Cseh család. (Szent-Kátolnai).
Erdélyi háromszéki székely család, azon székben fekszik Szent-Kátolna helység, melyről előnevét viseli.
A család több tagja hivatalt viselt a széknél, sz.-kátolnai Cseh András 1815-ben háromszéki ülnök, ugyanakkor József kézdi szék törvényszéki jegyzője.
Egy ág kiszakadt Magyarországba is Bihar és Tolna vármegyébe, és mindkét helyen megyei főbb hivatalokat viseltek.
Miklós a mult században Bihar vármegyének főügyvéde volt; neje Bohus Francziska, kitől fia József ismét Bihar vármegyénél a mult század végén szolgabiró. Miklósnak leánya Magdolna Kovács Mihály Bihar vármegyei szolgabiró, utóbb Arad megyei táblabiró neje *.
Vay Német Hivség. 307. l.
László előbb Szathmár vármegyében szolgabiró 1778-ban, azután Tolna vármegyében e század elején (1810.) alispán, majd kir. tanácsos. Meghalt Bölcskén Tolna vármegyében 1824-ki január 26-án. Iró is volt. Neje Becsky Francziskától fia Ferencz.
Ignácz szintén Tolna vármegyében szolgált mint másod alispán. Meghalt Pakson 1830-ki január 8-kán, kora 49-dik évében.
Szathmár vármegyében lakott Cseh László, kinek Csabay Erzsétől fiai László (tán a fölebb emlitett?) és Ferencz. Tán ez utóbbi Ferencz az, ki Szathmár vármegyei Berend helységben birtokos *.
Fényes Geogr. Szótár I. k. 120. l.
