Ráthonyi család. (Nagy-ráthonyi és adorjáni)
Ugocsa, s Szatmár vármegye egyik legrégibb gyökeres családa. Bölcsője Kraszna vármegye, melyben fekszik a családnevet adó Rátony helység. Itt élt és birt a XIV. század második felében Ráthonyi István 1380. körűl; ennek két fia volt: Tamás és Benedek.
Emlitett Ráthonyi Tamás a Simon Medgyesi bán régi nemeztségből eredő Szatmár megyei Adorjányi családba házasodott, feleségűl vévén Adorjányi Demeternek János fiától nemzett unokáját Adorjányi Ilonát, melynél fogva az ipa Adorjányi János 1413-ban szerződésre lépett vejével Ráthonyi Tamással aképen, hogy ha ő és fia Adorjányi János magnélkül halnak el, akkor az egész Adorjány helység Oltáros-Lövő pusztával együtt vejére Ráthonyi Tamásra és ennek, valamint testvérének Ráthonyi Benedeknek nemzetségére szálljon.*
Szirmay, Szatmár várm. II. 323.
Adorjányi Jánosnak csakugyan magvaszakadt, de vérség jogán Medgyesi Móricznak fiai, (Simon bánnak unokái) László és István a medgyesallyi területben fekvő Adorjánt, mint oldalas örökséget elfoglalták; a hatalmas foglalókat az 1413. évi szerződés alapján perbe idézték a Ráthonyiak, névszerint Tamásnak Ráthonyi Ilonától született fiai Mihály és János, a pernek egyesség lőn a vége, mely 1466-ban a váradi káptalan előtt köttetett meg, és e szerint Adorjány helység megmaradt a Ráthonyi nemzetségnél, még pedig oly kötés mellett, hogyha Medgyesi Simon ivadéka valaha per ujitást kezdene, azonnal mint bajvivási ügyvesztettek, nagyobb hatalmaskodási díjjban marasztaltassanak.*
Szirmay, Szatmár várm. II. 323.
Már 1488-ban nevezett R. Mihálynak gyermekei I. Ferencz és I. György és Margit, Banga Dobay Györgyné az egész Adorján helységbe I. Mátyás királytól nyert adomány levél mellett a kolosmonostori konvent által minden ellentmondás nélkül beiktattattak.*
Szirmay, Szatmár várm. II. 324.
1495-ben Bácson szent Tamás ünnepe utáni 3-ik napon II. Ulászló király is megerősité a Ráthonyi család részére ezeknek a Medgyesi bán ivadékával kötött egyességet.*
Szirmay, Szatmár várm. II. 324.
1545-ben Ráthonyi I. Györgynek fia Gáspár és I. Ferencznek fia II. György, néhai Ráthonyi Mihály deék (literatus) unokái megintetik a Kraszna megyében lakó Ráthonyi Benedeket, Ráthonyban lakó Ráthonyi György fiait Miklóst és Mihályt, úgy Ráthonyi Istvánt, másik Mihályt, Jánost és Pétert és másik Györgyöt, a Ráthonyban lakott néhai Ráthonyi Péternek fiait, hogy a Kraszna és Közép Szolnok megyei ráthonyi Ferencz utóbb almási Nagy János feleségének kezeibe, ettől pedig a nagy-ráthonyi vagy alszögi Antal fiának Antalnak, Györgynek és Péternek kezeikbe kerültek, az idősb ágnak visszaszolgáltassák, az 1545-ben általok erőszakkal elfoglalt rátonyi és Közép-Szolnok megyei birtokaikkal együtt. Mielőtt II. Györgyről és máig leterjedő ágáról adatainkat tovább folytatnánk, szóljunk unoka testvére I. Gáspár ágáról, mely táblázatunkon csak ötöd izig terjed.
I. Gáspár 1545-ben Szirmay Lajossal Várdai Pál kir. helytartótól nyert adomány folytán Szőlős-Vég-Ardóban beiktattatott, de Verbőczy János az iktatásnak ellene mondott.* 1551-ben Gáspár, unoka öcscsével II. Györgynek fiával I. Pállal Ujlaky György győri püspöktől és kir. helytartótól királyi jóváhagyás záradékával adományt nyertek Adorjányra, úgy, hogy előnevöket is arról írhassák; ez alkalommal ugyan azon helységben Berendy Györgynek és Sárköz-Ujlaky Péternek és Jánosnak is részbirtok adományoztatott.*
Szirmay C. Ugocsa, p. 76.
Szirmay Szatmár várm. II. 324.
1550. után* Gáspárnak özvegye Ujlaky Ilona, úgy Ráthonyi I. Pálné Ujlaky Kata és gyákfalvi Deák Ferenczné I. Ferdinand királytól rendeletet nyertek az Ujlaky fiágtól leánynegyed kiadása végett.
Családi közlés szerint 1550-ben, de miután még a följebbi adat szerint Gáspár 1551-ben élt, tehát 1550-ben még özvegye nem lehetett, és igy másolási hiba eshetett az évszámba, minden esetre 1550. után lehetvén csak Gáspárnak özvegyéről emlités.
I. Gáspárnak hitvestársától Ujlaky Ilonától fia volt II. Pál, ki 1560-ban Báthori Györgyöt a Turcz vizén lévő malma iránt kártalanítási perbe fogja. Ugyan csak ezen Pált és Szirmay Lajost 1573-ban az Ujhelyi nemzetség idézteti az Ugocsa megyében fekvő Ujhely, Karacsfalva, Ujlak, Szőlős-Vég-Ardó, Máthéfalva, Verbőcz és Rakacz helységbeli birtokokat illető okmányok kiadása végett.* Hitves társa volt Jóre Erzsébet; ettől született fia
Szirmay C. Ugocsa pag. 71.
I. Máté (vagy Mátyás), a ki Ujlaky Ambrusnak özvegyét Ujlaky Juditot birta feleségűl 1616-ban* ettől született fia
Szirmay Szatmár várm. II. 322.
I. Gergely, ki 1649-ben Szatmár vármegyének szolgabirája volt.* Ennek feleségétől Nagy-Iday Annától gyermekei voltak: I. István, I. Lajos, I. Józsa 1665-ben Szatmár vármegye szolgabirája,* III. Pál, Zsuzsanna és III. György, kinek két gyermekét ismerjük I. Lászlót és Zsófiát Bydeskúthy Tamásnét. További folyásáról ez ágnak, nincsenek adataink.
Szirmay Szatmár várm. I. köt. 132.
Szirmay Szatmár várm. I. köt. 132.
Visszatérve II. Györgyhöz, ennek feleségétől Kaky Fruzsinától fia volt I. Pál, mint ezt az 1551-ben a Tarnóczy fiú-ággal kötött szerződés tanusítja. E Pál – mint följebb említettük, – 1551-ben nagybátyjával Gáspárral uj adományt nyert Adorjányra, ugyancsak nagybátyja özvegyével neje részéről az Ujlaky fiágtól a leány negyedet követelte. Neje Ujlaky Kata volt; ettől nemzé fiát
I. Andrást, ki anarcsi Tegzes Annát birta feleségűl, és atyjává lőn két gyermeknek: Szabinának, Bencze Istvánnénak és I. Péternek.
I. Péternek Mándy Borbálától négy gyermeke maradt: II. Ferencz, I. Zsigmond, Kata előbb Uszkay Jánosné, utóbb Bökény Istvánné, és Anna előbb Munkácsy Ferenczné, utóbb Ramocsay Pálné.
II. Ferencz Ugocsa megyébe Halmiba költözött. Nejétől szoklyói Szabó Zsófiától következő gyermekei maradtak: II. István, II. Péter, ki nejétől Lőrinczi Sárától született leányában Máriában Fekete Lászlónéban kihalt, III. Ferencz és Erzsébet. Ezek közül II. István és III. Ferencz két mostanáig terjedő ágat alapítottak, itt mind két ágról külön leszen emlités.
