Kelcz család. (Fületinczi.)
Kelcz család. (Fületinczi.)
Nemes család Abauj, Szabolcs, Ung megyébe elterjedve.
Tagjai nagyobb részben megyei és kormányszéki hivatalokat viseltek.
Abauj vármegyénél nevezetesebb hivatalokat viseltek a következők:
Zsigmond 1741-ben országgyülési követ.
Antal 1775-ben alispán.
János 1835-ben főszolgabiró.
István 1838-ban főjegyző, 1846-ban másod, utóbb 1848-ig első alispán.
Vincze 1838-ban al-adószedő.
Eduard 1846-ban alszolgabiró volt.
A mult században találjuk a család egyik ágát a Dunántúl is, hol Ádám 1730-ban a kőszegi ker. táblánál jegyző; – József 1760-ban a dunántúli kerületi táblánál szegények ügyésze, 1770-ben személynöki itélő mester; Ádám 1787-ben a m. kir. helytartóságnál titkár, 1810-ben egyszersmind cs. kir. tanácsos, 1820-ban már helytartósági tanácsos, 1825-ben kanczellariai referendárius.
Imre 1787-ben apátur, és győri kanonok.
János nep. 1787-ben apát és soproni kanonok, már 1810-ben 1825-ig győri őrkanonok volt.
A család czimere négy részre osztott paizs. Az 1-ső osztályban három nyillal átvert sziv, a 2-ikban könyöklő férfi kar, kardja hegyén levágott törökfejet tartva, a 3-ikban… a 4-ikben hátulsó lábain álló oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából két szétterjesztett sasszárny emelkedik ki. A paizs sisakjáról szokásos foszladék hullámzik le.
