Cserényi család. (Alsó-Balásfalvi).
Hazája Erdélyben Doboka vármegye, hol Balásfalván tartja székhelyét jelenleg is e régi magyaros család.
Nevök különféle irásmóddal iratott Chierenyi-nek is, sőt Zerényi-nek is, hol a Z. betü Cs. helyett szolgált.
Czimere a paizsban királyi koronán ülő medve, első lába körmei közt tartott almát eszik, és nyillal van átlőve .
Már 1422-ben emlittetik a családból Cserényi Pál .
1519-nél előbb élt – mint sirköve mutatja – Chiereny László. – 1517-ben egy határjárási okmány szerint Chiereny Márton és Ferencz élnek .
1558-ban Cs. Gáspár nejével Gerendi Gertruddal; ettől hozzák le rendesen a család származati fáját .
1540–1566. táján Cs. István Doboka vármegye főispánja, és tanácsos .
A Székely Mózses harczában többen vettek részt, Cs. Márton, Balás, László és István. László elesett Brassónál 1603-ban. István egy időre kimenekül . Az előbb nevezett Márton uj adománylevelet nyert az egész a. és f. Balásfalváról.
Cserényi Farkas 1610–1630-ban B.-Szolnok vármegye főispánja. 1624-ben követ Toldalaghy Mihálylyal a portára, 1628-ban a római császárhoz. – Bethlen István alatt tanács-ur, ő kiséré ki Brandeburgi Katát Erdélyből . Neje Bethlen Erzsébet, Bethlen Mihálynak Sombory Borbálától született leánya.
Cserényi György 1715–1724. Doboka vármegye alispánja .
Ugyanott Cs. István 1776–1782. kir. adó-beszedő, 1783-tól 1785-ig főbiró .
1817-ben midőn I. Ferencz király felséges nejével Balásfalván keresztül ment, a királynét két Cserényi hölgy üdvözlé a dobokai közönség nevében.
E család fénye volt a XVI. század végén Cserényi Mihály is, ki mint iró tette nevét emlékezetessé. Munkája: „Historia az persiai monarchiabeli fejedelmekről“ stb. Chiereny Mihálytól. Nyomt. Kolosvárott 1590.
Cserényi Anna 1670. táján Hegyesy Mihályné volt .