Kiss család *. (Nemes-kéri.)
A most élő Kiss nevűek közűl egyik jelentékenyebb család, kiterjedve főleg Sopron, Tolna, Veszprém stb. megyékbe.
Családfája a XVIII. század elején élő Kiss Lajostól következőleg sarjadzott le:
Lajos; Dániel; I. Sándor veszprémi alisp. kir. tan. † 1777. (Daróczy Zsófia); Antal.; Ignácz.; János udv. tan. aranysark. † 1808.; II. Sándor főhadnagy; Zsófia (gy. Gáal József); Rozália (Skerlecz Fer.); Kata (gr. Jankovich Antal)
I. Sándor 1760-ban már Veszprém vármegye első alispánja, 1770-ben egyszersmind királyi tanácsos. Meghalt 1777-ben kora 80. évében *. Fiai közűl
Hollósi Egyed fölötte mondott Halotti dicsérete. Nyom. Győrb.
Sándor atyja halálakor 1777-ben főhadnagy.
János kir. udvarnok, és aranysarkantyús vitéz. Meghalt 1808-ban; eltemettetett Miszlán a templom alá azon évi május 21-én *.
Ujvári József fölötte mondott halotti beszéde.
I. Sándornak unokái közűl
Miklós 1844-ben helytartósági fogalmazó.
Pál cs. kir. kamarás és tanácsos, a fiumei szabad kikötő és az egész magyar tengermellék kormányzója volt. Neje Csapó Ida 1856. nov. 16-án halt meg, kinek lelkes végrendeletéről a Csapó családnál tétetett emlités.
A nemes-kéri Kiss családból származott Pál is, az apát, nagyváradi kanonok, ki 1793-ban Sz.-Gróthon született. 1846-ban a m. akademia tagjául választatott, és az uralkodó háznál mint magyar nyelv tanitó is működött. Több könyvet irt, és adott ki. Meghalt 1847-ben.
