Keresztúry család.
Keresztúry család.
A két följebbitől különbözőnek látszik azon család, mely a XVI. században Nyitra megyében tünik fel. Ebből egy ágnak nemzékrende következő:
Keresztúry György; Kristóf (Szarka Erzse); László; Fruzsina (Kapossy György); András itélőmester 1597. (Elefánty Judit); Zsófia (Bartakovics Ferencz); Zsuzsa (Berényi György); Kata (Bory István)
Kristófnak fia András 1597–1625-ben itélőmester s majd alnádor volt *. Tán ennek fia
Lehoczky Stemm. I. 177. – És 1597. 34-ik; 1625. 23. törv. cz.
László, 1647–1662. Nyitra megyének többször országgyülési követe, alispánja, s egyszersmind mintegy 1655-ik évtől, melyben a török portára követségbe is küldetett, – alnádor is *.
Lehoczky Stemm. I. 177. II. 201. – És 1647-ki 70. 71. 151. – 1649-ki 9. 27. – 1655-ki 17. 30. 100. – 1662-ki 37. törv cz. – 1657-ben mint alispán és nádor neveztetik meg egyik Lipthay végrendeletében, végrehajtóul kéretvén fel.
Ugyan e családhoz tartozik Keresztúry György, kinek Thury Zsófiától fiai György és István 1635-ben éltek.
Hasonlóan Gergely, ki Lipthay György özvegyét, Balogh Annát vette nőül 1660. táján.
Már a régiebb korban szintén lelünk Keresztúriakat, ilyenek Gergely és Mihály, kik 1543-ban Székesfejérvár védelmében vettek részt, és kik szerencsések voltak Veszprémbe menekülni *. Azonban a följebbiekhez viszonyaikról nem szólhatunk.
Budai Fer. lex. II. 457.
Azt sem tudjuk, mi a följebbi Keresztúri családnak czimere? Ha csak nem ezeket illeti azon czimer, mely Keresztúri és Rádas családnévre szól, és következő: a paizs jobbról balra rézsutosan lemenő fehér folyam által két részre oszlik, a jobboldali arany udvarában három piros rózsafej látszik, a baloldali kék mezőben pedig fehér egyszarvú ágaskodik. A paizsfölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki, első jobb lábával zöld ágat tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék *.
Adami Scuta gentil. tom. V.
