Kolecsányi család. (Nagy- és kis-kolecsányi.)
Trencsin megyei nemes család. 1690–1697-ben Puchón székelt Pál *; 1733-ban Nagy-Kolacsinban és Borcsánban Mihály, Gábor, László, Ferencz, Mihály, János; Kis-Kolacsinban pedig id. és ifj. István, Miklós, András és Imre, kik mindnyájan 1736-ban igazolák nemességüket.
1559-ben Kolacsánszky György volt sz. kir. Trencsin városa birája, őse-e ezen családnak? – nem tudható.
1748-ban Kis-Kolacsinban laktak idősb és ifj. János, id. és ifj. András, id. és ifj. István, és Miklósnak utódai.
1768-ban a nemesi összeirás Kis-Kolacsinban emliti Miklósnak örököseit Pált, Jánost és Imrét, és ez utóbbinak fiait Jánost és Györgyöt. – Jánosnak örökösei Sámuel, Miklós és János; továbbá András két fiával Jánossal és Andrással, valamint István és fiai István.
1803-ban Kis-Kolacsinban Sámuel és Miklós, ez utóbbinak öt fia: János, András, Márton, György és Ádám; azután János vulgo Jelka, és másik János, kinek fiai János és András, – végre István hasonnevü fiával, és unokájával.
1837-ben Kis-Kolacsinban húsz férfi tagot számitott a család *.
Szontagh Dániel közléséből.
A följebbiek szerint két ágon igy áll a családfa:
János 1748.; Sámuel 1768.; Miklós. 1768.; János.; János. 1803.; András.; Márton.; György.; Ádám.;
A másik ág igy sarjadzott:
Miklós 1748.; Pál. 1768.; János.; Imre. 1768.; János. 1768.; György. 1768.;
Kolecsányi Ferencz Nógrád megyében Szirákon lakozó, Trencsin vármegyétől 1730-ki aug. 30-án nyert nemesi bizonyitványával Nógrád megye előtt 1734-ben igazolá nemességét. Ugyan ő 1755-ki nemesi összeirásban Kalocsányi néven fordul elő.
