Luby család. (Benedekfalvi.)
Luby család. (Benedekfalvi.)
Liptó vármegyei régi nemes család, mely 1570-ben a régi Detrichfalvai utóbb Benedekfalvai ősi birtokra a Detrich, Kiszely stb. családdal új adományt szerzett.
1591-ben Luby János Liptó megyei Lubelle és Dubrava helységbeli birtokait 50 ftban elzálogosítju Casparith Gáspárnak.*
Szepesi káptalan Protocol. anni 1588.–1591. fol. 338.
Adatok hiányában csak töredékes ismertetését adhatva a család régiebb leágazásának; egy ily származási kimutatás nehány ízen a következő.*
Wagner Mss. LXX. p. 169.
Luby Gáspár. (Koronthály Mária.); Zsigmond.; János.; Gáspár.; László.; András.; Ilona. (Spáczay Mihály.); István kir. táblai főpap.; Zsigmond.
Tán e táblázaton álló László az, kit 1747–1749-ig kalocsai 1770-ben pedig Luby Lászlót a szepesi kanonokok sorában találunk.
Luby György 1703-ban Rákóczy alatt harczolt.*
Szalay, Magyarország története, VI. köt. 103.
Luby Antal 1749-ben Hont vármegye esküdtje volt.
Liptó vármegyéből, hol a család jelenleg is a birtokos nemesség sorában áll, több megyébe elszármazott a család; nevezetesen egyik ág Szatmár megyébe telepedett hol Luby Károly (szül. 1752-ben) 1777-ben a nagyváradi és ungvári kerületi oskolák felügyelője volt, 1779-ben kir. tanácsos lett, 1781-től 1804-ig Szatmár vármegye alispánja, 1790-ben e megye országgyűlési követe, 1804-ben, Szatmár vármegye első alispánja, országgyűlési követe, a kir. táblabirája, és Ung vármegye administratora lett. Mh. 1805-ben. Nejétől tasnád-szántói Becsky Ágnestől nemzett gyermekei által következő családfát alkotott:
I. Károly sz. 1752. † 1805. kir. táblai ülnök. (Becsky Ágnes.); Imre sz. 1778. † 1851. kir. tan. és kir. ügyig. (Stőszel Mária.); II. Károly sz. 1787. † 1840. Szatmár várm. fősz.-bíró. (Szuhányi Anna.); Stefania (Bánhídy Albert.); Imre. †; József Heves v. fősz.-biró. (Jankovics Antonia.); Karolina (b. Fechtig Károly.); István Borsod v. főnök (Mayr Mária.); Geiza.; Ilka.; Sarolta.; Mária.; Amalia sz. 1815. † 1842. (1. Dessewffy Pál. 2. Péchy Ign.); Mária sz. 1817. (Draveczky László.); Zsigmond sz. 1819. apr. 15. (Ilosvay Kata.); Ágnes sz. 1820. (Szilcz Lajos.); János sz. 1822. (Domahídy Luiz.); III. Károly sz. 1830. april. 30. (Péchy Ilona.); Aurelia sz. és mh. 1857.; Geiza sz. 1849. oct. 11.; Gyula sz. 1850. sept. 11.; Lajos sz. 1852. aprl. 13.; Sándor sz. 1854. jul. 23.; Piroska sz. 1858. april. 29.; Sándor sz. 1849. † 1851.; Béla sz. 1857. mart. 31.
I. Károlynak egyik fia Imre (szül. Nagy-Károlyban 1778. dec. 19-én) cs. kir. tanácsos s királyi ügyek igazgatója, később a budai királyi kincstárnál tanácsos, 1828-ban altárnok; végre nyugalomba lépett. Meghalt 1851-ben. Nejétől rapini Steőszel Máriától gyermekei közűl József Heves vármegyében volt főszolgabíró; testvére István Heves vármegyének volt főjegyzője, 1850-ben Borsod vármegye főnöke. Gyermekeik a táblázaton láthatók. I. Károlynak másik fia II. Károly szül. 1787-ben, meghalt 1840-ben. Szinte 20 évig volt Szatmár vármegye főszolgabírája. Nejétől hiripi Szuhányi Annától született fiai közül Zsigmond 1848-ben Szatmár vármegye főszolgabírája, János ugyan azon megyének 1850-ben főúti bíztosa volt. Gyermekeiket szintén a táblázat mutatja.
Végre a családból származott még azon Luby László is, kinek egy perbeli genealogia szerint nejétől Teszéry Fruzsinától leánya Ágata előbb Belayné, másodszor Ilia Farkasné volt.
A család jelenleg Liptó vármegyén kivűl Heves, Pest és Szatmár vármegyében él; és kath. vallású.
A család czímere – mint följebb az ábra mutatja – a paizs kék udvarában zöld téren, fészkén ülő pellikán, mely melle vérével három fiát táplálja, ugyan ilyen pellikán van a paizs fölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
