Armpruster család.
Armpruster család.
Külföldről szakadhatott be eredetileg, de mind a két hazában elterjedt. Köztök több tudóst találunk. János jesuita még a külföldön Kölnben 1593. ‚Olivetum' czimű munkát nyomat. Mihálynak árváiról az 1655. orsz. gyülés 55. törv. czikke gondoskodik, hogy Sleziában lévő követeléseikhez juthassanak. Másik Mihály Horváth Andrással együtt Wesselényi nádortól 1666-ban Kajaly András hütlenségén adományban kapja annak Nógrád megyében Borsos-Berinke, Horpács sat. részjószágait a Hont megyében fekvőkkel együtt, de ellentmondás miatt birtokba soha nem jöhetett*. Ferencz a vittenbergi akademiai Thurzó Imre nevelője 1646. Volt a családból Erdélyben szászok birája is. Erdélyből való volt Kristóf is, ki mint magyar iró s költő tünt föl. 1550-ben Bécsben nyomatott ily czimü müve: Ének a gonosz asszony embereknek erkölcsökről*. Iró volt Sámuel is, de hittani munkáját latin nyelven irta, mely Posonyban 1671-ben látott első kiadást. Ez utóbbi posonmegyei sz. Györgyön született. A mult század végén mint Káldy-örökösök Zala és Veszprém megyében birtokoltak*.
Garan sz. benedeki Convent. Cap. B. Fasc. I. Nro. 20.
Lehoczky, Stem. 17.
Lehoczky, Stem. 17.
