Krúdy család.
Krúdy család.
A család Nógrád megyében Szécsény-Kovácsiban közbirtokos és a XVII. században nyerte czimeres nemes levelét, 1671-ben Krúdy Judit Steffanides János evang. lelkész neje.
Czimerük a paizs kék udvarában fészkén ülő pellikán fiait melle vérével táplálja, fölötte a paizs két szögletében két aranycsillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján könyöklő férfi kar, kivont kardot tart. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Ismert törzsük György, kinek fia Pál 1775-ben prókátor, ugy látszik Zólyomból ez költöz 1755. előtt Nógrádba. A családfa következőleg jő le:
György; Pál 1755. 1775.; I. János (Lengyel Ágnes); II. János volt megyei várnagy † 1855. (Virág Teréz); Gyula ügyvéd Debreczenben. (Radics Mária); Gyula.; Kálmán.; Mária.; Ilona (Plathyné); Isabella † (Szigethyné); Amália (Gáalné); Pál Sz.-Kovácsiban † 1858. (Gáal Aloizia); István stb.; Mária (Pulay András); Apollonia † 1837. nov. 24-én.;
A családfán álló II. János 1832–1846-ig Nógrád megyei várnagy volt. Meghalt 1855-ben. Neje meghalt 1844-ben.
Ez ágazat kath. vallású.
A család neve a XVII. és XVIII. században gyakran Crudinak is iratott.
Ugyan e családból, de úgy látszik – még a nemesités előtt külön szakadt ágazatból született 1735. oct. 26-án Zólyomban Crudi Dániel (Crudi János szabó mester, és Burián Zsuzsanna fiok), ki 1763-ban beszterczei, 1782-től poszonyi evang. lelkész, 1802-től a Dunán inneni kerület superintendense lön. Meghalt 1815. dec. 18-án *.
Haan Lud. Jena Hungarica p. 69.
