Krucsay család. (Nádfői.)
Krucsay család. (Nádfői.)
Zemplin megyei eredetü régi család *; azon vármegyében fekszik Magyar-Krucsó helység, melynek határához tartozik Nádfő, honnan a család előnevét irja *. Krucsó helységet birja a család, valamint a leány ágon tőle eredő Szögyényiek is, mert Krucsay Józefnek Kállay Anna-Máriától született leányát Máriát Szögyény Imre birta nőül.
Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol. I. p. 55.
Szirmay C. Zemplin not. top. 340.
A család czimere a paizs udvarában egy magas fa, melynek tetejében egy holló ül, a fa átellenében fekvő dombon egy vitéz áll, és a fán ülő madárra nyilaz, a paizsfölötti sisak koronájából szintén magyar vitéz nyúlik ki, zászlót tartva.
1654-ben élt a családból György *. – A XVIII. század elején több Krucsay tart Rákóczyval, igy István, ki titkára volt, és mint ilyen irá alá 1707-ben az ónodi gyülés végzéseit. Miklós kassai kanonok részt vett 1705-ben a szécsenyi gyülésen. János tábornoka volt Rákóczynak. Márton 1705-ben Ugocsa megyei alispán; ki 1732-ben Zemplinben birta * Szög helységet.
Midőn Nógrád megye előtt prókátort vall. Lásd azon megyei Jegyzőkönyv 1654. pag. 94. ekkor Szécsényben harminczadi ellenőr volt.
Szirmay C. Zemplin not. top. 296.
János 1730-ban már a tiszántúli kerületi tábla ülnöke volt. Meghalt e hivatalában Debreczenben 1741-ben *. Neje Pogány Borbála volt.
Bocsó Mátyás fölötte mondott halotti beszéde ily czim alatt: Az úr házán jelntetett mennyei dicsőség. Kassa 1842.
E század elején Zemplin megyében birtokos a család Láczán is. Zemplinből Szabolcs megyébe is átszármaztak.
