Kozma család. (Kézdi-szentléleki.)
Kozma család. (Kézdi-szentléleki.)
Régi székely család, mely Erdély családtörténet irója szerint * jelenleg négy ágon él: egyike hon van Szentléleken és közszékely család; a más ág Magyarországba Eger tájára szakadt; a harmadiknak a mult század óta fészke Zaránd, – a negyediké Belső-Szolnok vármegye.
Kővári, Erdély nev. családai 164.
Nevezett iró után csak a két utóbbi ágazat leszármazását közölhetjük mintegy a XVI. század elejétől kezdve.
A zarándi ágazat nemzékrende következő:
I. tábla.
Bálint 1500. (Folta I.); Mihály; Mátyás a szentléleki ág törzse.; Mihály; György (Csúz Kata); Mihály (Jancsó Kata); Sámuel (Kozma Ilona); Kelemen; Kelemen 1791.; Pál zarándi főisp. † 1853. (Hollaki Amália); Gyula. Zsombor.; József (Endes Anna); 3 leány.; Sámuel (Bakos Anna); Antal gub. titokn. 1814.; Ferencz. Károly.; Ádám (Közma Klára); Elek Zaránd v. pénztárnok † 1823 Lajos.; József udv. tanácsos † 1768. (Szotyori Ilona); Folyt. köv. lap.; László (Kozma Ágnes), Péter Magyarországban.; Albert. lásd II. táblán.;
József, ki az előbbi lapon. udv. tanácsos † 1786. (Szotyory Ilona) József † 1770. (Miksa Krisztina); Antal (Csüdör N.); László József.; Mihály.; Ferencz. Elek.; Ádám 1794. követ (Tóbiás Anna); István.; Antal udv. titkár † 1817. (Mátis Teréz); János (Szőrcsei Ágnes); János (Balás Krisztina) Dénes zarándi követ 1834. Alajos.; József (Biró Anna); Gábor (gr. Vass Nat.);
Ez ágon III. Mihálynak Jancsó Katától fia, Bécsben udvari tanácsos lett. M.-Terézia alatt a székelyek fölfegyverzésében szolgálatokat tett. Zarándban jószágokat nyert, miket magtalan létére részint testvérére, részint neje után, ki előbb Hollaki Jánosné volt, Hollakiakra hagyá.
Pál ez ág legnevezetesebb férfia, 1806-ban kezdé hivataloskodását Zaránd vármegyében; 1809-ben insurgens főhadnagy, 1815-ben már főszolgabiró, minden hivatalfokozaton felhaaldva, 1834-ben főispán lett. 1847-ben fő kormányszéki tanácsossá neveztetett. Meghalt 1852-ben. Leirta Zaránd vármegyét, melylyel 50. d. arany pályadijt nyert. Fia Zsombor a forradalomban sebeket kapott.
Másik nevesebb embere ez ágnak Jánosnak 1815-ben Zaránd vármegye törvényszéki táblabirájának fia: Dénes, ki Zaránd emgyét a hivatalos pályán hasonlóan fokozatosan végig szolgálta. 1834. óta e megye országgyülési követe, 1848-ban alispán. Legutóbb Bécsben a legfelsőbb semmitő törvényszék ülnöke.
Gábor, ki Csikban és Nagy-Kenden lakik, legnagyobb birtokú a családban.
A belső-szolnoki ágat Ferencz, ki 1746-ban született, 1810-ben halt meg, és Belső-Szolnok megyében kir. pénztárnokságot viselt, telepité Belső-Szolnok megyében kir. pénztárnokságot viselt, telepité Belső-Szolnok megyébe.
Ez ágazat Albert-től következőleg szakadt le:
II. tábla.
Albert, ki az I. táblán.; István; János (Varga Kata); Péter; Kelemen udvari tanácsos † 1736.; János 1690. (Cseh Zsófia); Simon (Pocsa Klára); I. Ferencz 1790. (Orbai Ilona); Antal (Mihálcz Anna); Mihály (Cseh Mária); Simon. †; II. Ferencz sz. 1746. † 1810. kir. pénztárnok (Torma Krisztina), István (1. gr. Lázár Kata. 2. Miksa N.); Kelemen.; Imre B.-szolnoki főisp. (Torma Krisztina) Ferencz † lovas százados.; Albert.; Ferencz. Eliza (Beteg Kelemen.); Berta; Zsófi.; Ilona.; József (Csoma Mária); János testőr †; László (Matics Anna); László (Kálnoki N.); Mihály pap.; Lajos.; István.;
I. Ferencz 1790-ben Küküllő vármegye követe Fia II. Ferencz B.-Szolnokban kir. pénztárnok. ennek fiai közűl Imre szül. 1793. máj 18-án, Belső-Szolnok vármegyének sokáig alispánja, majd táblai ülnök és főispán lett. 1848-ban lemondaták. A forradalom után hivatalt nem viselt. 1852-ben a vaskorona keresztét kapta. Meghalt 1853. sept. 23-án.
A család czimere hármas halmon álló daru, mely jobb lábában keresztet tart *.
Hanem Kozma Kelemen, ki már 1709-ben Bécsben az erdélyi udv. kanczellárián hites jegyző volt, czimerében pecséte szerint négy részre osztott paizst viselt, és ebben 1. és 4. udvarban három csillag (vagy rózsa), a 2. és 3. udvarban zerge van. Lásd Hevenesi Mss. FFFF. tom. XXV.
