Dániel család. (Vargyasi, báró).
Dániel család. (Vargyasi, báró).
Erdély egyik székely ős családa, mely már a XIV. század végén virágzott, midőn Dániel Balás, Péter és Lukács székely birtokukra királyi jogot vesznek.
Péternek fiai Lukács és Miklós, kiket gróf bazini és szentgyörgyi János vajda egy oklevele mint nemeseket emlit. Ezek közül melyiktől származik le a család, nem tudhatni; a hiteles családfa csak a XVI. században élt Zsigmondtól veszi kezdetét, mint alább látni fogjuk *.
Benkő. Transylv. Specialis Lib. II. p. 176.
A család czimere – melyet Kőváry szerint hihetőleg a XIV. század vége felé nyert a család – kék mezőben zöld tér fölött fehér hattyú nyakán nyillal átlőve vérzik. A paizs fölötti koronás sisakon két kiterjesztett fekete sas-szárny látható. Foszladék mindkét oldalról ezüst-vörös. – Másutt a paizs fölött öt gombos korona, s azon két koronás sisak, melyek mindegyikén egy fekete szárny lebeg; a két sisak közt pedig az ország almája kereszttel tünik föl *.
Adami Scuta gentil. tom. II.
A család két fő-ágra szakad: Vargyasi és Olasztelki ágra, ez utóbbi amabból a XVII. században ered ki, és itt külön táblázaton fogjuk látni.
A családfa * fölebb emlitett Zsigmondtól kezdve igy alakul:
Benkő J. Transylv. Specialis Lib. II. p. 176. (kit – mint látom – Kőváry is követett). Kállay: Székely nemz. 243–245. l. sok helyütt máskép adja az összeköttetést. – L. Mikola Hist. genealogico Transylv. p. 50. Benkő Transylv. generalis II. pag. 610.
I. tábla.
Zsigmond. 1570.; Péter (Kornis Anna); Péter 1600. körül Háromsz. főkap. (Mikó Bora); Mihály 1638. Háromsz. főkir. biró.; Ferencz elesett 1603.; Ferencz udvarh. főkir. biró. (Béldi Judit) Vargyasi ág.; János 1639. (Gerendi Zsófia) Olasztelki ág II. táblán.; István udvarh. főkir. biró. (Kemény Zsófia); Mihály 1685. † 1700. kör. (Kún Zsófia); Péter 1667. (Sárosi Ilona); Ferencz táblai üln. (Súki Sára); Klára (Biró Samu); Judit (b. Bánffy László); István báró 1745. (gr. Pekry Polixena); Kata (P. Horváth Bold.); István (gr. Bethlen Éva); Zsófia † 1783. (gr. Haller János korm.); Ferencz tábl. üln. †; György (Horváth Bora); Sándor (Vitéz Klára); Lajos tábornok. (Daczó Mária); Elek (P. Horváth Teréz); Károly (Gyarmati Ágn.); Elek † 1848. kir. tábl. üln.; Imre nőtlen.; Zsófia (gr. Béldi Fer.); Gábor (b. Rauber Mária); Emilia; Lajos †; László †; Imre †; Zsuzsa † 1798. (Barcsai László); István † 1788. udvarh. főkir. biró. (Gr. Bánffy Ágnes); Polixena 1702. irónő. (B. Wesselényi István); István † 1772.;
A családfa törzse Zsigmond Báthori István lengyel király udvarnagya (aulae Marschallus) több harczban vett részt *. Fia
Benkő Transylv. Specialis Libro II. p. 176.
Péter Kornis Annával nemzé Pétert a háromszéki főkapitányt, ennek Mikó Borától fiai:
Ferencz, ki Brassónál esik el 1603-ban *, és
Wolph. Bethlen tom. V. p. 464.
Mihály a székelység egyik kapitánya Radul ellen Báthori Gábor mellett Brassónál *. Bethlen Gábornak kedves embere volt, s követe a magyar- s morvaországi háborúkban, mikor uj adománylevelet nyert tőle mindkét nemre Strasnitzban 1621-ki october 28-kán székely és vármegyei jószágaira, ez adománylevélben hadi vitézsége is dicsérettel emlittetik *. Már 1625-ben főkirálybirája volt Háromszéknek, és mint ilyen 1638-ki julius 7-kén irta alá dézsi országgyülés végzéseit; ugyanez évben követségben is járt a portára. Meghalt 1642-ben. Péter nevü magtalanul elhalt fián kivül két fia Ferencz és János maradt, kik által a család két fő-ágra oszlott. Amaz a vargyasi, János az olasztelki ág alapitója. Ez utóbbiról alább értekezünk.
Bőjthy Gáspár Engelnél p. 287. 392.
Kállay Székely Nemz. 116. és 243.
Ferencz a vargyasi ág feje, Udvarhelyszék főkirálybirája 1634-ben, aláirta az országtól II. Rákóczy Györgynek 1657-ki nov. 1-jén adott assecuratiot *. Nejétől Béldi Judittól (Béldi Pál hugától) fia volt.
Kállay Székely Nemz. 116. és 243.
István Udvarhelyszék főkirálybirája, kir. táblai ülnök, Erdély rendkivüli követe a Leopoldhoz, Teleky uralmát nem szenvedhetvén, Béldivel tartott, miért 1679-ki május 27-én notát kap, s rabságra jut, honnan nagy későre 8000 forinttal váltá meg magát *. Később az 1686-ki hadjáratkor tábornok volt. Kemény Zsófiától Kemény Péter leányától több fi- és leány-gyermeke maradt *. Ezek közül:
Kővárynál Cap. Albens. C. I. fasc. 1. Nro 4. – 1679-ki art. 11.
Ennek lehetett fia azon Dániel Gábor, ki azt hivén, hogy őt a golyó nem járja, a Rákóczy forradalom részén Déva ostromában elesett. (Cserey Hist. 367. l.)
Mihály 1700. körül Kolosvár közelében a Sósvölgyben csataközben elesett *. Kún Zsófiától fia István *; ennek fia Imre (ki a táblán nem áll) táblai ülnök 1731-ben; és Sándor, ki Vitéz Klárával nemzé Károlyt, atyját az élő Imrének.
Benkő Transylv. special. Libro II. p. 176.
1731-ben már nem élt.
Péter (Istvánnak fia) Sárosi Ilona férje, leánya Zsófiában gróf Haller Jánosnéban halt ki. Zsófiát Benkő heroinának czimezi.
Ferencz (Istvánnak fia) táblai ülnök 1731-ben, Súki Klára nemzé Ferenczet a szintén táblai ülnököt, ki kihalt; és Györgyöt, ennek egyik fia Lajos tábornok, a másik Elek ez ágazat fentartója. Eleknek Elek fia táblai ülnök; meghalt 1848-ban; jelenleg ennek egyetlen Gábor fián él a fiu-ág.
István (Istvánnak fia) 1684-ben született. 1703-ban unitariusból reformatus lőn. A Rákóczy forradalom mellett küzdött, később a császár hive lőn, a szathmári békét 1711-ben aláirta, s utóbb 1740-ki május 28-kán báróságot szerzett. 1745-ben Udvarhelyszék főkirálybirájává neveztetett *. Egyik fia puskával saját kezét átlővén, „Paterna Monita“ czim alatt theol. munkát irt latinul; és saját életét is leirta *. Meghalt 1774-ki mart. 24-kén. A családi indulatoskodás rajta gyakorolt legnagyobb hatalmat. Több gyermeke közül csak István cs. kir. kamarás, és utóbb udvarhelyi főkirálybiró maradt fel. Meghalt 1788-ban, ennek fia István pedig a vargyasi báró Dániel-ek vonalát még atyja életében sirba vitte.
Benkő Transylv. special. libr. II.
Horányi Memor. Hung. I. 465.
Polexina Istvánnak gr. Pekri Polexinától leánya báró Wesselényi István neje, kora legmiveltebb asszonya, nyelvész és iró, ki Pictet Benedek Keresztény Ethikáját leforditá 1702-ben; sőt az atyja által irt Paterna Monitát is *.
Horányi Memor. Hung. I. 467.
Következik az olasztelki ágazat. Ez mint az I. táblázaton is látjuk Mihály fiánál Jánosnál szakadt ki, s következőleg terjed le:
II. tábla.
János Háromsz. főkap. 1639. † 1665. előtt. (Gerendi Zsófia); Mihály 1685. Háromsz. főkir. biró. (Haller Judit); Ferencz Udvarh. főkir. biró. (B. Bánffy Ágnes); Bora (Kendefi Ágnes); Péter (Nagy Zsófia); Gábor; József Aranyos-szék főkir. biró. (Macsesdi Mária); (gr. Keresztes Márton); János, Zsófia (Csongrádi Farkas); Elek
Mihály 1685. Háromsz. főkir. biró.; Zsófia (gr. Bánffy György gub.); Judit (Kendefi Mih.); Éva (Kendefi Gáb.); Lőrincz (gr. Teleky Bora); János (Dániel Klára); Lőrincz báró l. 1751. (Gudenus Eleonor); Kata (Mara László); Samu † százados.; Jozefa (b. Rauber Miklós)
A táblázat élén álló János külföldön tanult, hazajövén 1639–1649-ben Udvarhelyszék alkapitánya, mint ilyen járt az udvarhelyi haddal Kemény János mellett Szathmár stb. ostromára *. I. Rákóczy Györgynek követe volt a svédekhez, 1654-ben már Háromszék főkirálybirája. Gerendi Zsófiától három fia s egy leánya maradt.
Kemény Önéletirása Szalaynál 305. l.
Mihály, atyjának Jánosnak a háromszéki főkirálybiróságban utóda, 1685-ben követségben járt Schaffenberg tábornokhoz *. Haller Judittól több gyermeke közül csak Lőrincz tartá fen ágazatát. Ennek gróf Teleky Borbálától fia szintén Lőrincz előbb a Veterani ezredben mint zászlós, később Haller ezredében mint százados szolgált, és 1751-ki febr. 14-kén kelt oklevélben báróságra emeltetett *; azonban fiában Sámuelban szintén századosban eme bárói ág is kihalt.
Bethlen Miklós élete. Mss.
Benkő Transylv. Special. Libr. II. p. 184.
Ferencz Jánosnak fia, udvarhelyi főkirálybiró, b. Bánffy Ágnestól semmi utóda nem maradt.
Péternek (János fiának) Nagy Zsófiától ágán fia József Aranyos-szék főkirálybirája volt. Ennek gyermekeit a családfán láthatni.
„A Danielek – irja Kőváry – rendesen szép férfiak, a nők pedig csaknem kivétel nélkül szépek valának.“
Birtokaik főleg Vargyason, Olasztelkén, Szál-Doboson, Fülén stb. fekszenek.
