Lipovniczky család. (Lipovnoki.)
Lipovniczky család. (Lipovnoki.)
Egyike legrégiebb nemes családainknak, mely a kihalt Helbényi és kórosi Koncsek, és élő kórosi Kórossy és rajcsányi Rajcsány családdal egy törzsből ered, és pedig azon Bokon tól, kinek életkora Szent-István és I. András királyok idejére esik. Mint ágaznak szét ezen Bokontól a Lipovniczky családdal együtt a nevezett családok,* azt már a Koncsek családnál e munka VI. köt. 330. lapján, valamint a Kórossy családnál 373. lapon kimutattuk; és még bővebben elé lesz az terjesztve a Rajcsányi családnál, hol egyszersmind a törzs-apákról is a történelmi adatok kijeleltetnek; miért is az olvasó e végett a Rajcsányi névhez utasítatik.
A Helbényi család ismertetése és nemzékrende kimaradt illető helyéről, majd hozandja azt a Pótlékkötet.
A Lipovniczky családnak a közös törzstől kezdve eredeztetése következő:
I. tábla.
Bokon.; Bod 1082.; Boros Zalai főisp. nyitrai vár-kapit.; Betlehem (Comes.) 1244.; Dragh a Rajcsányi-ak törzse. Echa de Koros.; Móricz a Kórrosy-ak törzse. Paska de Koros.; Karácson de Koros.; Gál; a Koncsek cs. törzse. Renold v. Gerold de Helbény; Jerobeus.; János rufus literat.; Pál 1347.; Rajnold de Helbeny 1347.; Miklós de F. Helbény; Erzse (Ipulnoki János).; András.; a Helbényiek törzse. Salamon literatus de Ipulnok.; János de Ipulnok. (Erzse, Rufus János leánya.); Péter de Ipulnok 1412. beiktatt. Lipovnokon.; László 1424. de Lipovnok.; Miklós 1424.; János 1424.; Benedek 1477. de Lipovnok nyitrai alispán 1492. (Ujfalusi Ilona.); Gáspár 1483. nyitrai kanonok, trencséni főesp.; Zsófia (Appony Zsigmond.); János (nejét Salgó Katát megöli.) notát kap 1512.; Folyt. II. táblán. Borbála (Bossány János.); Katalin özv. 1521. (Szelezsényi Mihály.).
II. tábla.
János, ki az I. táblán. (nejét Salgó Katát megöli) notát kap 1512.; N. N.; N. N.; N.N.; N. N.; Mihály 1677. nyitra várm. tiszt.; Imre (Závodszky Julianna.); Ferencz (Ghyczy Erzse.); János.; György.; István (1. Horváth Krisztina 2. Tóth Kata.); Mihály (Baráth Julianna.); János. egri kanonok 1844-től.; József kir. helytartósági hivatalnok.; István.; Imre Bars v. fősz.-biró (Szabadhegyi Nepomucena.); Antonia (Rudnyánszky Péter.); Vilmos sz. 1802. barsi alisp. legfőbb törvszéki üln.; Jozsef Bars v. fősz.-biró 1839.; István sz.-benedeki apát.; Teréz (Mészáros Károly.); Imre.; Vilmos.; Mária † (Platthy Lajos.); Nepomuczena (Jaross Móricz.); Julia.
A táblázaton – mint látjuk – Paskának fia Jerobeus az, kitől a Lipovniczky család eredett. A Nyitra megyei Lipovnok helységet Bethlehem kapta több birtokkal együtt 1244-ben, az osztályok által – ugy látszik – hogy Lipovnok a Renold, vagy Gerold fiának János, ki rufusnak és literatusnak is neveztetett, jutott; azonban ezen Jánosnak leányát feleségül vevén Jerobeusnak unokája Salamon literatus de Ipulnok, igy jöhetett ez ágra Lipovnok helysége; anynyi bizonyos, hogy Salamonnak János fiátóli unokája Péter már de Lipovnok iratott, és 1412-ben Lipovnokon be is iktattatott. Péternek egyik fia volt László, kinek gyermekei közűl Benedek 1491-ben Nyitra vármegye alispánja volt, testvére pedig Gáspár mester 1498-ban trencséni főesperes és nyitrai kanonok volt. Azonban Benedek fiában Jánosban a Lipovniczky családot nagy csapás érte, ugyan is ez, emlitett feleségét Salgó Katalint éjjel meg fojtván, ezen szörnyű tette által hűtlenségi bélyeggel sujtatott, és Kóroson, Kis-Dovoránban, Lipovnokon fekvő birtokait Tőkés-Ujfalussy Mátyás kérte föl és nyerte adományban, azonban a beiktatásnál ellentmondtak a más ágon álló osztályos atyafiakon kivűl Jánosnak nővérei is, és egyességre lépvén, a Lipovnoki részt Zsófia Apponyi Zsigmondnénak, és János nővérének Borbálának (Bossányiné) és Katalinnak (Szelezsényiné) örökösei nyerték meg 1512-ben.
E szomorú csapást a Lipovniczky család több mint egy századig sinylé meg, úgy hogy ez időtől századon túl emlékét is alig találni, és innen a hézag a táblázaton is, míg végre 1677-ben Lipovnoki Lipovniczky Mihályt ismét Nyitra vármegye tisztviselői sorában találjuk. E Mihálytól jő le a mostani nemzedék, mint azt már a táblázat mutatja. Mihálynak utódai közűl Imre már Bars vármegyében lakott és ott főszolgabiró volt. Csallóköz megyeresi Szabadhegyi Nepomucenától fiai közől József szintén barsi főszolgabiró volt 1839-ben, meghalt 1860. oct. 3-án Csöröghön Vácz mellett. Testvére Vilmos 1802. maj. 20. szül. A. Maróthon, szintén megyei hivatalra szánván magát, főszolgabiró, 1839-ben alispán és országgyülési követ, utóbb a hétszemélyes tábla ülnöke, s udvari tanácsos lőn, a forradalom után a sopronyi főtörvényszék elnöke, jelenleg (1860.) cs. kir. kam. és a cs. kir. legfőbb és semmisitő törvényszék elnöke. Gyermekeit a táblázat mutatja. Testvére István a forradalom előtt alesperes és komáromi plébános, most az Esztergam érsekmegye könyvtárnoka, s apátúr.
