Kovácsy család.
Kovácsy család.
Bars megyei eredetü család. Ismert törzse Kovácsy Miklós Léva várának tisztartója, ki 1614-ben tiltakozik a rajta Variassy János szentkereszti tisztartó által elkövetett letartóztatásért *. 1625-ben Bars megyei Kis-Rendve ehlységben Sernyey Miklós birtokrészét szerzi 65frtért zálog-jogon *. 1636-ban tanuvallatást tétet azon becstelenités végett melyek szerint feleségének kezét a lévai várkapitány Miskey Istvánnak leánya Krisztina megütötte *. 1640-ben theszári Bokros Lászlótól, és Semléky Erzsébettől Bokros Györgynek utóbb Markus Andrásnak özvegyétől barsmegyei Alsó-Kisfalud és Vieszka helységben négy telket szerez zálogban 200 aranyért *. Ezen Kovácsy Miklóstól következőleg sarjadzik le a család: *
Sz.-benedeki convent Fasc. 44. nro 38.
Sz.-benedeki convent Prot. K. p. 180.
Sz.-benedeki convent Fasc. 33. nro 2. és Faxc. 86. nro 13.
Sz.-benedeki convent Prot. M. p. 100. és 114.
Csery József közléséből.
Miklós 1614. 1641. Lévai vár-tisztartó; Ferencz 1718. 1726.; Endre; József Jegyző Tatán. 1761. † 1800 (Cserenyey Lucza); Folyt. köv. lapon.; Kata (1. Németh János 2. Bordács N.) Győri szigethben.;
József, ki az előbbi lapon. jegyző Tatán 1761. † 1800. (Cserenyey Lucza); Erzse sz. 1761. † 1849. (Vlaszati Ferencz R.-almási jegyző); József harminczados sz. 1763. † 1808. (N. Jozefa); Jozefa (Zlatarovich György); Karolina (Bossiné Gráczban); János harminczad ellenőr † 1840.; Ferencz harminczad hivat. Pesten † 1844. (Badovinácz Borbála); Etelka sz. 1829. (Kostyán Antal); Rozina sz. 1843. Pesten.; Ödön ügyvéd sz. 1826. † 1852.; Mária (Prandtner); Ferencz; Anna † 1829. (Gőcze Fer. Zemplinben); Antal sz. 1771. † 1819.; Ignácz Szerém várm. levéltárn. † 1846.; Aurél huszár.; Teréz sz. 1771. † 1857. (Mitschan József); Károly ügyvéd Pesten sz. 1777. † 1836. (1. Lavner Anna. 2. Komáromy Éva); Károly Pest városi járuln. † 1842. (Kitl Rézi); Gyula.; Paulina sz. 1814. jun. 23. (Csery Józs. könyvtár-őr); József sz. 1816. † 1851. Pest városi aligtató (Kierer Antonia); Francisca sz. 1819. april 15.; István sz. 1820. jul 24.; Selina.; Mária sz. 1827. dec. 26. (Tóth József szinész);
A családfán álló Miklósnak fia Ferencz 1718-ban nov. 19-én vesz ki Bars megyétől nemesi bizonyitványt. Fia Endre Komáromban lakott, hol született fia
József, ki Tatán jegyző volt, és 1780. sept. 6-án Bars megyétől fiai József, Ferencz, Antal és Károly részére nemesi bizonyitványt vett ki, mely Komárom megyében 1780-ki octob. 31-én, Fejér megyében 1781-ki sept. 18-án, Pest megyében 1809-ki april. 14-én hirdettetett ki. Meghalt József Szomódon 1800-ki febr. 7-én. Neje Cserenyey Zsuzsa meghalt Bicsként 1805. aug. 18-án. Gyermekei
1. Erzsébet szül. Martonvásáron 1761. sept. 15-én. Férje Vlaszati Ferencz r.-almási jegyző.
2. József nwedeliczi harminczados ellenőr szül. Tatán 1763-ki febr. 28-án. Meghalt Pesten 1808. dec. 15-én. Gyermekei a) Jozefa, kinek férje ns Zlatarovich György breganói harminczados, Varasd megyei tbiró, meghalt Zágrábban 1838. jan. 10-én kora 74. évében. – b) Karolina Bossiné Gráczban. – c) János pesti harminczadi ellenőr, később bécsi áru-vizsgáló; meghalt ugyanott 1840. jul. 21-én. – d) Ferencz pesti harminczadi áru-vizsgáló, Szerem megyei táblabiró, szül. 1797. oct. 3-án. Meghalt Pesten 1844. febr. 22. – e) Mária Prandtnerné. Ez utóbb emlitett Ferencznek nejétől Badowinácz Borbálától gyermekei: 1.) Etelka szü. Brodban 1829, ns Kostyán Antalné. – 2) Rozina szül. Zemlinben, meghalt Pesten 1843. jul. 27-én. – 3) Ödön köz és váltó ügyvéd, utóbb forradalmi hadbiró, végre a nagyváradi kerületben a telek és betáblázási könyvek vitelénél Nagyváradon alkalmazva. Szül. Brodban 1826. febr. 18-án. Meghalt N.-váradon 1852. april. 30-án. – igy ez ág kihalt.
3. Ferencz, kihalt.
4. Anna született Tatán, meghalt 1829-ben. Neje volt szendrői Gőcze Ferencznek Zemplin megyei várnagynak.
5. Antal szül. Tatán 1769. febr. 26. Meghalt Illokon 1819. febr. 22-én. Fia Ignácz Szerém megyei levéltárnok, meghalt Illokon 1846-ban. Ennek fia Aurel.
6. Teréz szül. Tatán 1771. april. 9-én. Meghalt 1857-ben. Férje Mitschan József vöröstoronyi veszteglő intézeti igazgató.
7. Károly zül. Tatán 1777. jul. 15-én Ügyvéd és pesti háztulajdonos, választó polgár, és egy ideig a vlasztott község seniora, ünnepélyes küldöttségekben, a község ügyeiben s tisztválasztásokban élénk részt vett. Saját és fia Károly részére nemességet Pest megyében 1809-ki april. 14-én kihirdetteté. Gyermekei: a) Károly előbb huszár, utóbb Pest városi járulnok. Meghalt 1842. jan. 15-én, fia Gyula. – b) Paulina szül. 1814. jun. 23-án; neje cseri Csery József egyetemi könyvtár-őrnek. – c) József szül. 1816. oct. 31-én Pest városi al-igtató, 1848-ban a Zágrábba küldött küldöttség tagja. Meghalt 1851. april. 16-án – d) Franciska szül. 1819. apr. 25-én. e) István szül. 1820. jul. 24-én. – f) Mária Tóth József szinész neje, szül. 1827. dec. 26-án. Magyar szinmű-iróné. „Tarquinok és Brutusok“ czimű szomorújátéka 1858. máj. 5-én adatott először a nemzeti szintházban.
Czimerük: a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló egy farkú oroszlán, kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából grif emelkedik ki kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
