Básthy család. (Ó és egyházas-básthi).
Gömör megyéből származik, ott van Ó és egyházas Bást helység is, melyről előnevük iratik. Czimerük: kék mezőben három buzakalász. A vért fölötti sisak koronáján galamb van, csőrében zöld ágat tartva. Foszladék aranykék és ezüstvörös.
Gömör megyéből kiterjedt a család, vagy legalább birtokhoz jutott Abauj, Borsód, Nógrád és Szabolcs megyékbe.
Nógrád vármegyében már a XVII. század közepén élt Básthy János 1653-ban Nógrád megye táblabirája*. Részt vett az 1663-ki nemesi fölkelésben. Neje Hamvay Mária 1684-ben élt*. Ennek tán fia Básthy László, ki 1684-ben, 1705-ben, 1709-ben vesz részt a fölkelésben, a két utóbbi alkalommal Rákóczy részéről. 1710-ki nov. 9-kén a császár hűségére tér*. 1711-ki jul. 27-kén helyettes alispán lesz – 1714-ig.
Proth. C. Neograd. anni 1653.
Proth. C. Neograd. az 1684-ik évi.
Az insurrect. catastrumok.
Másik Básthy László 1705-ben Rákóczy részére mint beteg maga helyett mást állit katonául.
Az 1755-ki nemesi vizsgálatkor elismertetnek nemesékül Básthy János, ugy szinte Imrének fiai Pál, Sándor és József.
Ezek egyikétől származott Dániel, kinek gyermekei következők:
1. Barnabás, lakik K. Kesziben. Neje Mocsáry Fáni. Leánya Hermina.
2. Miklós, Nógrád megyei volt szolgabiró főbirói ranggal, 1849-ben legutoljára viselé az alispáni hivatalt.
3. Dániel, kinek első neje Vályi Anna volt.
4. Lajos. 5. Károly, nős. 6. Zsigmond. 7. Rozália.
Ugyan e családból volt József, pesti táblai ügyvéd, ki a Magyarok emléke czimü könyvből az első kötetet kiadta 1836-ban.
