Putnoky család. (Putnoki.)
Putnoky család. (Putnoki.)
Gömör vármegye legrégibb családia közűl való. Már 1344-ben élt nemes Putnoki Miklósnak fia László mester, ki a Széchy-eket welhenyei birtokának használatától eltiltá.* Lászlónak fia volt Mihály 1381-ben Gömör vármegye táblabírája azon gyűlésen, melyen Gara Miklós nádor bizonyos tolvajok, orgazdák ellen törvényt látott.*
Fejér, Cod. dipl. tomo IX. vol. 1. p. 266.
Ugyan ott tomo IX. vol. 7. pag. 429.
1447-ben éltek János, Gáspár és László.*
Lehoczky Stemmat. II. 321. hol őket hrussói és kesselökői kapitányoknak irja.
1526-ban Putnoky Imrét Borsod vármegye főispánjává nevezte ki János király.*
Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 241. lap.
1530-ban Jakab Krakkóban tanult.*
Regestr. bursae Cracoviensis p. 42.
1673–1676-ban Putnoky Ferencz Zemplin vármegye alispánja, és 1681-ben követe volt.*
Szirmay C. Zemplin not. hist. 234. 235. 243. 253. és 1681, 23. törv. cz.
Ugyan ez időtájban (1647–1683.) a család Doboka vármegyében is birtokos volt.*
Hodor, Doboka várm. 213. 595.
1663-ban Putnoky Péter, Bálint, Kata és Anna Hany Péterrel és Klárával együtt Nógrád megyei Pöstény pusztai részöket elzálogítják szécsényi Borbély Tamásnak és nejének Szabó Annának; nevezett Bálint 1686-ban a zálog kiváltást engedi Dienes Annának.
A család ágazatnak egy töredékét képezi a következő táblázat:
Putnoky Imre (Somogyi Zsuzsi); László; Ferencz.; György; Róza (Vattay István); Krisztina (Szülő József); Bora.
1690-ben Putnoky Magdolna eladja Zemplin megyei Legénye helység felét Barlog Istvánnak.*
Szirmay, C. Zemplin not. top. 268.
Zemplin megyében e század elején P. Pál örökösei birnak Kázmérban.
Jelenleg a család, főleg Gömör és Abauj megyében székel, ez utóbbiban József 1840-ben számvevő, 1847-ben főadószedő, János aladószedő volt, laknak kásmárki birtokukban. Achilles ugyanott 1847-ben aladószedő.
Czimerök – egy 1663. évi pecsét nyomat szerint – úgy látszik horgony.
