Király család. (Szatmári.)
Király család. (Szatmári.)
Gömör vármegye egyik előkelőbb családa. Nevök gyakran, kivált a XVII. században Szathmáry-nak is iratik. Tagjai főleg megyei hivatalokat viseltek, egynémely azonban az irodalommal is foglalkozott.
Megemlithetők tudomásunk szerint a következők:
Szathmáry Miklós 1678-ban Gömör vármegye alispánja, kit Leslie császári tábornok fogságba tétetett *.
Bartholomaeides C. Gömör. 760.
1693-ban ugyanott alispán Szathmáry János *.
Bartholomaeides C. Gömör. 761.
1785-ben alispán volt szatmári Király Miklós, nemsokára cs. kir. tanácsos is *.
Bartholomaeides C. Gömör. 762.
1780-ban ifj. szatmári Király Miklós francziából fordítva ily munkát adott ki: „A nemes születésű személyekre tartozó polgári rendtartásnak igaz erkölcsi tudománya.“ Nyomt. Pozsonyban *. És talán ő azon Miklós, ki 1807-ben Gömör megye országgyülési követe *, 1810-ben első alispánja és cs. kir. tanácsos volt.
Danielik J. Magyar irók. II. 298.
1807-ki 28. törv. cz.
Már előbb az irodalom terére hozta nevét szatmári Király György, ki a német egyetemeken tanult, és több ideig tartózkodott Angolországban, hol a méhészetre forditván figyelmét, e nyelvből egy munkát: „Angliai méhes kert“ forditá magyarra, mely Barkóczy Ferencz primásnak ajánlva Egerben jelent meg 1759-ben *.
Danielik Józs. Magyar irók. II. 298.
Ugyan e család tagja szatmári Király Antal Gömörben Sz.-lélek (most Oldal) falván, ki állitólag a „Cserebogár“ dal szép dallamát szerzé *.
L. Vasárnapi ujság 1858-ki foly. 12. szám.
Szatmári Király József 1839–1845. Borsod megye első alispánja volt.
Ezenkivül Heves megyére is kiterjedt a család.
