Korláthkeőy család. (Korláthkeői †.)
Korláthkeőy család. (Korláthkeői †.)
Egy törzsből ered a Bucsányi családdal; és igy a Huntpaznán nemzetségből Bodouktól veszi származását.
Idősb Bucsányi Oswald machói al-bán 1445-ben Ujlaky Miklóstól 4000 arany forinton vette meg s a Posony megyei (most romban heverő) Korláthkő várát, a Pozsony megyei Nádas, Nyitra megyei Jabloncza, Szent-György (Schandorf), Noveszko, Podhragye (most Lieszkov) helységekkel *; a 1447-ben ezek birtokában Hunyadi János kormányzó által is megerősitetett, és ugyan ekkor vár környéke még Karkócz helységgel is megnagyobbitatott. 1479-ben már Oswáldnak csak neje Soóky Dorottya (Soóky Istvánnak leánya) élt.
Hormayr Mednyánszky Taschenbuch 1834. foly 63.
Oswáldnak egyik fia az atyja által viselt báni hivatalról korláthkői Bánfy Mihálynak neveztetett, és ez hűtlenségi czimén Korláthkőt elvesztvén, az 1485-ben I. Mátyás király által kwinspergi Planker János német eredetü királyi udvari katonának adományoztatott, azonban ez adomány érvényre soha sem juthatott, mivel I. Oswaldnak másik fia Bucsányi II. Oswald, ki Zakynak is neveztetett, a vár birtokában megmaradt, és 1498-ban Korláthkewi bárónak irva fordul elő.
Ezen II. Oszvald 1502–1505-ben tatai és komáromi kapitány volt, és mint ilyen jelent meg az 1505-ki rákosi országgyülésen *. 1506-ban Ulászló követje volt a lengyelekhez *. 1512-ben dispensator regius-nak iratik. Ő 1486-ban a Berencsi várat és uradalmat öröklé, és annak birtokába jött 1502-ben. Fiai János, ki 1493-ban Krakóban tanult *, és Antal ifjan haltak el; Zsigmond 1535-ben követé testvéreit a sirba. Fenmaradt egyedül a negyedik fiu Péter, ki magát már bucsányi Korláthkőinek irá, és ki 1515-ben a lengyel congressuson vett részt, II. Ulászló király kanczellára, utóbb fő-ajtónálló volt, elesett 1526-ban Mohácsnál *. Benne fiágon kihalt a Korláthkewy család. – A családfa következő:
Jászay Pál A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 157.
Engel Geschichte III. 132.
Regestrum Bursae Cacoviensis p. 20. (hol egyébiránt a kiadó azon tévedésben volt, mintha a Korláth és Korláthkői család egy volna, azért teheté csak ejgyzésben hogy János vagy Osvádnak fia, vagy István gömöri alispánnak fia volt, pedig már láttuk, hogy a gömörki alispán Korláth, de nem Korláthkői családból volt.
Jászay id. h. 8 lap. – Buday Fer. Hist. lex. II. 486.; hol atyjáról is van emlités.
Oswald machói al-bán 1447.; II. Oswáld tatai és komáromi várnagy 1505. (Sóoky Dora); Péter kir. ajtónálló elesett 1526. (guthi Országh Dora); Erzsébet (Nyáry Ferencz); Anna (1. Erdődy István 2. Zekel Ferencz 3. Baracskay Pál).; János 1493.; Antal. †; Krisztina (Majthényi István); Bora (Hrussóy Jeromos); Zsuzsa (Apponyi Péter) Zsigmond † 1535.; Kata (Pongrácz Miklós); Mihály. 1485.; Zsófia (Hatnay Zsigmond); Veronka (Apponyi György); Kata (Répássy György);
I. Osváldnak három leánya volt; Zsófia Hatnay vagy Budetini Zsigmondné, Káta * Répássy Györgyné, és Veronika Apponyi Györgyné. De ezek maradéka nem birá Korláthkőt.
Mednyánszky ezen Katát nem említi, ő csak két leányt nevez, Zsófiát, és Borbálát zabláthi Hrussói Jeromosnét, (Lásd Kolosváry család) ki a mi táblázatunkon II. Oswald leányául tétetik.
II. Oszváldnak leányai Krisztina Majthényi Istvánné *; Zsuzsánna Apponyi Péterné, és Katalin szentmiklósi Pongrácz Miklósné *.
Ezt szintén nem nevezi Mednyánszky, de igen a Geneal. auth. I., mely Szüllő Zsigmond fölperesnek báró Pongráczok elleni táblai perből vevé adatait.
Mednyánszkynál, másutt Pongrácz Gáspár áll.
Péternek leányai Erzsébet Nyáry Ferenczné, és Anna előbb Erdődy Istvánné, másodszor kevendi Zékel Ferenczné és harmadszor Baracskay Pálné, kik atyjok és nagybátyjok kihalása után Korlátkőt és Berencset örökölték; családi osztály-szerződések szerint Berencs a Nyáry-ak, Korláthkő az Apponyi és Pongrácz családé és ezek utódaié lön.
