Korneli család. (Holdmézesi.)
Korneli család. (Holdmézesi.)
Aradmegyei birtokos család, melyből Korneli Márk előbb a poroszok elleni hadjáratban cs. kir., utóbb pedig a b.-gyulai uradalomban számos évig számvevő tisztségben szolgált. Ez állami szolgálatában tanusitott érdemeinek jutalmául II. Ferencz királytól 1794-ben czimeres nemeslevelet nyert, – állitólag ősi nemességében megerősitetett *; és ama czimeres levél Békes megye közgyülésén még 1794-ben kihirdettetett. Utóbb pedig 1804-ben aradmegyei Hold és Mézes nevü falukat Ambrús és József fiai neveikre is „Holdmézesi“ előnévvel királyi adományban szerezte. Meghalt Márk mint több megyék táblabirája holdmézesi birtokán 1808-ki october 15-én.
Ha a család állitmányait figyelembe vesszük, ezek szerint e család is eredetét a római törzsökben keresi. És állitólag már I. Mátyás király alatt egy törzs: Korneli György Szabács váránál tanusított vitézségeért nemességet nyert ily czimerrel: a paizs alyján hullámzó folyamból (mint mondatik a Dunából) két első lábaival kiemelkedő és jobbra visszanéző egyszarvú úszik, feje fölött az ég boltozatán három nyolcz szegű csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából jobbra egy szarvas-szarv, balra egy sas-szárny emelkedik ki, és ezek között hegyével fölfelé forditott meztelen kard, és vadászkürt áll, és a kard hegyén ismét egy csillag, a fölött pedig függőleges vnalban még kettő ragyog. – A mult században egy Korneli János szakolczai fi, jesuita volt, hogy e család ivadéka-e? – nem tudható.
A családnak 1794-ben nyert czimere – mint itt a metszvény mutatja – egy keresztvágással négyfelé osztott paizs, melynek 1- és 4-ik kék udvarában arany bőség-szaru tele arany buza-kalászokkal látható; a 2- és 3-ik vörös udvarban ezüst oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot, a ballal egy égő fáklyát tart. A paizsfölötti sisak koronájából szintén ezüst oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot, a másikkal égő fáklyát tart. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *.
Collect. Herald. fol. 134. és Adami Scuta gentil. tom. V.
Nemzékrende a családnak csak Korneli Györgytől ismeretes, ki az egyházi anyakönyvek tanusága nyomán Zala megyében előbb Vucsa-Gumilán, utóbb Bagonyán lakott. Ennek fia István, kinek nejétől baksai Császár Dorottyától Bagonyán 1729. april. 16-án született a följebb nevezett Márk.
Emlitett Györgytől kezdve a család leszármazása következő: *
Mogyoróssy id. János szives közlése szerint.
György; István 1729. 1745. (Császár Dora); Márk sz. 1729. † 1808. urad. számvevő. (Enders Anna-Mária); Zsuzsanna sz. 1745. dec. 15. mh. 1815. (Mogyoróssy János); Antonia szül. Gyulán 1765. (Jósa István orvos); Ambrus sz. 1766. † 1834. Békés vm. főadószedő (Somogyi Bora); Ignácz sz. 1800. Arad vm. sz. biró; József sz. 1802. † 1844.; Márk-Sándor sz. 1804. Arad megyei fő sz. biró; Alojzia sz. 1806. †; Erzse sz. 1812. (Tessényi Antal); Amália sz. 1814. (Bosnyák Károly); Ferencz-Józs. †; József sz. 1771. † 1819. Arad vm. főügyv. (Sánta Róza); Antonia sz. 1813. † 1832.; Zsófia sz. 1815.; Pál sz. 1816. cs. kir. katona † 1849. Temesvárban.; Anna sz. 1773. (Fillenbaum József orvos);
Márknak gyermekei közűl, kik mindnyájan már Békes megyei Gyulán születtek: Ambrus 1766-ki dec. 8-án született és Békes megyének számos évig fő-adószedője, egy izben pedig országgyülési követe volt. Meghalt Gyulán 1834. évi mart. 10-én. Testvére József (szül. 1771.) előbb a megyei felkelő nemes sereg főhadnagya, utóbb Arad vármegye tiszti főügyésze volt.
Ambrúsnak gyermekei közűl Ignácz * és Sándor több évig Arad megyében al- és főszolgabiróságot viseltek.
Ez 1829-ben aljegyző volt.
Márknak leányai közűl Antonia Jósa István Szabolcs megyei főorvos neje, kinek fia Jósa Péter a cs. kir. semmitő törv. szék ülnöke. Anna Fillenbaum Ferencz előbb szegedi, utóbb Erdélyben zalathnai főorvos neje *.
Ezeknek gyermekei 1. Fillenbaum Ferencz cs. kir. szebeni főtörvényszéki tanácsos. 2. károly. 3. Amália.
Ambrúsnak leányai közűl Amália Bosnyák Károly Arad megyében 1838–41. volt alszolgabiró.
