Kún család. (Rosályi †.)
Kún család. (Rosályi †.)
Szatmár vármegyének kihalt ősrégi családa, mely azon megyei Rosály helységnek már a XIII. század végén birtokában volt, és innen vevé előnevét is. Ismert törzse Kún, (Kun de Rosály Comes) 1291-ben élt, és ennek nevétől nyerte a család a Kun nevet.
Nevezett rosályi Kún comes 1291-ben a váradi káptalan előtt kötelezé magát, hogy a kaplonyi nemtől szerzett Bere nevü földjét eladás esetében csak az ezen nemből származó Urdung Simon fiainak, és rokonainak fogja eladni *.
Szirmay Szatmár várm. II. 24.
Ennek utóda rosályi Kún Lukács mester, 1394-ben a nikápolyi szerencsétlen ütközet előtt a budai országgyülés által a segedelem-pénznek Ung, Bereg és Ugocsa vármegyében beszedésével bizatott meg.
A családfa kihalásig következőleg * jő le:
Szirmay Szatmár várm. II. 275. stb., de összetéve a Gyulaffy regestrummal a nzti muzeumban és Décsey Miklós közleményével. Minthogy Szirmaynál egy helyütt a származási-fa el van hibázva.
Lukács; Jakab 1425.; Miklós 1420.; László; Lukács 1504. (Kölcsey Zsófia); Jakab (Chernavoday Dora); László kis-tárkányi (Bóda Zsófia); László 1550; Borbála (1. Ujlaky Fer. 2. Mándyné); Domokos 1550. (Berendy Magd.); Gergely.; Péter.; Anna (Gyulaffy András); Kata (Kövecsesi Dancs Istv.) Zsófia (Segnyey Jónás); Erzse (Bácsmegyey Gáspár); István 1550.; László (Károlyi Anna); Anna (Bárczay Péter); László szatmári főisp. 1629.; István szatmári főisp. † 1659. (Kálnoky Kata).; Kata (Tholdy György);
A családfa élén álló rosályi Kún Jakab, testvérével Miklóssal birtak 1425-ben Csahólczon is, melynek ez évben határa járatott *.
Szirmay id. h. 248. 250. Ez időtájról (1416-ról) oklevél van-e csaádról Fejér Cod. dipl. tom. X. vol. V. p. 677.;
Rosálynak már 1445-ben is a Kún család csak felét birá, felét a kusali Jakchy család nyeré. 1524-ben ismét egyik felét bélteki Drágffy János kérte föl *.
Szirmay Szatmár várm. II. 272.
1420-ban Lukácsnak fia Miklós és Jakab Gyüre helységet Breda asszonytól Attyay Tibának leányától elfoglaltak *.
Szirmay Szatmár várm. II. 95.
1520-ban Péter, Pál és János Kis- és Nagy-Arbát kapják kir. adományban *. Nevezett Pál 1526-ban a mohácsi ütközet után a Budáról futóknak hajókra rakott kincseit fosztogatá *
Szirmay Szatmár várm. 236.
Jászay Pál, A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 12.
1550-ben Domokos, Gergely, Péter, László és István testvérek, továbbá Imre és Miklós uj adományt vittek János-Zsigmondtól rosályi és egyéb birtokaikra.
1555-ben László, Imre, Miklós, János, Domokos és Péter a rosályi uradalomhoz tartozó Kis- és Nagy-Szekrest felkérték, és e helységben a templomban volt sirboltjok, melynek homlokán – mint Szirmay irja – most is látható a Kún nemesség czimere *. Ugyan ez évben – miután a bélteki Drágffy család is kihalt, – a Kún nemzetség a Rosály és a hozzá tartozó uradalmakba be is iktattatott.
Szirmay id. h. 246.
1602-ben Gáspár és László Bechky Györgygyel kölcsönös egyességre léptek, hogy javaikban jobbágyaik vámot ne fizessenek.
Kún Gáspár, ki 1588-ban élt *, 1611-ben nov. 26-án Glfi nótáján Marmaros megyében nyert jószágokat *.
Tudománytár 1838 III. köt. 331.
Gr. Kemény Jos. Notitia Cap. Albensis p. 239.
László (Lászlónak Károlyi Annától fia) 1629-ben Szatmár vármegye főispánja, és Szatmár vár főkapitánja volt *. Ennek halálával öcscse István lett 1647-ben főispán, ki 1659-ben halt meg férfi-maradék nélkül. Mint végrendelete is mutatja – az egész Kún család buzgó reform. vallású volt. Nevezett István nejének szépen hagyományozott, azonban ha vallását változtatná, kitagadja mindenből. A rosályi eklezsiának alapitványt tett, ezen kivül a papnak nem csak évenkénti élelméről, de illő posztó ruházatáról is gondoskodott stb.
Szirmay id. h. I. 109. – Szatmár vár főkapitánya már 1620-ban is. Ms. Musaei lat. nro 2340. pag. 27.
A rosályi Kún családnak birtokai a legnagyobb részben Szatmár megyében feküdt, de ezenkivül kiterjedt Mármaros, Ugocsa, Bereg, Bihar és Közép-Szolnok megyékre is.
A család leányági utódaik és pedig a Gáspár és János ágán a következő családok: Ujhelyi, Tárkányi, Megyery, Orosz, Barkóczy, Sóvári, Soos, Vitéz, Bay. – Idősb László ágán: gr. Barkóczy, Petky Rhédey, Vay és Ibrányi családok. Domokos ágán Gyulaffy, farkasfalvi Farkas, Dancs, Vasally, és Szunyogh családok; végre az István ágán lekcsei Sulyok, Tholdy, és Pongrácz család *.
1659-ki 117. törv. czikk.
