Korda család. (Boros-jenői gróf † és nemes.)
Korda család. (Boros-jenői gróf † és nemes.)
Mint Kővári is irja * a család állitólagosan Olaszországból eredt I. Károly magyar király korában Magyarországba, hol főleg Szatmár megyében települtek meg, innen a nemzeti fejedelmek alatt egy ág beszakadt Erdélybe Korda Mihály által, kinek neje Macskási Margit volt; és kinek unokája Zsigmond 1655–1668. huszti kapitányságot viselt. Ettől kezdve az erdélyi ágazat igy sarjadzott le:
Erdély nevez. csal. 157.
I. Zsigmond 1655. 1668. huszti kap. (1. Tordai Erzse. 2. Farkas Zsuzsa); Ferencz. 1662.; Kata (Katona Pál); Klára (Permártoni Mária); I. György 1672. (Vadas Mária); Folyt. II. táblán.; Borbála (Szilágyi András); Zsigmond gróf udvarhelyi főkir. biró (Sárpataki Rebeka); Folyt. I. táblán.
I. tábla.
II. Zsigmond, ki az előbbi lapon. gróf udvarhelyi fő kir. biró (Sárpataky Rebeka), Zsuzsa (Haller Ferencz); Mária (Szentkereszti András); III. Zsigmond (1. Bánffy Zsuzsa 2. gr. Nemes Julia); László (gr. Lázár Anna); II. György † 1786. kolosi főispán (gr. Teleki Zsuzsa); Zsuzsa (ikt. Bethlen Sámuel); Kata † 1812. (Vay Dániel); Mária † 1810. (Kemény László); Ádám (Dániel Anna); III. György gróf † 1794.; Anna (1. Bánffy Elek 2. Toldalaghy László);
II. tábla.
I. György, ki az előbbi lapon. 1672. (Vadas Mária); Zsuzsa (1. Sáfár Pál; 2. Fosztó Menyhért); Sándor (Keczely Bora); Borbála (1. Szőllősy János 2. Keczely István); Bora (Sármasági László); Julianna (1. Vér Bold. 2. b. Diószeghy Ferencz); Sándor (Irsai Mária); Klára (Bölöni Sámuel); Kata (Egri Farkas); Zsigmond †; Zsuzsa (Korodi Ferencz); László † 1792. (Varsányi Teréz); Anna 1793. (Salánki László); IV. Zsigmond (Murányi Rákhel); IV. György (Kabos Karolina); V. György; Anna (Versényi Károly).; Karolina.; Ádám (Toldalaghy Zsuzsa);
Erdélyben a család eredeti jószágai Hidalmás és egyébek voltak innen hid-almási előnévvel is éltek. Vagyonosságukat jó házasságaik növelék; igy I. Zsigmond mind két neje gazdag volt. Fia II. Zsigmond, mint a gazdag és befolyásos gr. Apor István fogadott fia szép birtokra tesz szert, udvarhelyszéki fő királybiró lesz *, és grófságot vesz *.
Cserei Mihály Historiája 270. 412. 437.
Adami Ms. Musaei quart. lat. nro 182. szerint III. Zsigmond és testvére László lett 1730-ban báróvá; és ez adat azért látszik hitelsnek, emrt Adami az udv. kanczellariai levéltárból merité adatait. – Lehoczky Stemmat I. 169. és II. 120. szerint 1733-ban lett a Korda család báróvá.
A III. Zsigmond második neje, gr. Nemes Julia († 1696. tájt) egyike kora legmíveltebb asszonyainak, hatvankét évig élt özvegyen, és mint ilyen a hagyomány szerint – irja Kővári: – egykor Udvarhelyszék fő-királybiróságra a legtöbb szavazatot nyeri. Ugyancsak ez ágban II. György a kolosi főispán († 1786.) nejével tábornok Teleki Ádám leányával ismét szép jószágot kap. Azonban e Györgynek unokájában III. Györgyben 1794-ben a grófi ág kihalt; és igy a 113 helységbeli részint egész, részint részjószágok a leány-ágra, főleg Toldalaghynéra és ezentúl az iktari Betlenekre háromlottak.
Másik ág – mely a nemesi rendben maradt – hivatalt kevessé viselt; és jelenelg csak az egy V. Györgyben függ az egész család reménye, minthogy két fitestvére a forradalomban esett el.
A magyarországi Szatmár megyei ág, melyből Mihály 1717-ben Tunyógon birtokrészt egy malommal együtt kir. adományban kapott *, és 1724-ben Szatmár vármegye főszolgabirája volt *, – Korda Jánostól jő le következőleg:
Szirmay Szatmár várm. II. 120.
Szirmay Szatmár várm. I. köt. 134.
János (Mikolay N.); Mihály 1724. (Elek N.); László; Ferencz 1806.; Ignácz. † 1859.; György (Ilosvay N.); Zsigmond (Horváth Zsuzsánna); Péter alügyvéd 1840 †; Pál (Papp Charitas) Veronka (Kürthy Antal); Antonia (Sepsy Mihály); Zsuzsa (Kürthy Miklós).; Kata.; Mihály. †; Ferencz. †; János (Kengyel Zsuzsa); Klárá (Csanádyné); Mihály. †; István m testőr utóbb kapit. (Mensáros N.); Lőrincz követ s alisp. † 1848.; Teréz; Ágnes.; Krisztina.;
Ferencz birt Szatmár megyében Nyir-Medgyesen, Csengerben és Csenger-ujfaluban. Fia Ignácz 1859-ki sept. hóban halt meg, s benne a Korda család ez ága fi-ágon kifogyott.
Jánosnak fiai közűl István birtokos volt Vetésen, előbb m. kir. testőr, utóbb kapitány. Testvére
Lőrincz 1837-ben Szatmár vármegye főszolgabirája, utóbb alispán és országgyülési követ. Meghalt ezen pályáján Pozsonyban 1848-ban.
Péter 1840-ben Szatmár megye alügyésze volt.
A család e század elején birtokos még Kis-Mádán és Csáholyban, főlakhelye azonban Sima.
Vallásukra nézve helv.-reformata egyház hivei.
A család eldődei közűl nem szabad – habár végül is – megemlités nélkül hagynunk Korda Istvánt, ki 1503-ban II. Ulászló királytól Alsó-Rutkán szép jószágokat kapott adományban *.
Budai Fer. Hist. lex. II. 489.
