Palásthy család. (Palásti és Keszihóczi.)

Teljes szövegű keresés

Hont vármegye legrégibb ősi törzsökös családainak egyike. Már Verbőczi korában* tudva volt, hogy a család II. András királytól a Thabor hegyén kelt kiváltság-levéllel bir.* Bizonyos az, hogy a család ismerhető törzse Palásthy Guze volt, kinek fiai Álmos és Fábián (filii Guze de Palást) a honti vár jobbágyai lévén, 1281-ben IV. László király által a vár-szolgálattól fölmentve, és földjeikkel együtt Hon várától fölszabadítva az ország nemesi sorába emeltettek.* Már ez időben a Palásti ősi fészekben lakó család számos sarjadékban virágzott, mert ugyancsak az 1281. évben kelt oklevélben olvassuk:* hogy Albert, Palásti Ivánkának fia, osztályos vérrokonainak névszerint Palásti Guze fiának Álmosnak, továbbá Tamás fiának Orbánnak, Leustak fiának Jánosnak jelenlétökben és tanusága mellett Paláston fekvő birtokrészét általadta Palásti Lévának, Dienesnek és Gorgennak vérdíj fejében, mivelhogy Palásti Léva fiát Germanust megölte.
Tripartitum II. rész, 14. czím. 13.§.
Lehoczky Stemmat. II. 267.
Fejér Cod. diplom. tomo V. vol. 3. p. 91.
Fejér Cod. diplom. tomo V. vol. 3. p. 102.
Említett Palásthy Guze fiaitól miként sarjadzott le napjainkig a család, arra nézve a családi irattár adatait ez uttal nem birván, csak a XVI. századtól kezdve terjeszthetem elé a szakadatlan nemzedéksort. Addig is azonban megemlítendő, miszerint a Palásthy család egyik tagja Palásthy Gergely a szintén Hont vármegyei Csehi pusztáról nevezett és kihalt ősi Csehy családdal együtt 1421-ben Zsigmond királytól nyerte czímerét,* mely ősileg egy kardot villogtató könyöklő karból állt, a kard körűl ragyogó csillag és félholddal diszítve.
Kaprinai Mss. B. tom. V. p. 137.
I. Mátyás király korában élt Palásthy István, kinek nejét Dorottyát 1474-ben feleségül reegi Chama Gergely nyitrai birtokos nemes birta.* A reegi Chama család kihalván, ennek egyik birtokát a Nyitra megyei Mező-Keszi helységet a XVI. század elején már a Palásty-ak birták, sőt az azt birtokló ág már – a többi ágtól megkülönböztetés végett – mező-keszi előnévvel is élt, igy találjuk 1519-ben Palásthy Andrásnak fiait Jánost, Gergelyt, Ferenczet, Balást és Miklóst, továbbá Péternek fiát Miklóst, mindnyáját már mező-keszi Palásthyaknak nevezve.*
Sz.-benedeki Convent. fasc. XIX. nro 15.
Sz.-benedeki Convent, protocol. B. pag. 164.
Egy másik ág ugyan ez időtájban Alsó-Palástról nevezé magát, ebből 1511-ben élt András máskép Porkoláb, kinek atyja János, nagyatyja alsó-palásthi Bertalan volt.
A XV. század végén már két fővonalon látjuk az ősi törzset virágzani, az egyik az 1480. 1510. körül élt Palásthy Andrástól sarjadzik szét, és gyermekeiben, unokáiban az ősi Palásthi előnév mellé még a házasság által Dacsóféle örökségképen nyert keszihóczi (Hont várm.) birtokról is irá praedicatumát. A másik vonal, melyről alább lesz szó, az 1552-ben Palásthy Gáspár utódaiban a Dunántúl-ra szakadt, és jó ideig azon vidéken volt megtelepedve.
Nevezett Palásthy Andrásnak két neje volt, az első Pilínyi Albert leánya Erzsébet, kitől született fia I. Tamás. Második neje volt Dacsó Orsolya, kitől fiai Mihály és I. Benedek származtak. I. Tamásnak és I. Benedeknek a mult századig lejövő nemzedékét ismerjük, mindkettőnek ága élt a keszihóczi praedicatummal. András ivadékának nemzéksora* következő:
Wagner Mss. tomo LXX. fam. Thury, Theszéry-Deméndyféle per, stb.
András 1480. 1510. körül (1. Pilínyi Erzse 2. Dacsó Orsolya); 1-től I. Tamás 1562. (1. Baracskai Kata. 2. Litassy Zsófia 1549.); Mihály 1543. (Bucsányi máskép Rétey Anna); János 1582.; 2-tól I. Benedek 1560. (Kóvári Anna); Miklós 1582–1625. 1649. Hont vm. subst. alispán (Palojthay Anna); László 1607. 1625. (Bory Julianna); Zsófia 1634. 1642. (Gyürky Gásp.); II. Benedek 1557. (Csery Zsófia özvegy 1552); Márta 1560. (1. Dubraviczky Kristóf. 2. Adoriány Andrásné); János 1560. (Thury Bora); Anna 1645. (Benkovits Albert); II. Tamás 1655. (Bákó Zsófia); Judit (Emődy Mátyás); Pál.; József 1587. 1601–1609. Hont v. alispán (Baloghy Zsófia); Bora 1604. (Madách Gergely); László; András; Ferencz (Ujfalussy Julianna); Ilona (Plachy Mihály); Ferencz 1691. Hont v. alispán (Szent Iványi Julianna); Julianna (Osztroluczky Pál); Pál 1627. 1646. honti alisp. s követ (Ordódy Judit); Borbála 1730. (Nedeczky Kristóf); György 1663.; Mária 1664. (Sembery Ferencz); András; Ferencz 1650.; János 1634. 1647.; Miklós 1626. (özvegyét Dacsó István vette el); Éva 1664. özv. (Sárközy István); Mária (Gedey Pál)
E vonalra vonatkozó történelmi adatok következők:
1544-ben Palásthy Benedek jelen volt Vas Istvánnak és Csery Borbálának Hont vármegyei Farkas-Varbók helységébe a sághi káptalan által Várdai Pál érsek és kir. helytartó parancsa folytán véghez vitt beiktatásánál.
1549-ben kelt parancs, melynek erejével meghagyatott, hogy az Endrédy Borbála fölperesnő halálával Litassy Zsófiára előbb Szobonya János, utóbb Palásthy Tamás feleségére és Csery Istvánra háromlott osztályos ügy, megujitásképen ujra fölvétessék.
1557-ben Palojthay János az esztergami káptalan előtt Hont megyei Farkas-Varbók helységbéli birtokrészét kesziholczi Palásthy Benedek nejének Csery Zsófiának, Csery Gáspár és neje Krisztina leányának, stb. és Vas Istvánnak 20. m. forinton örökösen eladja.
1560-ban (Palásthy) Márta, előbb Dubraviczky Kristófné, azidőben már Adoriány András hitvese megnyugtatja keszihóczi Palásthy Benedeket, és ennek Kóvári Pálnak leányától Annától született fiát arról, hogy ő (t. i. Márta) Kóvár, Bátorfalu, Apáthi, Terbegecz, A.-Szelény, Szászd, Kis-Kereskény Hontmegyei és Tiszabeő, Kenderes és Etseg Heves megyei birtokjogokból hitbér és nászhozományképen teljesen kielégítetett.*
Szentbenedeki Convent prot. D. pag. 117.
1561-ben tanuvallatások tétettek kesziholczi Palásthy Benedek végrendelete iránt ennek fia Benedek és ez utóbbinak neje Csery Zsófia részére.*
Szentbenedeki Convent Prot. D. P. 171.
1562-ben kesziholczi Palásthy Benedek fiai II. Benedek és János, és II. Benedeknek neje Csery Zsófia megnyugtatják Szörényi Pétert és Névery Miklóst arról, hogy ezek minden nálok letétemény gyanánt őrzött ingóságokat és okmányokat visszaadtak.*
Szentbenedeki Convent Prot. D. pag. 181.
1562-ben Chery Zsófia keszihóczi Palásthy (II.) Benedek özvegye megnyugtatja Jánost, Benedeket és Zsófiát, fiait és leányát másik Palásthy Benedeknek* a hitbér iránt, s egyszersmind saját gyermekeinek Pálnak, Józsefnek és Borbálának gyámságát Palásthy Benedekre bizza.*
E szerint még egy III-ik Benedek is volt a Palásthy-ak között, ki a családfán nem áll.
Szentbenedeki Convent Prot. D. p. 199.
1562-ben keszihóczy Palásthy I. Tamás Hont megyei Kesziholczon fekvő szőlőjét 34 frtért örökösen bevallja Horvát Györgynek és Chery Zsófiának;* ki tehát már ez évben első férje Palásthy II. Benedek halálával másodszor is férjhez ment Horvát Györgyhez.
Szentbenedeki Convent Fasc. VI. nro 16.
1582-ben Csery István nejétől néhai Bucsányi Zsigmondnak leányától Erzsébettől született fiának Csery Miklósnak nevében, úgy szintén Bucsányi Zsigmondnak fia Pál azon iktatásnak, mely szerint Ebeczky Péternek Bucsányi máskép Réthey Annától született fia Miklós, és néhai keszihóczi Palásthy Miklósnak ugyancsak Réthey Máskép Bucsányi Annától született fia János, nemkülönben keszihóczi Palásthy Tamásnak fia Miklós három nemesi curiába és birtokrészekbe Petheöfalván és a Veneczei pusztán Nyitra megyében, a nyitrai káptalan által bévezettettek, ellentmondtak.*
Esztergami káptalan capsa 28. Fasc. 12. nro 8.
1587-ben Margit Vidffy Vitusnak, és Ilona Károlyi Ferencznek nejei, különben Barbarith Györgynek Csery Zsófiától született leányai nyugtatványt adnak Palásthy Józsefnek és poltári Sóos Jánosnak az általok visszatérített atyai ingóságokról.*
Szentbenedeki Convent Proth. G. pag. 204.
1588-ban Katalin Elefánty Imre neje, különben Barbarith Györgynek Csery Zsófiától született leánya, úgy az apai mint az anyai végrendelet végrehajtóit, névszerint poltári Soos Jánost, és Palásthy Benedek fiát Józsefet azon végrendeletek elémutatására idézik.*
Szentbenedeki Convent Fasc. 55. nro 17.
1601-ben Palásthy József Hont vármegye alispánja.*
Lehoczky Stemmat. I.
1603-ban Baloghy Sebestyénnek Csery Margittól született fia Sebestyén Hont megyei Cseri helységbeli birtokrészét 100 frtban elzálogítja kesziholczi Palásthy Józsefnek és nejének Baloghy Zsófiának.*
Sz.-benedeki Convent Prot. J. p. 782.
1604-ben Palásthy Benedeknek Csery Zsófiától született leánya Borbála, kelecséni Madács Gergely neje Nyitra vármegyei Kraszna, máskép Széplak és Hont megyei Cseri, K.-Patak, Puszta-Varbók helységbeli birtokrészeit 200 frtban örökösen elzálogítja Bartakovics Péternek és nejének Barbarich Zsófiának.*
Sz.-benedeki Convent Prt. J. p. 323.
1606. Palásthy József Barbarich Györgynek Csery Zsófiától nemzett leányaival tiltakozik Barbarich Zsófiának Bartakovich nejének bevallása ellen, mely szerint Nyitra vármegyében Krasznán négy telket Cziráky Zsuzsannának vallott be.*
Sz.-benedeki Convent Prot. J. p. 335.
1607-ben Palásthy József és László aláirták azon egyezséget, melyet Lipthay Imre Darás helységbeli jobbágyaival kötött.*
Nagy Iván Lipthay család Pest 1858. 19.
1609-ben Palásthy József Hont vármegyei alispán volt.*
Lehoczky id. h. I.
1625-ben Siraky Pál Gárdonban azon birtokrészt, melyet hajdán Siraki Bernát utódai Palásthy Miklósnak 50 frtban elzálogítottak, Palásthy Lászlótól kiváltotta.*
Eredeti oklevél.
1627-ben Palásthy Pál Hont vármegye alispánja.*
Lehoczky Stemmat. I.
1630-ban Barbarics Zsófia (Barbarics Györgynek Csery Zsófiától leánya) megnyugtatja keszihóczi Palásthy Józsefnek fiát Pált, ki ugyan azon Cseri helység és Varbók pusztai részbirtokból 50 frtal kielégítetett.*
Sz.-benedeki Convent prot. L. p. 110.
1630-ban Palásthy Pál Hont vármegyei alispán és követ volt; valamint 1635-ben is.*
Lehoczky id. h. I.
1634-ben Palásthy János két telket malomrészszel együtt 500 frtban elzálogít Gyürky Gáspárnak.*
Sz.-benedeki Convent protoc. L. p. 195.
1636-ban Palásthy Zsófia Gyürky Gáspárnak hitvese tiltakozik férjének azon tanuvallatása ellen, melyet az ő anyja Bory Judit ellen tétetett.*
Sz.-benedeki Convent prot. M. p. 59.
1639-ben Palásthy Jánosnak fia János leányának kiváltása végett Hont megyei keszihóczi és dacsófalvai birtokrészét 500 frtban zálogúl adja Bory Juditnak, és ennek Gyürky Benedektől nemzett Mária leányának, valamint Szent-Iványi Ráfaeltől nemzett fiának Istvánnak.*
Sz.-benedeki Convent prot. M. pag. 92.
1639-ben Csery Balás Nógrád megyei Kis-Patak helységbeli részét 150 frtban elzálogítja kesziholczi Palásthy Pálnak.*
Sz.-benedeki Convent M. pag. 95.
1641-ben Palásthy József Hont vármegye alispánja volt.*
Lehoczky Stemmat. I.
1642-ben Palásthy János, fölvévén 600 frtnyi auctiót, Alsó-Paláston egy telket, F.-Paláston szintén egy telket curiával és malomrészszel együtt Gyürky Gáspárnak és nejének Palásthy Zsófiának elzálogított.*
Sz.-benedeki Convent protoc M. p. 147.
1646-ban Palásthy Pál Hont vármegye alispánja és követe.*
Lehoczky id. h. I.
1647-ven Palásthy János fölvévén 270 frt auctiót, A.-Paláston fekvő birtokrészét, és Dacsófalván egy telkét 70 frtban elzálogítja Gyürky Gáspárnak.*
Sz.-benedeki Convent prot. N. pag. 66.
1649-ben Palásthy Miklós Hont megye helyette alispánja.*
Lehoczky Stemmat. I:
1650-ben Palásthy János testvérével Andrással és ennek fiával Ferenczczel fölvevén 1030 frtnyi auctiót, A.- és F.-Paláston és Dacsólámban fekvő részbirtokaikat elzálogítják Gyürky Gáspárnak.*
Sz.-benedeki Convent prot. N. p. 245.
1653-ban Ordódy Judit Palásthy Pál özvegye tanuvallatást tétetett kis-pataki határoknak Bene András általi megzavarásáról, melyben Bene András némely Palásthy jogú rétek zálogos birtokosául megismertetik.*
Okirat.
1654-ben Palásthy Pál özvegye Ordódy Judit Bene Andrást és Istvánt Kis-Patak pusztai részének használásától tiltja.*
A Bory család levéltárában.
1655-ben Bory István utódai az atyai jószágban osztoznak Palásthy Tamás előtt.*
A Bory család levéltárában.
1658-ban máj. 30-án Csery Jánosnak leánya Zsófia Korponán kereszteltetvén, keresztanyja Palásthy Pál özvegye volt.*
Csery József közlése szerint.
1660-ban keszihóczi Palásthy János fölvévén 1152 frtot auctioképen, Hont megyei A.- és F.-Paláston fekvő 3 telket elzálogítja Gyürky Gáspárnak.*
Sz.-benedeki Convent prot. P. pag. 112.
1663-ban Balogh Gáspár Hont megyei F.-Cseri egész helységbe beiktattatván, ennek ellene mondtak Ordódy Julia Palásthy Pál özvegye, mint fiának Györgynek gyámja, Palásthy Mária Sembery Ferenczné és mások.*
Sz.-benedeki Convent Capsa B. Fasc. II. nro 14.
1691-ben Palásthy Ferencz Hont vármegye alispánja volt.*
Lehoczky Stemmat. I.
1727-ben Palásthy József nejét Duló Mária-Zsuzsannát, és Csery Ferenczet Belosovics Boldizsár, Szent-Iványi Menyhért, és Skulteti György és Cseri helységbeli birtokrész miatt idéztetik.*
Sz.-benedeki Convent Fasc. 75. nro 25.
1797-ben Palásthy József Hont megyei első alispán Alsó- és Felső-Cseri helység birtok-arányositására nézve a feleknek vég-határidőt tűz ki.*
Eredeti Csery Józsefnél.
Ezen adatokhoz sorozhatjuk még a következőket:
1444-ben Palásthy Bertalan (kiről fölebb van emlités) és László Korponán várnagyok voltak.
1561-ben Palásthy Márton és Stöckelms Erasmus kezeslevelet adnak magukról azoknak, kik értök fogságukbóli megszabadúltok után jót álltak: u. m. Felpéczi Ferencznek, Ollé Andrásnak, Papy Ferencznek, Paska Jánosnak, Madács Jánosnak, Bibi Lukácsnak és Borsy (vagy Borfy) Barnabásnak. Ugyan ez oklevél végén Papy Ferencz és Markházy Ferencz jót állnak és kezességet nyujtanak Felpeczi Ferencznek, Ollé Andrásnak, Palásthy Mihálynak és Palásthy Tamásnak, Paska Jánosnak, Bibi Lukácsnak, Madács Jánosnak és Borsy Barnabásnak, kik Palásthy Mártont és Stöckhelms Erasmust kezességre kivették.*
Magyar nyelvemlékek III. 46.
1616. jun. 29-én Palásthy Márton és neje Kövesdy Anna, fioknak Palásthy Gáspárnak a török fogságból kiváltására több török rabnak megvételére pénzt kölcsönöznek Szelényi Jánostól.* E Mártonnak a családfán helyét kimutatni nem tudjuk, hasonlóan nem tudjuk ki fia volt azon
Oklevél.
Palásthy Gábor, nyitrai nemes, ki előbb egyike a mindig harczra kész bujdosóknak, utóbb ősi fészkében gazda, a vérengző Caraffa itélő széke által elmarasztva a zsarpadon tett vallomásainak alapján, hogy Radvánszkytól épen 1687. ujesztendő napján pénzt vitt volna a munkácsi várba*, 1687. máj. 9-én Eperjesen lefejeztetett.
Szalay Magyarorsz. tört. V. 354.
Meg kell még említenönk, hogy 1626-ban Bory Judit Gyürky Benedek özvegye mint fölperesnő részére Domaniki Györgynek fia Ferencz ellen, tanuvallatások tétettek, mely szerint az (t. i. Domaniki Ferencz Klinzur Györgynek leányával Palásthy András özvegyével váltott jegyet, utóbb pedig mást vett feleségül.*
Sz.-benedeki Conv. Fasc. 117. nro 9.
Végre 1636-ban tanuvallatások Gyürky Gáspár és neje Palásthy Zsófia részére, mely szerint kétség alá hozatott, valjon Gyürky Benedek Bory Judittal valóságos házasságra lépett-e? miután előbbi nejével Palojtay Zsófiával szerzette az elészámolt több vagyont.*
Sz.-benedeki Conv. Fasc. 120. nro 4.
Mind ezen adatok legnagyobb részben a közlött családfára vonatkoznak. Azonban, mint már fölebb emlitém, már a XVI. században Palásthy Gáspárnak Thóry Borbalától származott fia Palásthy György a Dunántúlra származott és ott szerzé Sz.-Györgyöt, Litért és Papvásár pusztát. Ennek ága az, mely utóbb ismét Hont megyébe is vissza származott, innen Abauj megyébe is birtokos lett, és ott adomány utján nyervén Lengyelfalvát, ősi palásthi előneve mellett emezt is használá, s mely ág végre máig is él. Táblázata* imez:
Egy curialis perben fölmutatott származási rend szerint.
Gáspár 1554. (Thury Bora); György Sz.-György, Litér, s Papvásár szerzője.; János Vas v. szbiró 1630.; Péter (Hagymásy Margit); Sándor 1664.; István 1649.; György; Éva (Barcza György); József v. Josua 1680. (Bácsmegyei Bora); Gáspár.; Róza (Szalánczy); Mária (Niczky); Mihály 1732. 1746.; Éva (Enessey István); Pál (Sibrik Magdolna); Boldizsár 1717.; Ádám 1717.; József 1771.; Antal pap.; Mihály tábornok.; Kata (Séllyey Pál); Judit (Rádó István); Pál 1771. 1781.; Krisztina 1752.; Zsigmond (Kisfaludy Bora); Mária (Fábiánkovits László); Magdolna (Hollósy Boldizsár); Ádám.; István.; Éva (mesterházi Nagy Pál); Folyt. köv. ábra.
Péter, ki az előbbi ábrán. (Hagymásy Margit); János.; Zsigmond. † László; Miklós notorius.; Ferencz referendarius 1727–30. (Várady Erzse özv. Berthótyné); Judit (Dániel Ferencz); Zsuzsa (1. Sibrik Kristóf 2. Lansitz György); Ignácz szepesi kamarai tanácsos 1760. (Rajcsányi Kata); Ferencz tábornok 1753. (Baranyay Magdolna); Márton 1784. †; Konstanczia (Almásy József); Ignácz †1800 (Kéry Anna); József 1797. honti alispán s követ.; Auguszt szül. 1792. †; Victor szül. Paláston 1794. lak. T.-Sápon cs. kir. kamarás (Géczy Karolina); Gejza cs. k. kapitány 1862.; Mária (Bartakovics Auguszt)
Ez ágazaton János 1639-ban Vas vármegye szbirája volt.*
1630. évi 3. törv. cz.
Ferencz 1727–1730-ban referendarius. Ennek Várady Erzsébettől özvegy Berthótynétól egyik fia Ferencz tábornok, kinek fia Márton magnélkül halt el, leánya Konstanczia Almásy Józsefné volt.
Ignácz a szepesi kamaránál tanácsos 1760-ban és praefectus, atyja Józsefnek az 1797-ben Hont megyei alispánnak, ki magnélkül halt el, és Ignácznak († 1800.) kinek Kéry Annától fia Auguszt (szül. 1792. és már meghalt), és Viktor, az élő (szül. Hontban Paláston 1794-ben) ki 1841-ben cs. kir. kamarás lön. Gyermekei Gejza cs. kir. kapitány és Mária Bartakovics Augusztné.
A család ősi czímere a paizs udvarában könyöklő kar, kivont kardot tartva, előtte csillag, alatta félhold ragyog, a mint ezt Tamás 1655. évi pecsét-nyomatán is láttam.
A család czímere megbővítetvén, jelenleg – mint fölebb a metszvény ábrázolja – négyfelé osztott paizs,* az 1. és 4. osztály arany udvarában befelé fordulva pánczélos kar könyököl kivont pallost tartva, fölötte arany csillag, alatta ezüst félhold ragyog. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb oldaliból melleig fekete bivaly emelkedik ki, szarvai közt vörös kereszttel, a baloldalin pánczélos kar könyököl, kivont pallóst tartva. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstvörös.*
Adami Scuta gentil. tomo IX.
A metszvényen balról van az aranyfekete foszladék tévedésből.
A Palásthy család, melynek egy ága Keszi és Alsó-Kereskényről is irá előnevét, e század elején birtokos Zemplin megyében is M.-Isépen, Pelejtén.*
Szirmay C. Zemplin not. top. 108. 247. 271.
Ezenkivül Abauj vármegyében jelenleg is él Palásthy család, melyből többi közt Pál Kassa megyei pap, a m. kir. egyetemnél hittani tanár. Ezeknek azonban a fölebbiekkeli összeköttetése előttem ismeretlen.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT