Hont vármegye régi családainak egyike, hol hajdan a családnevet adó Dalmad helységet birtoklá; jelenleg azonban – legalább e megyében – a kihaltak közé soroztatik.
Legrégibb adat e családról a XIII. század végéről való. Már 1296-ban Comes Stephanus de Dolmad jobbagio castri Hont emlittetik a Szűgyi család részére a sághi Conventtól kiadott iktatási oklevélben .
1356-ban él Dalmady Tamásnak fia István, kin hatalmaskodást követett el Lőrincz ispán (Domes) tisztje .
1392-ben él Dalmady János özvegye .
1464-ben (feria 5-ta prox. post. 7. Pentecostes) Dalmady Mihálynak fia Miklós deák uj adománylevelet kap Mátyás királytól Dalmad helységre, melynek már elei is békes birtokában voltak. Beiktatá a sághi Convent ugyanaz évben szent István király ünnepe előtti vasárnapon .
Az 1476-ban élt kusali Jakchy János leánya Kata neje volt Dalmady Miklósnak .
1565-ben Dalmady András bognádi Nagy Ferenczczel, Bodicz Jánossal Pozsony megyei Nagy- és Kis-Jóka és Hegy egész helységeken Beiktattatnak, azonban ellentmondás mellett . Ugyanezen András 1571-ben ügyésze Varsányi Tamás által Domaniky Andrással egyességre lép a dalmadi birtok iránt Hont vármegye előtt .
1579-ben Sembery Boldizsár és Dalmady Gáspár mint fölperesek Hont megye előtt pert folytattak Domaniky Pál ellen, ki 1576-ban Dalmady Kelement megölte, lévén ezzel peres ügye Domaniky Balás javai miatt . Dalmady Kelemennek 1536-ban neje Litassy Erzsébet volt .
1584-ben Szele Borbála Csabay János özvegye Nyitra megyében elzálogit egy puszta-telket Dalmady Jánosnak 36 frtért .
1615-ben osztoznak Dalmady István és nővére Erzse Kasza Pál özvegye Románfalva Vecse stb. helységbeli birtokon . 1638-ban Kasza Pál magvaszakadtán F.-Paláston és Gárdonban, melyet özvegye Dalmady Erzse birt, beiktattatik Rudnay László ellenmondás mellett .
A XVI. század végéről és a XVII. század elejéről kezdve három izen ily nemzékrendi töredék áll a Dalmady családról:
Dalmady Mátyás (Csuzy Zsófia); István (Borsy Anna) 1615.; Anna Mária (Duló Gergely); Sándor 1681.; István (Armpruszter Mária) 1681.; Mihály; Zsófia (Lipthay György)
Anna Mária született 1634-ki május 20-kán Vecsén Nyitra vármegyében, atyja István Nyitra vármegyei táblabiró volt, honn és iskolában neveltetett, 15 éves korában neje lőn Dúló Gergelynek, kivel 30 évig élt, 9 fiut, 5 leányt szült, kik közül csak két leány maradt életben. Férje halála után 30 évig, 5 napig volt özvegy, meghalt 75 éves korában .
Sándor (szintén István fia) a heidelbergi palat. választó fejedelemhez indulván követképen, 1682-ki jul. 12-kén felhatalmazá öcscsét Lipthay Andrást, hogy a családi okleveleket bátyjának Dalmady Istvánnak özvegyétől nemzetes Armpruszter Máriától átvehesse .
1730-ban Dalmady Miklós, Mihály és Pál ellentmondanak a Dalmady család kihalási igényén nyert nádori adomány mellett Rajcsányi Ádám beiktatásának Dalmadra nézve.
A Dalmadyak czimere használati pecséteik szerint a vértben egy férfi-kar, kardot villogtatva. A paizs sisakja fölött valami madár kiterjesztett szárnyakkal.
Dalmady család jelenleg is él Komárom és Szabolcs vármegyében, azonban leszármazások, vagy a föntebbiekkeli összefüggésök előttem ismeretlen.