Bajcsy család. (Bajcsi.)
Komárom megyei eredetű régi adományos család. E megyében Szilason János 1585-ben saját udvartelkét barátságos egyezkedés utján Ürögön birt részjószágáért Bajcsy Sebestyén nagybátyjának engedi át. E János lehetett az, kit a Bátori Zsigmondhoz egyezkedés végett küldött királyi meghatalmazottak 1598-ban azon izenettel küldöttek Miksához, hogy a török ellen segélyt küldjön, különben Erdélyt elveszti. Bajcsi János Tapolcsánynál találkozott Miksa királylyal, de követségének sikere nem lőn. Ugyanott 1614-ben István jószága egy részét Kálmán Istvánnak elzálogositja*. Ugyancsak István Bajcs pusztai (akkor még falu) részét is 1626-ban Szalay Tamásnak az esztergami káptalan előtt örökösen bevallja*. Bajcsy Katalin 1643-ban Fodoróczky Mihály neje Szilason Komárom megyében saját és nővérei részét Kálmán Istvánnak örökösen eladja*. 1753-ban Bajcsy József Barinay Terézzel komárommegyei baromlaki és nyitramegyei ivánkai jószágaikat kölcsönösen elcserélik*. János Váczon született, (hol atyja Althan püspök javai igazgatója volt, anyja pedig Várady Teréz.) E János Komárom megyének 1781-ben főjegyzőjévé, 1790-ben pedig első alispánjává lett, és mint latin versköltő is ismeretes volt. Versei 1761–65-ig stb. nyomattak ki*. Komárom megyében Baromlakon most is birtokos a család.
Fényes: Komárom vármegye leir. Pest. 1848. 110.
Fényes: Komárom vármegye leir. Pest 1848. 131.
Fényes: Komárom vármegye leir. Pest. 1848. id. h. 110.
Fényes: Komárom vármegye leir. Pest. 1848. 119.
Horányi: Nova Memor. 255.
De birtokos ily nevű család Árva, Bars és Liptó megyében is. Márton Lehóczky szerint Spirában követségben járt török elleni segélyért. Neje Thurzó Kata, fia István csongrádi főispán lett volna. Getzelfalvi előnévvel Árvában ily nevű család 1387 óta székel*
Lehóczky Stemm. 18.
