Kéller család.
Kéller család.
Kéller Ádám 1719-ben III. Károly királytól nyerte czimeres nemes levelét *.
Collect. Herald. Nro 136.
Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán, első ballábával királyi koronát, első jobblábával buzogányt tartva; fölötte a paizs jobboldali szögletében félhold ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között a paizsbelihez hasonló oroszlán nől ki, első jobblábával három nyilat tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
E néven többet lelünk egyházi és hivatalos pályán. Igy Kéller János 1770-ben egri kanonok; Keller Antal 1787-ben győri kanonok. – Keller Zsigmond a nagyszombati ker. táblánál ügyvéd *.
Találunk hazánkban Keller családot Adlerfeld-i előnévvel is, melyből Ágoston 1787-ben m. kir. kamarai pénztárnok a kassai kerületben.
Keller-nek irva találunk még nemes családot Nyitra és Trencsin megyében is, de ezeket aligha nem a 169. lapon tárgyalt Kéler családhoz kell számitanunk; minthogy a nevek gyakran, kivált ily csekély különbséggel irva, gyakran fordulnak elé. E család Nyitramegyétől 1759-ben nyert nemesi bizonyitványát 1768-ban Trencsin megyében is kihirdetteté, a midőn Kis-Kotessón leljük Józsefet fiával Istvánnal. Az 1803-ki trencsinmegyei nemesi összeirás Kis-Kotessón találja Istvánt és Imrét, ez utóbbit Miklós, Antal, József és László négy fiával, és még egy Józseffel egyedül. 1837-ben Kis-Kotessón székel József, Hliniken pedig Imre és fiai Miklós és László, és Lászlónak fia Lajos. – Antal és József örökös nélkül haltak el *.
Szontagh Dániel közlése szerint.
