 1504-ben a nevezett vár és várkastély s hozzá tartozó birtokokba a zágrábi káptalan által be is iktattatott.*
Memoria Regum et Banorum p. 116. utánna Katona Hist. critic. XVIII. 389. De Benedeket máshonnan mi nem ismerünk, sőt itt még a gyakran tévedő Lehoczky is, – úgy látszik – jobb adattal birt, és ámbár említi Benedeket, de Pálról mondja azt, hogy Lepogláván 1503-ban Corvin János mellé temettetett. Lehet az is, hogy Rattkaynál sajtó hibából áll Benedek Pál helyett.
A sztregovai Madách család levéltárából.
A sztregovai Madách család levéltárában meg vannak az oklevelek.
Emlitett Rattkay Pál (a családfán I.) volt Corvin Jánosnak kapitánya és 1503-ban halván meg. Lepoglaván temettetett el.
Rattkay I. Pálnak testvérei* voltak: I. János, I. Tamás, I. László és Katalin sztregovai Madách László felesége. Ezekhez adhatjuk valószinűleg azon Rattkay Zsigmondot, ki 1505-ben a rákosi országgyülésen Pozsega vármegye követe volt.*
Lehoczky Stemmat. II. 237.
Kovachich, Supplem. ad Vestigia Com.
I. János és I. Tamás 1513-ban haltak el magnélkül.*
Lehoczky id. h.
I. László 1513-ban Tábor várra és Gyürketinczre II. Ulászlótól uj királyi adományt visz,* és 1517-ben II. Lajos királytól iktató parancsot kap.* 1520-ban a kir. személynök előtt rokonaival Madách Jánossal és Péterrel a Tábor vári birtokok iránt egyességre lép, és ennek folytán 1521-ben Gyürketinczet bevallja Madách Jánosnak, melyre nézve II. Lajos királytól beleegyezés adatik. Azonban utóbb György a brandeburgi őrgróf, ki Corvin János özvegyét birta nőül, igényt támasztott a Corvin János által a Rattkayak-nak adományozott Nagy-Thábor máskép Verbovácz vár iránt, mert oklevél szól arról, hogy ő is – valószinűleg valamely teljesitett föltételek után bevallást adott Nagy-Tháborra Rattkay Lászlónak, ki 1524-ben ezen bevallást is kir. beleegyezéssel sietett erősiteni.* László a mohácsi ütközetben esett el 1526-ban.* Két fia maradt: I. Péter és II. Pál.
Madách levéltár.
Madách levéltár.
Madách levéltárban az okmányok. Lehoczky szerint auctiót fizet a brandeburgi őrgrófnak.
Rattkay Memoria 121. 122.
I. Péter Illyricumban biztos volt, és magnélkül halt meg.
II. Pál 1542-ben Varasd vármegye alispánja, a midőn Erdődy Simon zágrábi püspök alattvalóinak javait a törökök elől Varasdra beengedte takarítani, de azután kiadni vonakodott. 1543-ban már Pápa vár kapitánya volt, a midőn Zrinyivel a Somlyóhegyhez közel a törököt megverni segített. 1549-ben részt vett Veszprém mellett azon csatában, melyet Telekessy a törökön vívott* 1552-ben a bányavárosokba járt Teuffel Mátyás tábornok rendeletéből ágyúkért, azonban megérkezte előtt a csata megtörtént. 1556-ban Nádasdy Tamással a babocsai hadra menvén, Perlakon a német katonák közt támadt verekedés közben egy véletlen jött golyó megölte.* 1547-ben Madách Istvánnal perelt egy gyürketinczi nemes telek végett; 1549-ben Madách István bevallá neki Gyürketinczet; e bevallást 1556-ban a zágrábi káptalan átírta. Felesége Hassádi Kata volt; ettől gyermekei: Zsófia Keglevich Simonné, Orsolya előbb szentléleki Castallenfiy Lászlóné, utóbb gersei Pethő Lászlóné, III. Pál, ki 1560-ban halt meg, és végre negyedik gyermeke volt:
Istvánffy Hist. 1685. kiadás 190. lap.
Istvánffy Hist. 1685. kiad. 237. l. Rattkay, Memoria 138. Pethő Gergely, Krónika 117.
II. Péter, ki 1575-ben a nagyságosok rendébe emeltetett, azaz báró lett. Ennek három neje volt, az első lindvai Bánffy Erzsébet, a második Budacskai Bora, előbb Ghyczy Farkas özvegye, és a harmadik szomszédvári Henningh Kunegunda. Ezektől gyermekei voltak: a) I. István, jesuita, b) I. György zágrábi olvasó kanonok, és a „Memoria Regum et Banorum Regnorum Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae etc. Viennae 1652.” czimű munka szerzője; ki mind e mellett az erfordi hadban is részt vett 1648-ban, és császári biztos is volt.* c) Anna Gregoriáncz Pálné, és d) II. János.
Memoria Regum et Banorum 234. 245. 264.
II. János 1646-ban jelesül harczolt Szlatinánál a török ellen.* Felesége Konszky Anna, már 1678-ban özvegy volt. Ettől következő hét gyermeke maradt:
Memoria Regum et Banorum 179.
1. Márta Orehóczy Gáspárné.
2. Erzse Orehóczy Ferenczné.
3. I. Ferencz, kihalt.
4. Zsuzsa.
5. Orsolya.
6. III. Péter, ki mint iratik, 1646-ban halt meg.*
Lehoczky szerint Stemmat. I. 237. II. Péternek volt György a történetiró, és III. Péternek fia lett volna György a zágrábi kanonok; azonban e két György ugyan egy személy lévén, Lehoczky kézzelfoghatólag tévedett.
7. Gáspár élt 1671-ben. Ennek fia volt IV. Péter ezredes, ki 1695-ben halt meg. Ennek két fia és két leánya maradt: II. Ferencz, ki magnélkül halt meg I. Zsigmond, kiről alább, Rozina Keglevich Lászlóné, és Mária-Regina Szotaupoth (?) Zsigmondné.
I. Zsigmond ezredes volt. 1687-ben gróf lett.* Első neje Erdődy Katalin, a második gróf Gaisruck Rozina volt. Első nejétől gyermekei: Ádám 1715-ben szegniai és modrusi püspök; László és József magnélkül haltak el, második nejétől fia Károly-József, kinek gróf Keglevich Krisztinától három gyermeke maradt: Anna báró Wintershofen Jakabné, József és János, kik 1750-ben még éltek, s bennök fiágon a család kihalt.
Lehoczky Stemmat. I. 170.
Ezeken kivűl még e családból voltak Rattkay Miklós, ki az 1647-ik évi országgyülésen a főtáblán ült; és
Rattkay Antal-Péter 1697-ben a pozsonyi kamaránál tanácsos.*
Bel M. Not. n. Hung. I. 460.
A család nemzékrende következő:
Rattkay N.; I. Pál kapit. † 1503.; I. János † 1513.; Tamás † 1513.; I. László elesett 1526. Mohácsnál; Kata (Madách László); II. Pál váradi alkapit. † 1556. (Hassady Kata); I. Péter; Zsófia (Keglevich Simon); Orsolya (1. Castellánffy László 2. gersei Pethő László); III. Pál † 1560.; II. Péter 1575. báró (1. l. Bánffy Erzse 2. Budacskai Bora 3. Henningh Kuneg); I. István jesuita; György zágrábi kanon. történetiró; Anna (Gregoriáncz Pál); II. János 1641. (Konszky Anna); Gáspár 1671.; III. Péter 1647.; Márta (Orehóczy Gáspár); I. Ferencz †; Erzse (Orehóczy Ferencz); Zsuzsa.; Orsolya; IV. Péter ezredes † 1695.; I. Zsigmond 1687. gróf ezredes (1. Erdődy Kata 2. gr. Gaisruch Róza); II. Ferencz †; Rozina (Keglevich László); Mária-Regina (Szotaupoth Zsigmond); Ádám 1715.; László. †; József †; 2-tól Károly-József (gr. Keglevich Krisztina); József 1750.; János 1750.; Anna (b. Wintershofen Jakab)
