Keszlerffy család.
Keszlerffy család.
Keszlerffy nep. János Heves vármegyének negyven évig sebészkedő központi orvosa, 1797-ki dec. 15-én Ferencz királytól magyar nemességet nyert.
A nemesség-szerző Jánosnak, ki 1780-ban Gyöngyösről Egerbe tette lakását, és 1833 jul. 11-én halt meg, fia
József orvos-tudor, Heves megyének érdemült fő-orvosa, született 1778-ki jul. 26-án Gyöngyösön; 1801-ben Pesten lett orvos-tudorrá. 1804-ben Eger városa fő-orvosává neveztetett, és az volt 26 évig. 1830-ban Heves vármegye fő-orvosává lett, és e hivatalt 18 évig és 4 havig viselte. Neje, kivel közel 44 évig élt 1849-ki april. 16-án meghalván, hivatalától april. 26-án bucsút vett, és magányba vonult. 1854-ki májusban ülte orvos-tudorsága ötven éves ünnepét *. Meghalt 1858-ki octob. 7-én. Tizenkét gyermeke közűl hat él, és fiai közűl többen magasb hivatalokba jutottak. Megérte 24 unokáját és egy kis unokáját.
Horner István Gyöngyös városi főorvos Gyászbeszéde Keszlerffy József fölött az orvosegyesület közgyülésén 1858. nov. 30. Nyom. Eger. 1858.
A családi – bár nem teljes – nemzékrend ez:
János orvos 1797 ns. † 1833.; József orvos sz. 1778. † 1858.; János 1844. kamarai titkár; Károly volt testőr. 1844. sóházi ellenőr.; Antal 1844. kanczelláriai fogalm. gy.
Czimere négy udvarra osztott paizs, az 1-ső és 4-ik osztály kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán első jobb lábával kivont kardot, a másikkal egy kigyót tart; a 2- és 3-ik osztály ezüst udvarában hármas halmon aranykoronából egy fehér virágokkal megtelt zöld élőfa nyúlik fel, fölötte jobbról kék félhold, balról kék csillag látszik. A paizsfölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kardot, a másikkal kigyót tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-zöld *.
Adami Scuta gentil. tom. V.
