Kereky család. (Kereki és nagy-vásonyi †.)
Kereky család. (Kereki és nagy-vásonyi †.)
Kereky családot találunk már a XV. században Békés vármegyében, midőn 1461-ben a békésmegyei Szileméres helység iránt a Maróthyak ügyében Kereky Mihály is tanuskodott *.
Gr. Teleki Hunyadiak kora XI. 14.
1455-ben él Kereky György *.
Horváth István Verbőczy Emlékezete 98. lap.
1552-ben Biharban Kis-Kerekit birta Kereky László, János és Péter. Nagy-Kerekiben birt Kereky Ferencz *.
Bielek, Majores Hung. 122.
Szatmár megyében Kereky Balás 1587-ben Gencs helységben nyert részbirtokot királyi adományban *.
Szirmay Szatmár várm. II. 40.
Kereky János 1600-ban gyüjt sereget országgyülési végzés szerint *.
1600-ki 3. törv. cz.
A Dunántúl nagy vásonyi Kereky család tűnik fel a XVI. században. Ebből Kereky Gergely a hires Kinisy Pálnak, és utánna Miszlenovics Márknak özvegyét Magyar Benignát vette nőül, és egy 1509-ben eszközölt osztály-levél folytán sietett a magtalan nő dús birtokhozományát maga részére biztositani, és azokra adományt szerezni, sőt a vázsonyi urodalom szomszédságában feküdt Kab nevü erdőt, utóbb Kap-telke, vagy Kap-hegye nevü birtokot is alattomosan az adomány-levélbe csusztatá; ezért 1510-ben kemény királyi levél dorgálá meg a már nagy-vázsoni előnévvel élő Kerekyt, ki azonban soká nem élhetett, mert az üdvéről, becsületéről és hűségéről megfeledkezett Benigna asszony orgyilkosok által férjét Kereky Gergelyt megöleté *.
Jászay M. nemzet napjai a mohácsi vész után 377–386.
