Dacsó család. (Dacsó-lami és Keszihóczi).
Régi magyar család, melynek ősei egy törzsből eredtek a lukanényei Luka családéval. Első tudható birtokuk Nyitra megyében Hyrenon vagy Hernoch nevü helység volt.
A család törzsének négy fia: Dona, Wacsik, Dubak és Tiba IV. Béla király korában élt. Ezektől, kik a királyi udvarban tettek szolgálatot *, – nevezett IV. Béla király Hyrenon helységet elvevén, azt Máté tárnokmester és pozsonyi főispánnak adományozta, e helyett azonban a négy testvérnek több hadi mozgalmakban tett érdemeikért a Hont várához tartozott, s attól felmentett Hont megyei Palota, Nénye, Kühesü (Kőkeszi) és Nógrád megyei Estergur (Esztergály) helységeket adományozta csere-adományképen 1243-ban *.
„Qui in domo nostrae Celsitudinis fideliter curaverunt inservire,“ – az oklevél szavai.
Fejér Cod. Diplom. tom. IV. vol. I. pag. 284. hol ez áll: quod nos quandam possessionem, Dona, Wachik, Dubak, Tyba, qui in domo nostrae Celsitudinis fideliter curaverunt inservire, Hyrenon vocatam cum villis ad eadem pertinentibus in Cottu Nitriensi existentibus ab iisdem abstulissemus et Matheo magistro tavernicorum etc.… contulerimus,… in diversis expeditionibus nostris exhibere curaverunt,… quasdam terras castri nostri Honthensis Palota (most Palojta) Nenye, Kühesü (most Kőkeszi) vocatas, ac quandam terram udvarnicorum nostrorum in Cottu Neograd. Sitam Estegur vocatam a potestate castri exemptam etc.
1260-ban Eszergályt, (Strugar) mely királyi udvarnokoké volt, visszavette IV. Béla király, és azt az elszaporodott királyi udvarnokoknak visszaadván, helyette Vaczik fiainak Marczel, Báthor, Sopk és Hrabor (Harabor) nevezetüeknek helyette Kelenye földet és Terbegécz (Terbegoch) egy részét adta adományban *.
Fejér Cod. diplom. tom. IV. vol. III. pag. 12.
A négy testvér közül Dona magnélkül halt el. Vacziknak maradékai hliniki Harabor (lásd Harabor cs.) néven a XV. század közepeig éltek. Tiba sarjadéka szintén szép ideig virágzott. Dubak pedig két fia által két családnak lőn alapitója, ugymint a Dacsó és Luka családnak. Az utóbbinak nemzékrendét lásd Luka cs. név alatt.
A négy testvértől a családfa igy keletkezik *:
Wagner Mss. tom. LXX. p. 190.
N.; Dona †; Vacsik 1243.; Dubak főispán 1243.; Tyba de Hirenov. 1243.; Marczel; Báthor; Sopk; Hrabor de Hlinik Ettől a Harabor család.; Benedek; Miklós; Lőrincz; Péter; László Miklós és Tamás; Tamás; Pál; János; György; István; Jakab; Tiba; Luka Ettől a Luka család.; Demeter 1280. táján.; András; Dacsó de Nénye a Dacsó család őse.; Demeter; Loránd; Miklós (gyilkolt); János 1370. táján.; Erzse (Terbegoch Eustákné); N. (Kelecsényi Heem fia Miklós); Erzse (Tegeni András); István 1416–1434. (Klára); Loránd 1423.; Demeter 1423–1434.; István; Ágoston †; Demeter; Potentiana; Miklós †; György; László; György; Lőrincz; Mihály; Dora; Ilona; Orsolya (Palásthy Andrásné); Gáspár; Apollonia; Margit; Albert; Lázár †; Péter; Bora (Kükezői Albert); Márta (Jánoky István); István; Anna; Anna; Mátyás; Pál; Márta (Széchen Péter); Ferencz; István; Anna (Beniczky Ferencz váczi kap. 1627.)
Pál; Magdolna (Stimel János); István; István (Libercsey Magd.); Anna (Ebeczky István); István 1729. (Kubinyi N.); Pál 1729. (1. Kovács N. 2. Hodossi); Péter (Ebeczky N.); Ferencz; István; Anna; Mária; Anna (Blaskovics Józs.); János; László; Teréz (Kubinyi)
Mint látjuk, Vacsik fiától Hrabortól külön család származott; – Tyba maradéki, kik Hirenovról irták magukat, három izen maradtak fen. Dubaknak Luka fiától származott a Luka család, Demeternek fiai közt volt Dacsó, máskép István, és ez lőn törzse a Dacsó családnak.
E családfa nagyon hézagos, és az a mult század végén készülvén, az utolsó nemzedék egy két izen, rajta nem található.
Nem találjuk rajta azon Dacsó Tamást sem, kit – midőn Balassa Menyhért Erdélybe futott – maga helyett 1549-ben Léva vára védelmével bizott meg I. Ferdinand tábornoka Salm gróf ellen. Dacsó vitézül védte a várat, mig maga is fogságba esett. Később kiszabadult, és ismét Balassával tartott Isabella pártján *.
Istvánffi 1685-ki kiadás p. 184.
Dacsó Mihály ellen 1587-ben Hont vármegyétől itéletet nyert Domaniky Pál.
Dacsó Istvánnak leánya Anna Beniczky Ferencz váczi kapitány neje ellene mond 1612-ben Abaffy Miklós és György, Gyürky János és Benedek beiktatásának Videfalvára nézve *.
Sz. Benedeki Convent. Prot. LL. pag. 119. Nro 32.
Dacsó Istvánnak Libercsey Magdolnától fia István és Pál 1729-ben ellene mondanak Majthény Márton beiktatásának Palojtára nézve *.
Sz. Benedeki Convent. Capsa H. Fasc. 7. Nro 18.
Keszihóczi és dacsólami Dacsó Apollonia, szent-miklósi Pongrácz Boldizsár neje meghalt Szűcsiben 1805-ben.
A család Hont megyei Keszihócz és Dacsólam helységben törzsökös birtokos. Több tagja Hont megyénél hivatalt viselt.
A Dacsó családnak egyenlő czimere van a Luka családdal, mint melylyel egy törzsből eredt. E czimer két összetett paizsból áll. A jobboldali paizsnak két mezejében zöld tér fölött nyakán nyillal átlőtt egyszarvú áll. A másik paizsban szintén kék mezőben piros sziv látható, mely két nyillal van keresztül ütve, és belőle három szál tulipán nől ki. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobboldalin (az egyszarvú fölött) a sisakból is olyan egyszarvú emelkedik ki, a baloldalin pedig a paizsbelihez hasonló sziv látható. A paizst jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös foszladék veszi körül. Ezen czimeren az egyszarvú a Dacsó czimer, a sziv a Luka család czimere *. A metszvény a czimert foszladék nélkül mutatja.
Családi közt. szerint.
