Liszti család. (Köpcsényi báró †.)
Liszti család. (Köpcsényi báró †.)
Iratik a család neve főleg latin történelmi könyveinkben Listi Listius és Listhius alakban. Legelső ismert törzse Liszti Kristóf, Erdélyben Szeben város tanácsnoka; és Oláh Miklós magyarországi primás rokona, kinek segélye által emelkedett a család. Kristóftól kezdve a család következőleg* sarjadzott le:
Wagner Collect. genneral. hist. dec. III. p. 56. – Gr. Kemény József az Új Magyar Múzeum 1854-ki év foly. 4. fűzetében.
Kristóf szebeni szenátor.; András † 1561.; Sebestyén m. kir. kanczell. jegyző † 1560.; I. János † 1578. m. kanczellárián titoknok. (Oláh Lucretia) utóbb püspök, s báró.; István 1609. 1625. (Csóron Anna.); II. János sz. 1556. (b. Nauhaus Anna.); Ágnes. (1. Szunyogh János 2. Orlik Szaniszló.); Erzse (Dóczy Lőrincz.); II. István nótát kap (lindvai Bánffy Zsófia.); János (Széchy Kata.); Ferencz szamosujvári kapit. (Gyulaffy Zsuzsa.); Anna Rozina (1. Thurzó Szanisz. 2. Pogrányi Istv.); III. János Kristóf. (Pucheim Apollonia.); Tamás. †; IV. János † 1676. körül. (Berényi Bora.); Anna v. Janka. †; Erzse (Palugyay Gábor.); M. Bora 1670. (Majthény András.); Zsigmond. †; Ferencz. †; László lefejezt. 1659.; Győrgy előbb Lászlóffy. fogadott fiú. † 1679.
Kristófnak három fia volt, ezek közűl András meghalt magnélkül 1561. oct. 9-én eltemettetett Nagy-Szebenben a fő templomban.
Sebestyén a magyar kir. udv. kanczelláriánál jegyző. Oláh Miklós primás 1550-ben megszerzé neki a győri keresztvivőséget; 1551-ben pedig részére Mülej helységben nemesi kuriát kért föl a királytól. Sebestyén meghalt 1560. jul. 24-én.
I. János udv. kanczelláriai titkár. 1554-ben testvéreivel együtt nemességet nyert. 1555. jul. 14-én vette nőűl Oláh Miklós prímás testvérének Máténák Tamás fiától való unokáját Oláh Lucretiát.* – 1560-ban adományt nyert Viczmándy Mátyással és Zay Ferenczczel Heves vármegyében Hegyesbor. Püspöki s több helységre; Nógrád megyében Györgye, Bikithó és Polth* helységre, Csongrád megyében Csongrád, Vásárhely, Szentes, Derek egyháza, mint a két Bekény, Mama, Szelevény és Martonyos helységekre, Csanádban Rarros és Koppánts birtokra, melyek martonosi Veszny János és András magvaszakadtán jutottak a kincstárra. 1563-ban jelen volt Miksa kir. koronázásán, és azt leirta.* Meghalván neje, 1568-ban pappá lőn, és csak hamar veszprémi püspökségre és alkanczellárságra lépett, 1573-ban pedig főkanczellár és még azon évben győri püspök. – 1586-ban kapta a köpcsényi uradalmat firól fira szóló adományban, és előnév használati joggal. Iró s költő is volt, és magyar költő is. Meghalt Prágába utazása közben 1578-ban. Három gyermeke maradt: Ágnes, II. János és I. István.
Wagner Collect. genneral. hist. dec. III. p. 56. – Gr. Kemény József az Új Magyar Múzeum 1854-ki év foly. 4. fűzetében.
Györgye (t. i. Tapio Györgye) Pest megyében van, Bikithó-t sem ismeri Nógrád megye, Polthot sem,
Kiadta Bel János.
Ágnes először jeszeniczei Szunyogh Jánosnak, másodszor idősb Orlik Jánosnak hitvese.
II. János szül. 1556. jun. 18-án. 1587-ben a nyolczados törvényszék birája lett. Neje Rueting Stadtkircheni és Senftenbergi báró Nauhaus Anna, Zinzendorf János Kristóf özvegye. Ettől két gyermeke volt: Anna Rozina 1-ör bethlenfalvi Thurzó Szaniszló nádornak, 2-or nemeskürthi Pogrányi Istvánnak hites társa; – és Liszthi III. János kinek nejétől Pucheim Apolloniától három leánya és két fia született, kik közűl azonban a fiúk korán és magnélkűl elhaltak.
István (I. Jánosnak fia) 1609., 1618., 1622. és 1625-ben a nyolczados törvényszék bírájává választatott; és „nagyságos“ czímmel tiszteltetett. Neje devecseri Csoron Anna volt. Ettől gyermekei Erzsébet, ki 1608-ban lőn nejévé nagyluchei Dóczy Lőrincznek; II. István, kinek neje alsó-lindvai Bánffy Zsófia volt, és ki mint hamis pénzvező, hűtlenség bűnébe esvén, ez általa birt köpcsény fele részét elveszté; gyermekei korán elkaltak; – III. János, és Ferencz kikről sorban emlékezzünk.
III. János neje volt rima-szécsi Széchy Katalin, kinek jogán a Lisztiek Zólyom megyei Lipcse várát kapák; e vár birtokába Szécsy Katalin nevezett fiával együtt 1649-ben jutott s iktattatott be, de ellent mondtak a Dóczy családbeliek és Lippay Gáspár.* III. Jánosnak emlitett két fia közűl Tamás korán elhalt, V. János pedig noha megnősűlt, feleségűl vévén karancs-berényi Berényi Borbálát, de magtalan lévén, 1670-ben engedélyt nyert a királytól, hogy Köpcsénynek fele részéről, melyet bírt, szabadon rendelkezhessék, melynek következtében azt Eszterházy Pálra ruházta át. Élt még 1676-ban.
Sz.-benedeki Conv. anni 1649. Fasc. 29. nro. 31. és Fasc. 33. nro. 14.
Ferencz Erdélybe szakadt, ott Bethlen Gábor pártoltja lévén, szamos-ujvári kapitánynak tétetett.* Neje ráthoti Gyulaffy Zsuzsánna túl élvén férjét és szerencsétlen fiát Lászlót is, kir. engedély folytán a Liszti család kihalásának gátlására fiául fogadta Lászlófy Győrgyöt, és végrendeletében ennek hagyta Pozsonyban fekvő házát; erdélyi birtokait pedig Vesselényi Pálra írta át oly föltétellel, hogy ez tartozzék 3000 ftot a szilágyi, csik-somlyói, fejérvári és monostori egyházak helyre állítására fordítani. Fia
Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 162–163. lap.
László, ki ellen és társa Balassa Ferencz ellen súlyos vádak emeltettek, elfogatott és Bécsben 1659-ben lefejeztetett. 1659-ben az országgyűlési 112. törv. czik szerint a kir. fiscus kívánatára azon vádak megvizsgálására Wesselény Ferencz a nádor küldetett ki, hogy a vádak bevalósulása esetében őt megidéztesse, és a kir. tábla az ügyet elitélje. De mert nem így történt, 1662-ben az özvegy Gyulaffy Zsuzsánna kérelme folytán az országgyűlést panaszt emelt a király előtt, hogy Liszti László Bécsben fogatott el, ott ítéltetett el, és bűntettetett meg a magyar törvények sérelmére, sőt anyja jogainak sérelmére a kir. fiscus által birtokai is elkoboztattak, s mivel törvényesen az idegen bírák reá a hűtlenségben marasztaló ítéletet ki nem is mondhaták, könyörögtek az ország rendei, hogy Köpcsény és a többi elkobzott javak a másik ágon álló Liszti V. Jánosnak vissza adassanak; Gyulaffy Zsuzsánnának pedig azok iránti igényei a nádor által megvizsgáltassanak.
Ferencznek fogadott fia Laszlóffy György, ki Liszti Ferencznek nemes Lászlófi Annától született természetes fia volt, az adoptio és László lefejeztetése után Liszti László nevet vett föl; és mint egy a mohácsi veszedelemről írt „Magyar Mars“ czímű hős költemény szerzője a magyar irodalom történetben maradandó nevet vívott ki.* Utóbb ellene szintén borzasztó vádak emeltetvén, (hatalmaskodás, rablás, álpénzverés, erőszaktétel, gyilkosság) úgy látszik – 1679-ben börtönben halt meg.*
Kinyomatott először Bécsben 1653-ban. – Újabban 1852-ban a Nemzeti Könyvtárban adatott ki.
Itt – úgy látszik – tévedés van a két testvér között, t. i. a törvényes születésű Liszti László között, kit följebb 1659-ben Bécsben lefejezettnek irtunk, és ezen Laszlóffy György, vagy adoptio szerint Liszti László között. V. össze: Gr. Kemény József Új M. Múzeum 1854. I. köt. 489. s köv. lap. és Toldy Ferencz M. Irodalmi Kézikönyv. I. 245. lap.
A báróságot Liszty István nyerte, Lehoczky* szerint pedig László 1655-ben, V. János pedig 1664-ben grófságra emeltettek.
Lehotzky Stemmat. I. 169.
A család czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik osztály udvarában egyszarvú, a 2. és 3-ik osztály udvarában pedig vízirányos szelemen látszik. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny között szintén egyszarvú emelkedik ki.*
Wagner C. Collect. geneal. hist. dec. III. a táblán.
