Mészáros család. (Bodóbaári és nagy-lucsei.)
Mészáros család. (Bodóbaári és nagy-lucsei.)
Pozsony megyei csallóközi eredetű nemes család, elterjedve több megyében. Bodó báarón még 1476-ban a Bodóbáariakat találjuk.* Azonban N.-Lucsén birtokrészt a Mészáros család Dersffy Istvántól nyert, és arra 1568-ban Miksa királytól beleegyező kir. adományt vitt.
Kaprinai Mss. B. tom. L. p. 74.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kardot tartva, hasonló oroszlán emelkedik a paizs fölötti sisak koronájából is.
Nevezetesebb tagjai voltak a családnak Ignácz, a korában híres „Kartigam“ írója ki 1721-ben a Csallóközben született; és előbb gr. Batthyány József kalocsai érsek titkára volt, később Budán az irodalomnak szentelé idejét, s több könyvnek szerzője lőn.*
Magyar írók. Életrajz. gyüjtemény. II. 197.
Mátyás, a pesti m. kir. egyetemnél statistika és bányajog tanára. Meghalt 1808. mart. 38. évében.*
Andásy Józs. „Threnus“ czímű gyász versek. Pozsony. 1808.
Ferencz szül. Nagy-Lucsén 1780. jan. 28-án és Mosony vármegyének főadószedője volt.
Komárom megyében 1715-ben a Mészáros család bírt Kis-Igmándon és Szent-Mihályon, mely birtok részeit megcserélé.* 1780–1790-ben a komáromi udvar telkes nemesek sorában találjuk.*
Fényes E. Komárom várm. 101. 164.
Fényes E. Komárom várm. 89.
Mészáros György 1755-ben Pozsony vármegyében a nemesi vizsgálatnál bemutatá kétségtelen nemességét, és azt, hogy Nagy-Lucsén ősi birtokában ül. Ivadékának leszármazása ez:
György 1755.; Ferencz N.-Lucsén.; Ágoston Nógrádba Berczelre költözött 1822. (Pálma Johanna.); András 1825. plébános 1861.; Lajos 1823.
Az e táblán álló Ágoston N.-Lucséről Nógrád megyei Berczelre költözvén, Pozsony megyétől 1822. oct. 15-én kelt nemesi bizonyitványát Nógrád megye előtt fiai részére is 1823. april. 18-án kihirdetteté.*
Jegyzőkönyv. 406. szám alatt.
Egy másik ágból volt Sándor, kinek Szegedy Juliannától fia Károly.
Ismét egy másik ágból eredt M. Mihály, ki Pest megyei Abonyból vette származását, és 1738. febr. 2-án feleségűl vévén Galanthán Bosnyák Imrének Szép Judittól 1716. máj. 9-én született leányát Bosnyák Annát, ez által Nógrád megyei P.-Szántó helységben lett közbirtokos. Meghalt 1753. sept. 31. kora 54. évében, neje pedig 1781. dec. 15-én. Ivadékaik férfi ágon következők:
Mészáros Mihály † 1753. (Bosnyák Anna.); Zsigmond. †; István. †; Imre (Balás Rozália † 1829.); Luczia (Vincze Márton.); Klára (Balás József.); Gábor † 1750. oct. 19.; Antal (Tersztyánszky Julianna.); László (Salamon Verona.); József. †; Pál. † P. Szántón (Kasza Antónia 1823-tól.); Pál szül. 1825. †; Mária szül. 1826. (Kasza Károly.); Roza. †.; Anna.; Bora.; Károly.; Róza.; Lajos.; Sándor.; Ágoston-Adolf.; Veronika.; János.;; Bertalan.; Ferencz kispap. †; László.; Antal.; Anna (Vaczlalovics József.); Franciska (Rédli Antal.)
A másik ág Mészáros Ferencztől jő le, ki – úgy látszik, – testvére volt, vagy legalább közel atyafia az előbbi említett Mihálynak. Nevezett Ferencz szintén Bosnyák Imrének leányát Bosnyák Zsuzsánnát, ki 1721. oct. 11-én született, vette nőűl és ez által szintén P.-Szántón lett birtokos. Tőle a következő ivadék származik:
Ferencz (Bosnyák Zsuzsa.); Mátyás (Pethő Zsuzsa.); János. †; József. †; Bora. †; Eszter (Pogány János.); Brigitta (Csokás József.); Margit (Tóth Antal.); Mátyás (Tóth Cziczelle.); Teréz (Szécsenyi Dienes.); Zsuzsa (Falk János.); Tóth Cziczelle (Mészáros Mátyás.); Mária (Szécsényi Miklós.); Anna (Munkácsiné.); Alojzia.; Mátyás.; Péter.; Elek Jakab szül. 1823.; József.; Imre.; Gábor szül. 1830.;
A harmadik ágat alkotó Mészáros Márton, az említett Mihálynak és Ferencznek rokona, szintén Bosnyák Imrének leányát, az 1719. mart 23-án született Bosnyák Mária Erzsébetet vette feleségűl; ivadéka azonban fiágon kihalt, mint a következő táblázat mutatja:
M. Márton (Bosnyák M. Erzse.); Pál.; Krisztina apácza.; Rozália (Bodonyi Antal.).
